Micardis HCT

otthoni gyógyszerek a-z listája Micardis HCT (Telmisartan and Hydrochlorothiazide Tablets) mellékhatások gyógyszerközpont

Találja meg a legalacsonyabb árakat a

Mi az a Micardis HCT?

A Micardis HCT (telmizartán és hidroklorotiazid) egy angiotenzin II receptor antagonista és egy tiazid diuretikum (vizes tabletta) kombinációja, amelyet magas vérnyomás (magas vérnyomás) kezelésére használnak.

Mik a Micardis HCT mellékhatásai?

A Micardis HCT gyakori mellékhatásai a következők:

  • szédülés,
  • könnyedség, és
  • homályos látás, amikor teste alkalmazkodik a gyógyszeres kezeléshez.

A Micardis HCT egyéb mellékhatásai a következők:

  • fáradtság,
  • influenza tünetei,
  • hányinger,
  • hasmenés, vagy
  • megfázásos tünetek, például orrdugulás, tüsszögés és torokfájás.

A Micardis HCT túl sok testvíz (dehidráció) és só/ásványi anyagok elvesztését okozhatja. Tájékoztassa kezelőorvosát, ha bármilyen dehidrációs tünete van, beleértve a szélsőséges szomjúságot, a szájszárazságot, izomgörcsöket vagy gyengeséget, gyors/lassú/szabálytalan szívverést, zavartságot vagy csökkent vizeletürítést. Mondja el orvosának, ha súlyos mellékhatásai vannak a Micardis HCT-vel, beleértve:

  • ájulás,
  • szokatlan változások a vizelet mennyiségében (a vizelet normál növekedését nem számítva, amikor először kezdte el ezt a gyógyszert),
  • lábujj vagy ízületi fájdalom,
  • a magas kálium vérszint tünetei (például izomgyengeség, lassú vagy szabálytalan szívverés),
  • a látás csökkenése, vagy
  • szemfájdalom.

Adagolás a Micardis HCT-hez

A Micardis HCT adagolása az Ön egészségi állapotától és a kezelésre adott válaszától függ.

Milyen gyógyszerek, anyagok vagy kiegészítők kölcsönhatásba lépnek a Micardis HCT-vel?

A Micardis HCT kölcsönhatásba léphet más vérnyomáscsökkentőkkel, digoxinnal, vérhígítóval, szteroidokkal, lítiummal, kolesztiraminnal, kolesztipollal, inzulinnal vagy szájon át szedett diabéteszes gyógyszerekkel, barbiturátokkal, más diuretikumokkal, aszpirinnel, NSAID-okkal (nem szteroid gyulladáscsökkentők), izomlazítókkal., vagy kábítószerek. Mondja el orvosának az összes szedett gyógyszert.

Micardis HCT terhesség és szoptatás alatt

A Micardis HCT nem ajánlott terhesség alatt történő használata a magzat károsodásának kockázata miatt. Ez a gyógyszer átjut az anyatejbe. Szoptatás előtt konzultáljon orvosával.

további információ

A Micardis HCT Side Effects Drug Center átfogó képet nyújt a rendelkezésre álló gyógyszerinformációkról a lehetséges mellékhatásokról, amikor ezt a gyógyszert szedi.

Ez nem a mellékhatások teljes listája, és előfordulhatnak mások is. Hívja orvosát orvosi tanácsért a mellékhatásokról. A mellékhatásokat bejelentheti az FDA-nak az 1-800-FDA-1088 telefonszámon.

hidroklorotiazid

KÉRDÉS

Kérjen sürgősségi orvosi segítséget, ha van allergiás reakció jelei: csalánkiütés; nehéz légzés; az arc, az ajkak, a nyelv vagy a torok duzzanata.

Ritka esetekben ez a gyógyszer olyan állapotot okozhat, amely a vázizomszövet lebomlását eredményezi, ami veseelégtelenséghez vezet. Azonnal hívja orvosát, ha megmagyarázhatatlan izomfájdalma, érzékenysége vagy gyengesége van, különösen, ha láza, szokatlan fáradtsága vagy sötét színű vizelete is van.

Hívja azonnal orvosát is, ha:

  • szemfájdalom, látási problémák;
  • könnyed érzés, mintha elájulna;
  • sárgaság (a bőr vagy a szem sárgulása);
  • duzzanat a kezén vagy a lábán, szokatlan súlygyarapodás;
  • könnyű véraláfutás, szokatlan vérzés; vagy
  • az elektrolit egyensúlyhiányának jelei--szájszárazság, fokozott szomjúság, álmosság, zavartság, nyugtalanság, hányás, izomfájdalom vagy gyengeség, energiahiány, gyors szívverés, kevés vizelet vagy egyáltalán nem, vagy görcsroham.

Gyakori mellékhatások lehetnek:

  • szédülés, fáradtság érzése;
  • hányinger, hasmenés;
  • hátfájás; vagy
  • megfázás vagy influenza tünetei.

Ez nem a mellékhatások teljes listája, és előfordulhatnak mások is. Hívja orvosát orvosi tanácsért a mellékhatásokról. A mellékhatásokat bejelentheti az FDA-nak az 1-800-FDA-1088 telefonszámon.

DIABEMUTATÁS

MELLÉKHATÁSOK

A következő mellékhatásokat máshol tárgyalják a címkézésben:

  • Hipotenzió [lásd FIGYELMEZTETÉSEK ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEK]
  • Vesekárosodás [lásd FIGYELMEZTETÉSEK ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEK]
  • Elektrolitok és anyagcserezavarok [lásd FIGYELMEZTETÉSEK ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEK]

Klinikai vizsgálatok tapasztalatai

Mivel a klinikai vizsgálatokat nagyon eltérő körülmények között végzik, a gyógyszer klinikai vizsgálatai során megfigyelt mellékhatások aránya nem hasonlítható össze közvetlenül egy másik gyógyszer klinikai vizsgálataival, és nem feltétlenül tükrözi a gyakorlatban megfigyelt arányokat.

A MICARDIS HCT biztonságosságát több mint 1700 betegnél értékelték, köztük 716-ot kezeltek magas vérnyomás miatt 6 hónapnál hosszabb ideig, és 420-at több mint 1 évig. A mellékhatások azokra korlátozódtak, amelyekről a telmizartán és/vagy a hidroklorotiazid kapcsán korábban beszámoltak.

A telmizartán/hidroklorotiaziddal kezelt betegek ≥ 2% -os előfordulási gyakoriságával, és nagyobb arányban, mint a placebóval kezelt betegeknél jelentkező mellékhatásokat az 1. táblázat ismerteti [lásd: Klinikai vizsgálatok].

1. táblázat: Telmizartán/hidroklorotiaziddal kezelt betegek ≥ 2% -os előfordulási gyakorisága és a placebóval kezelt betegeknél nagyobb ütemben jelentkező mellékhatások *

Telmizartán/hidroklorotiazid
(n = 414)		 Placebo
(n = 74)		 Telmisartan
(n = 209)		 Hidroklorotiazid
(n = 121)
A test egésze
Fáradtság 3% 1% 3% 3%
Influenzaszerű tünetek 2% 1% 2% 3%
Központi/perifériás idegrendszer
Szédülés 5% 1% 4% 6%
Emésztőrendszer
Hasmenés 3% 0% 5% 2%
Hányinger 2% 0% 1% 2%
Légzőrendszeri rendellenesség
Sinusitis 4% 3% 3% 6%
Felső légúti fertőzés 8% 7% 7% 10%
* tartalmazza a telmizartán (20–160 mg), a hidroklorotiazid (6,25–25 mg) összes adagját és ezek kombinációit

A telmisartán/hidroklorotiazid esetében megfigyelt egyéb mellékhatások a következők voltak: fájdalom (beleértve a hátat és a hasat is), dyspepsia, erythema, hányás, bronchitis és pharyngitis.

A mellékhatások körülbelül azonos arányban fordultak elő férfiaknál és nőknél, idősebb és fiatalabb betegeknél, valamint fekete és nem fekete betegeknél.

Telmisartan

A telmizartán alkalmazásakor jelentett egyéb mellékhatásokat az alábbiakban soroljuk fel:

Vegetativ idegrendszer: impotencia, fokozott izzadás, kipirulás

A test mint egész: allergia, láz, lábfájdalom, mellkasi fájdalom

Kardiovaszkuláris: szívdobogás, angina pectoris, rendellenes EKG, magas vérnyomás, perifériás ödéma

Központi idegrendszer: álmatlanság, aluszékonyság, migrén, paresztézia, akaratlan izomösszehúzódások, hipoesztézia

Hepato-epeúti: a májenzimek vagy a szérum bilirubinszint emelkedése

Pszichiátriai: szorongás, depresszió, idegesség

Ellenállási mechanizmus: fertőzés, tályog, középfülgyulladás

Ér: agyi érrendszeri rendellenesség

Hidroklorotiazid

A hidroklorotiaziddal kapcsolatban jelentett egyéb mellékhatásokat az alábbiakban soroljuk fel:

A test mint egész: gyengeség

Emésztési: hasnyálmirigy-gyulladás, sárgaság (intrahepatikus kolesztatikus sárgaság), sialadenitis, görcsök, gyomorirritáció

Túlérzékenység: purpura, fényérzékenység, csalánkiütés, nekrotizáló angiitis (vasculitis és kután vasculitis), láz, légzési distressz, beleértve a tüdőgyulladást és a tüdőödémát, anafilaxiás reakciók

Anyagcsere: hiperglikémia, glycosuria

Mozgásszervi: izomgörcs

Idegrendszer/pszichiátria: nyugtalanság

Bőr: erythema multiforme, beleértve a Stevens-Johnson szindrómát, exfoliatív dermatitis, beleértve a toxikus epidermális nekrolízist

Különleges érzékek: átmeneti homályos látás, xantopszia

Klinikai laboratóriumi eredmények

Kreatinin, vér-karbamid-nitrogén (BUN): Kontrollált vizsgálatokban a MICARDIS HCT tablettákkal kezelt esszenciális magas vérnyomásban szenvedő betegek 2,8% -ában, illetve 1,4% -ában figyelték meg a BUN (≥ 11,2 mg/dl) és a szérum kreatininszint (≥ 0,5 mg/dl) növekedését. Egyetlen beteg sem hagyta abba a MICARDIS HCT tablettákkal történő kezelést a BUN vagy a kreatinin emelkedése miatt [lásd FIGYELMEZTETÉSEK ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEK].

Postmarketing tapasztalat

A MICARDIS HCT jóváhagyás utáni alkalmazása során a következő mellékhatásokat azonosították. Mivel ezeket a reakciókat önként jelentik egy bizonytalan méretű populációból, nem mindig lehet megbízhatóan megbecsülni a gyakoriságukat, vagy ok-okozati összefüggést megállapítani a gyógyszer expozícióval.

Vér- és nyirokrendszeri betegségek: eozinofília

Fül- és labirintus-rendellenességek: szédülés

Általános rendellenességek és az alkalmazás helyén fellépő reakciók: aszténia, ödéma

Hepato-epeúti: Kóros májfunkció/májbetegség

Immunrendszeri betegségek: anafilaxiás reakció

Fertőzések és fertőzések: húgyúti fertőzés

Vizsgálatok: megnövekedett CPK

Anyagcsere és táplálkozási rendellenességek: hipoglikémia (cukorbetegeknél)

Mozgásszervi és kötőszöveti betegségek: ínfájdalom (beleértve az íngyulladást, a tenosynovitist), rhabdomyolysis

Idegrendszeri betegségek: syncope

Vese- és húgyúti betegségek: veseelégtelenség, veseelégtelenség, beleértve az akut veseelégtelenséget is

A reproduktív rendszer és az emlő rendellenességei: merevedési zavar

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek: köhögés

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei: gyógyszerkiütés (a toxikus bőrkitörés többnyire toxikoderma, kiütés és csalánkiütésként jelentett), angioödéma (halálos kimenetelű)