A minimáljövedelem rendszerének hatásának értékelése: Baszkföld esete

Absztrakt

Ebben a cikkben egy minimáljövedelem-rendszer (MIS) hatását értékeljük Baszkföldön, Spanyolország 17 autonóm régiójának egyikében. Különösen azt értékeljük, hogy a politika késlelteti-e a munkavállalók munkavállalását a kedvezményezettek számára, valamint azt is, hogy az MIS-ben részesülőknek a foglalkoztatásba való bekapcsolódását lehetővé tevő politikák aktiválása milyen mértékben képes. Ehhez a régió közfoglalkoztatási szolgálatába bejegyzett egyének univerzumának adminisztratív adatait használjuk fel. A minimáljövedelem rendszer átlagosan nem késlelteti a foglalkoztatásba való belépést, bár a hatás demográfiai csoportonként eltérő. Ezenkívül az e csoportra tervezett aktív munkaerő-piaci politikák, különösen a képzés erősen befolyásolják az új álláskeresést.

Bevezetés

Az Európai Unió legtöbb tagállama jelenleg valamilyen minimáljövedelem-rendszert biztosít annak érdekében, hogy biztosítsa a háztartások minimális életszínvonalát, ha más pénzügyi támogatás hiányzik. Ezeknek a rendszereknek a megjelenése 1992-ig nyúlik vissza, amikor az Európai Tanács ajánlása felmérte annak szükségességét, hogy olyan utolsó megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek elismerik minden egyén alapvető jogát a tisztességes minimális életszínvonal biztosításához. Ezek a programok a társadalmi kirekesztés elleni átfogó, következetes tervek részét képezték. Azóta a minimáljövedelem-rendszer (MIS) bevezetése az európai országokban eltérő lefedettséggel és hatékonysággal rendelkezik. A legelterjedtebbek az úgynevezett egyszerű és átfogó rendszerek, amelyek alapvetően minden támogatást igénylő személyre/háztartásra kiterjednek, anélkül, hogy hatásukat csak az emberek bizonyos kategóriáira korlátoznák. 1. lábjegyzet

2008-ban az Európai Tanács jóváhagyta azt a célkitűzést, hogy a megfelelő jövedelemtámogatást és a munkaerőpiac aktivizálási intézkedéseit kombinálják annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kedvezményezettek munkavállalásukat. Az ajánlásokat követve a minimáljövedelem-rendszerek tehát passzív és aktív politikák kombinációját jelentik.

Noha e rendszerek végrehajtása a legtöbb európai országban halad, bár heterogén módon, nincs elegendő értékelés azok hatásairól olyan szempontokra, mint a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentése, a kedvezményezettek munkaerő-piaci részvétele és/vagy az aktivációs intézkedések hatása a befogadóikra. belépési feltételek. Gorjón (2017) kitér arra, hogy a baszk MIS mennyire csökkenti a szegénységet, ami a minimáljövedelem-rendszerek első és legfontosabb célja. A szerző MIS hiányában megismétli a háztartások jövedelmét, hogy összehasonlítsa ezt az ellentmondásos helyzetet a valósággal, és így felmérje a MIS hatását a szegénység számos intézkedésének csökkentésére. A szerző megállapítja, hogy a baszk MIS nagyon hatékony a szegénység intenzitásának és súlyosságának csökkentése idején, bár a szélsőséges szegénységet messze felszámolni kell. Munkánkat Gorjón (2017) kiegészítő tanulmányaként kell értelmezni, mivel további kutatási kérdéseket vetünk fel a baszk MIS-rendszerrel kapcsolatban a MIS-címzettek munkaerő-piaci részvételével kapcsolatban.

A kapcsolódó szakirodalom általánosabb áttekintése végigveszi a passzív politikák foglalkoztatásból való kilépésre gyakorolt hatásának vitáját. Szokásos kritika az, hogy a készpénzátutalások csökkenthetik a munkanélküliek egyének ösztönzését a munkavállalásra (Ayala és Paniagua 2016). A munkanélküli munkavállalók foglalási bérének növekedése késleltetheti a munkavállalásukat. A passzív politikákról szóló szakirodalom nagyrészt kimutatta, hogy a munkanélküliségi biztosítás negatív hatással van a munkanélküliségről a foglalkoztatásra való átmenetre. Rebollo-Sanz és García-Pérez (2015) úgy találják, hogy a nem biztosított munkanélküli munkavállalók nagyobb arányban lépnek át a foglalkoztatásba, mint a biztosítottak. Továbbá Card és Levine (2000) és Meyer (1990) bebizonyítják, hogy a munkanélküliség kimerülése felgyorsítja az átmenetet a foglalkoztatás felé. Ugyanebben a vonalon Lalive és Zweimüller (2004), Van Ours és Vodopivec (2006), valamint Røed és Zhang (2003) arra a következtetésre jutottak, hogy az ellátások erősen befolyásolják a munkanélküliség időtartamát. Tekintettel arra, hogy a MIS természeténél fogva határozatlan, visszatartó ereje különösen erős lehet.

A MIS-kedvezményezettek munkanélküliségének krónikus kialakulásának megakadályozása érdekében kötelező aktiválási intézkedéseket irányoznak elő rájuk. Bizonyos aktiválási intézkedések hatékonyabbnak bizonyultak, mint mások. Card et al. (2010) az aktív munkaerő-piaci politikák (ALMP) irodalmában összefoglalja a főbb eredményeket. Az egyik legfontosabb eredmény, amelyet találnak, az, hogy a programok hatása idővel változik: például a képzési programoknak 2 év után több pozitív hatása van, mint az elsőben, míg az útmutatási szolgáltatások rövid távon különösen hasznosak. A támogatott állami szektorbeli munkahelyek és az ifjúsági programok számára azonban kevésbé bizonyultak sikeresnek.

Meglepő módon nem ismerünk egyetlen olyan tanulmányt sem, amely a passzív és az aktív politikák kombinációjaként értékelné a MIS mindkét lehetséges hatását. Lapunk ezt a hiányt igyekszik pótolni. Egyrészt a MIS késleltetheti a címzettek munkába állását, a készpénzátutalások kiterjesztett nemkívánatos közvetett hatásait. Másrészt a kedvezményezetteknek szóló aktiválási programok gyorsabb hatással lehetnek a foglalkoztatásra. Eichhorst és Konle-Seidl (2016) szerint az empirikus bizonyítékok maguk is befolyásolták a munkaerő-piaci reformok kialakítását, nem utolsósorban az aktív munkaerő-piaci politikák és az aktivizáció területén. Ez a dokumentum pontosan ez az ambiciózus cél.

A cikk többi részét az alábbiak szerint rendezzük: sz. 2 áttekinti a Baszkföldön bevezetett MIS intézményi vonatkozásait. A 3. szakasz ismerteti az MIS-címzettek adatait és főbb leírásait. A 4. szakasz bemutatja a módszertani és analitikai értékelési módszereket, valamint az empirikus eredményeket. Végül Sect. 5 összefoglalja és befejezi.

A minimáljövedelem rendszere Baszkföldön

A baszk MIS-t 1989-ben vezették be, az ún Integrált terv a szegénység leküzdésére. 4. lábjegyzet Az elmúlt évtizedekben számos módosításon esett át. 1998-ban megkapta a törvény rangját, meghatározták a „szegénység” és a „kirekesztés” fogalmát, valamint meghatározták a foglalkoztatás ösztönzőit, a büntetéseket és a jogsértéseket. A rendelkezésre bocsátott összegeket és a kedvezményezettek igényeit szintén többször módosították. A legutóbbi módosítást 2011-ben hajtották végre (4/2011. Törvény). Leírásunk részleteit arra a verzióra alapozzuk.

Jogosultsági követelmények

Az első fontos szempont, hogy a baszk MIS családi egységre épül. 5. lábjegyzet Ha tehát egy magánszemély MIS-címzett, a családi egység minden tagja egyben MIS-címzett is. A támogatás igényléséhez a pályázóknak meg kell felelniük a következő alkalmassági követelményeknek: először is be kell mutatniuk, hogy családi egységük jövedelme nem elegendő az alapvető szükségletek kielégítéséhez, ami azt jelenti, hogy nem képesek hozzáférni az olyan árukhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek a társadalom minimális jólétéhez szükségesek. a baszk kormány szegénységi kritériumának (amelyet az alábbiakban vázolunk). A második alkalmassági feltétel a Baszkföldön való tartózkodásra vonatkozik: elvileg a MIS címzettjét be kell jegyezni a népszámláláson, és az elmúlt 3 évben megszakítás nélkül ténylegesen Baszkföldön tartózkodtak. Ha a pályázók 5 év fizetett munkát tudnak igazolni Baszkföldön, akkor a lakóhely szükséges három év helyett 1 évre enyhíthető. Ha a fenti követelmények egyike sem teljesül, a pályázókat a közvetlenül megelőző 10 évben 5 év folyamatos időszakra kell regisztrálni. 6. lábjegyzet

Ezenkívül a MIS-t végső megoldásnak tekintik, így a kérelmezőknek már minden más jövedelemtámogatásért folyamodniuk kell, amelyre jogosultak. Elvileg a rendszer összeegyeztethető a családtagok egyéb jövedelemtámogatásával vagy bérével, amennyiben nem lépik túl a meghatározott szegénységi küszöböt. Ezenkívül a pályázóknak a szokásos tartózkodási helyükön kívül nem lehetnek egyéb tulajdonuk.

Lefedettség

A MIS-juttatásokat havonta utalják át a családi egységekre. A baszk kormány által az alapvető szükségletek kielégítésére meghatározott összeg a minimálbértől (MW), a családi egységben élők számától, a nyugdíjasok számától és attól függően, hogy egyszülős háztartás-e vagy sem. A vizsgált időszakban a mennyiség az egy tagú családi egységek (évesített) MW 88% -át teszi ki, és a három vagy annál több taggal rendelkezők esetében elérheti az ilyen MW 125% -át. A legalább egy nyugdíjassal rendelkező családi egységek esetében ezek a számok 100, illetve 135% -ra emelkednek. 7. lábjegyzet Az egyszülős családi egység kiegészítő támogatást kap. 8. lábjegyzet Ha más jövedelmek vannak a háztartásban, az MIS fedezi ezen összeg különbségét.

A családi egységek munkaerő-piaci elérhetősége

A MIS családi egységhez tartozó, minden munkaképes tagot be kell jegyezni az állami foglalkoztatási szolgálatba, és vállalniuk kell, hogy munkába állnak. Ezenkívül részt kell venniük olyan tevékenységekben, amelyek növelik foglalkoztathatóságukat, amikor aláírásra orientált foglalkoztatás-javítási megállapodást írnak alá. Bár a törvény szelleme az, hogy minden kedvezményezettnek aktívan kell munkát keresnie, csak mintegy 40% -a tapasztalja, hogy bármilyen beavatkozást kap az állami foglalkoztatási szolgálattól vagy aktiváló beavatkozást. Nem tudjuk, hogy az állami foglalkoztatási szolgálat milyen kritériumok alapján követi a MIS-címzetteket az aktiválásuk figyelemmel kísérésére, vagyis hogy az egyéneket önállóan választják-e ki különböző tevékenységekbe, vagy van-e valamiféle kötelező részvétel.

Az adatkészlet és néhány leíró statisztika

Az adatkészlet

Adatkészletünk a baszk állami foglalkoztatási szolgálatnál 2015 februárjától 2016 januárjáig nyilvántartásba vett személyek teljes univerzumára vonatkozó havi longitudinális információkból áll. Az adatokat minden hónap utolsó napján gyűjtjük. A regisztráltak többsége munkanélküli, de néhányan alkalmazhatóak és más munkát keresnek. Munkaviszonyuk egyértelműen meg van határozva. Konkrétan, minden MIS-kedvezményezettnek be kell jelentkeznie a baszk állami foglalkoztatási szolgálatnál, mint a jövedelemtámogatás feltétele, függetlenül a foglalkoztatási státuszától. Ezen okok miatt ez az adatbázis különösen alkalmas a jelenlegi elemzésekhez.

Ez a gazdag adatbázis tartalmazza az összes egyén által a munkaügyi hivatalban történő regisztráció során nyújtott információt, beleértve a szokásos demográfiai jellemzőket (nem, életkor, igazolt iskolai végzettség, állampolgárság, irányítószám és lakóhely, más nyelvek ismerete), valamint a munkaerő-piaci információkat ( korábbi munkatapasztalat, foglalkozási és földrajzi keresések, pontos munkanélküliségi időtartam stb.). A baszk állami foglalkoztatási szolgálat pontos információkat nyújt arról is, hogy az egyének kapnak-e vagy kaptak-e munkanélküli segélyt (jogosult ellátások, segély-ellátások és/vagy MIS), valamint a jogosultság időtartamáról. A MIS-címzetteket ez az információ rögzíti. Végül az adatbázis információkat tartalmaz az állami foglalkoztatási szolgálatok segítségnyújtási intézkedéseiről is, amelyeket minden munkanélküli munkavállaló kapott az elmúlt 12 évben a munkához jutás javítása érdekében. Megadják az olyan információkat, mint az intézkedés típusa, az órák száma, valamint a kezdő és befejező dátum. Sajnos az adatkészlet nem tartalmaz információt a jövedelem szintjéről vagy az ingatlanok számáról.

A baszk állami foglalkoztatási szolgálat a nyilvántartásukban szereplő munkanélküli állományt „regisztrált munkanélküliekre” és „egyéb munkanélküliekre” osztja. Ez utóbbi kategória, amely az összes munkanélküli körülbelül 22% -át teszi ki, magában foglalja azokat, akik nem állnak azonnal munkába, az aktuális hónapban regisztráltakat, azokat, akik csak bizonyos típusú munkára vágynak, mint például az outwork vagy a távmunka, és azokat, akik munkát keresnek 20 ha héten. A hallgatók is ebbe a kategóriába tartoznak. Elemzésünket csak a „regisztrált munkanélküliekre” korlátozzuk, vagyis azokra, akiknek nincs munkájuk, akik munkát keresnek és azonnal rendelkezésre állnak bármilyen „rendes” munkára.

A vizsgált időszakra vonatkozóan Baszkföld havonta körülbelül 60 000 MIS-címzettet tart nyilván; közülük körülbelül 13.000 foglalkoztatott és 38.000 regisztrált munkanélküli van az elemzett időszakban, ami a Baszkföldön munkanélküliként nyilvántartottak 25% -ának felel meg.

A MIS-címzettek statisztikai megoszlása a nem-MIS-címzettekkel szemben

Hogy pontosabb képet kapjunk a MIS-ben részesülők és a munkanélküliként nyilvántartott egyéb munkavállalók közötti különbségekről, bemutatjuk a két csoport megoszlását összesen négy jellemző szerint: nem, életkor (44), iskolai végzettség (legfeljebb általános, középfokú és felsőoktatás) és a munkanélküliség időtartama (24 hónap). Az 1. és 2. ábra a MIS és a nem MIS címzettek megoszlását mutatja a négy jellemző között. Tesszük ezt egy adott hónapra - 2015. októberre -, hogy jobb képet kapjunk nemcsak relatív, hanem abszolút értelemben is. A minta bármely más hónapja szinte azonos mintákat adna.

Forrás: Saját kidolgozás. Lanbide mikrodata

Munkanélküli MIS-kedvezményezettek Baszkföldön, 2015. október. Tengelyek: nem, életkor, munkanélküliség időtartama (hónap), iskolai végzettség.