A magas zsírtartalmú, magas fehérjetartalmú és magas szénhidráttartalmú étrend befolyásolja a szfingolipid profilját a hasnyálmirigyben

Ez a tanulmány értékelte a magas zsírtartalmú, magas fehérjetartalmú és magas szénhidráttartalmú étrend hatását a hasnyálmirigy steatosisának kialakulására a szerv szfingolipid profiljával együtt.

Három különböző típusú helytelen étrenddal történő krónikus táplálás sokféle hatást gyakorolt a hasnyálmirigy szfingolipid anyagcseréjére.

Mindhárom étrendtípus hajlamos a hasnyálmirigy steatosis kialakulására és kialakulására, amit a ceramid túlzott felhalmozódása is bizonyít.

Megállapították, hogy a hasnyálmirigy steatosis növekvő prevalenciájú és lehetséges súlyos szövődményekkel járó betegség, ezért a téma további vizsgálata indokolt.

A hasnyálmirigy steatosis patogenezisének teljes és pontos megértése hozzájárulhat a betegség új terápiáinak feltalálásához.

Absztrakt

Célkitűzések

Az egyensúlyhiányos étrend (pl. Túlzott fehérje-, zsír- és szénhidráttartalom) számos rendellenességhez, például steatosishoz vezethet. A hasnyálmirigyben végzett korábbi vizsgálatok azonban kevések, és csak a Langerhans-szigeteken található szfingolipid metabolizmus értékelésére korlátozódnak, amelyek a szervtömegnek csak ~ 5% -át teszik ki. A vizsgálat célja a magas zsírtartalmú, magas fehérjetartalmú és magas szénhidráttartalmú étrend hatásának felmérése volt a hasnyálmirigy steatosisának kialakulására a szerv szfingolipid profiljával összefüggésben.

Mód

A kísérleteket 40 hím Wistar patkánnyal végeztük (kezdeti életkor: 8 hét), véletlenszerűen kiosztva a kísérleti csoportokat. 8 hét után a plazma és a szövet szfingolipid szintjét nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával mértük. A vércukorszintet glükométerrel mértük, míg az inzulin koncentrációt kemilumineszcencia segítségével határoztuk meg.

Eredmények

Kimutattuk, hogy a krónikus táplálás három különböző típusú helytelen étrenddel sokféle hatást gyakorol a hasnyálmirigy szfingolipid anyagcseréjére. A jelen tanulmány legfontosabb megállapítása az volt, hogy mindhárom étrend hajlamos volt a hasnyálmirigy steatosis kialakulására és kialakulására, amit a túlzott ceramid felhalmozódás bizonyít.

Következtetések

Mivel megállapítást nyert, hogy a hasnyálmirigy steatosis növekvő prevalenciájú és lehetséges súlyos szövődményekkel járó betegség, a téma további vizsgálata indokolt. A hasnyálmirigy steatosis patogenezisének teljes és pontos megértése hozzájárulhat a betegség új terápiáinak feltalálásához.

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk

Ezt a munkát a Bialystoki Orvostudományi Egyetem finanszírozta, N/ST/ZB/17/004/3330. N/ST/ZB/17/003/3330; N/ST/ZB/17/002/3330. A szerzőknek nem jelentenek be összeférhetetlenséget.