A nem alkoholos zsírmáj betegséggel kapcsolatos étkezési szokások és viselkedés

Levelezés: Munechika Enjoji, MD, PhD, Egészségügyi Központ, Fukuoka Egyetem, 8-19-1 Nanakuma, Jonan-ku, Fukuoka 814-0180, Japán. pj.ca.u-akoukuf.mda@ijojne

Telefon: + 81-92-8716631 Fax: + 81-92-8630389

Absztrakt

Alap tipp: A nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) kialakulása és kialakulása szorosan összefügg az étkezési szokásokkal és az életmóddal; ezért táplálkozási terápiás megközelítésekre van szükség ezeknél a betegeknél és a NAFLD kialakulásának kockázatának kitett betegeknél. Ez a cikk áttekintette a NAFLD betegek jelenlegi táplálkozási állapotát és a táplálkozás értékelésének fontos szempontjait, amelyek a kezelés sikerét célozták meg.

BEVEZETÉS

A nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) jelentős egészségügyi probléma a nyugati országokban, a felnőtt lakosság 30% -át és a diabetes mellitusban és/vagy elhízásban szenvedő betegek 60% -80% -át érinti [1,2]. A 2011-es Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat arról számolt be, hogy a NAFLD, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség aránya az idő múlásával összehangoltan nőtt az 1988–1994 közötti felmérés óta [2], jelezve, hogy a NAFLD összefügg az elhízással és a 2-es típusú cukorbetegséggel.

Ezenkívül a NAFLD gyakorisága növekszik a gyermekek és serdülők körében, és arról számoltak be, hogy körülbelül 10% -os [3-5]. Bár genetikai tényezőket társítottak a gyermekkori NAFLD megjelenéséhez [6], a gyermekeknél a legfontosabb kockázati tényező, csakúgy, mint a felnőtteknél, túlsúlyos, a NAFLD prevalenciája nagyobb az elhízottaknál, mint a nem elhízott gyermekeknél [3,7- 9]. Sőt, a gyermekek és serdülők 3% -ánál diagnosztizáltak alkoholmentes steatohepatitist (NASH) [5].

Mivel a NAFLD már gyermekkorában kialakult, és kiderült, hogy súlyosbítja az egyéb állapotokat és rontja a betegek prognózisát, sürgősen kezelési módszerekre van szükség. A táplálkozási terápia az alapvető kezelési forma a NAFLD-ben szenvedő betegeknél és azoknál, akiknek fennáll a veszélye ennek a rendellenességnek a kialakulásában. Ezért a NAFLD megelőzésében vagy kezelésében részt vevő összes klinikai személyzetnek meg kell értenie a NAFLD kezelésével kapcsolatos táplálkozási stratégiákat.

VISELKEDÉSTUDOMÁNY ÉS MULTIDISZCIPLINÁRIS TÁPLÁLKOZÁSI GONDOZÁS A SIKER TÁPLÁLÉKTERÁPIA SZÁMÁRA

A NAFLD szorosan összefügg az elhízással. Leegyszerűsítve: az elhízás nagyobb energiafogyasztásból ered, mint a fogyasztás, a túlzott energia zsírként halmozódik fel. A NAFLD túlzott energiafogyasztású betegek javulást mutattak a korlátozott energiafogyasztásból adódó fogyás következtében; pl. 600-800 kcal/d, 25-30 kcal/kg (standard súly) naponta, vagy a kiindulási érték mínusz 500-1000 kcal/d (táblázat (1. táblázat) [17-24]. Bár a korlátozott étrend klinikailag hatékony rövid távon a hosszú távú energia- és súlykontroll sok beteg számára nagyon nehéz [25]. Például a 6 hónapos táplálkozási beavatkozás a NAFLD-ben szenvedő betegek csak 54,8% -ánál volt sikeres [24], talán azért, mert a betegek különböznek egymástól a motiváció fokozatában és a terápiára való felkészülésben.

Asztal 1

A táplálkozási beavatkozás hatása az alkoholmentes zsírmáj betegségre

Dizájnt tanulni	Esetek száma	Időtartam (hónap)	Továbbfejlesztett elemek	Ref.
Kiegyensúlyozott hipokalorikus étrend, testmozgás	9.	9-30	ALT, zsírváltozás	[19]
Nagyon alacsony kalóriatartalmú étrend	41	4-23	zsíros változás	[20]
Súlycsökkentés (retrospektív)	39	-	ALT	[21]
Diéta (25 cal/kg • ibw), testmozgás	25	3	AST, ALT, ChE, TC, FPG zsírváltozás	[22]
Diéta (adjon 300 mg/nap)	22.	12.	ALT, TGF-β, zsírváltozás gyulladása, fibrózis	[23]
Diéta (kiindulási érték mínusz 500-1000 cal/d)	31	6.	ALT, GGT, HDL-C, HOMA-IR WHR, zsírváltozás, zsigeri zsír	[24]

Ibw: Ideális testtömeg; ALT: alanin-aminotranszferáz; AST: aszpartát-aminotranszferáz; ChE: kolin-észteráz; TC: Teljes koleszterin; FPG: éhomi plazma glükóz; TGF: Transzformáló növekedési faktor; GGT: y-glutamil-transzpeptidáz; HDL-C: nagy sűrűségű lipoprotein-koleszterin; HOMA-IR: Az inzulinrezisztencia homeosztázis-modelljének értékelése; WHR: Derék-csípő arány.

Hasonlóképpen, a gyermek NAFLD-ben szenvedő betegeknél 6 hónapos életmódbeli beavatkozás, amely testmozgásból, étrendi tanácsadásból és viselkedési tanácsadásból áll, javította a steatosis és a szérum ALT szintjét [34]. Egy másik, elhízott gyermek NAFLD-betegekről szóló tanulmányban az életmódbeli beavatkozás, amely fizikai aktivitásból, táplálkozási nevelésből és viselkedésterápiából állt, 1 évig csökkentette a BMI és a szérum ALT szintjét, a javulás ezen beavatkozás befejezése után 1 évvel fennmaradt [35]. A BMI és az ALT csökkenése nemcsak a NAFLD fokozatát javította ezeknél a betegeknél, hanem megakadályozta annak steatohepatitiszé való előrehaladását is [36]. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a multidiszciplináris táplálkozási gondozói csoport által alkalmazott viselkedési módszereket alkalmazó táplálkozási oktatás rendkívül hasznos és hatékony.

A TÚL ENERGIABEVITEL FŐBB OKOZÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Ahhoz, hogy a táplálkozási terápia jobb eredményeket érjen el, a felesleges energiafogyasztás részletesebb értékelésére van szükség. Néhány étkezési szokás szorosan összefügg a túlzott bevitel mellett, mint például a megnövekedett étrend, a magas energiatartalmú étrend, a nem megfelelő étkezési idő és étkezési mód, valamint a túlzott mennyiségű specifikus tápanyag. Fontos meghatározni az egyes betegek számára kulcsfontosságú tényezőket és tényezőket, és minden beteget egyedi tudással kell ellátni a megfelelő étrendi beavatkozásokhoz.

Fokozott étrendi mennyiség

A megnövekedett étrendi mennyiség oka lehet például az otthonon kívüli étkezés magas gyakorisága, a nagyobb ételadagok és a mindent elfogyasztó stílus elterjedése. Az étkezés során az energiafogyasztás étkezés közben általában nagyobb, mint otthon. A jelentések szerint az étkezés a teljes energiafogyasztást 14% -kal növelte 1977-1978-ban, amely arány 1994 és 1996 között 32% -ra nőtt [37]. Ezenkívül az otthonon kívül elfogyasztott sós rágcsálnivalók, hamburger, üdítők, sült burgonya és mexikói ételek adagmérete 1977–1978, 1989–1991 és 1994–1998 között szinte minden vizsgált alanyban idővel nőtt [38]. A megnövelt étkezési mennyiség növeli az energiafogyasztást, ami elhízást és NAFLD-t eredményez [39]. Az energiafogyasztás általában nagyobb az étkezési lehetőségeket kínáló éttermekben is, mert különféle ételek vannak feltüntetve. Valójában az ételek változatosságának növekedése az étkezés során legalább 25% -kal növeli az ételbevitelt, az ételek különféle érzékszervi tulajdonságainak, például ízének, ízének és zamatának köszönhetően [40–43]. A táplálékbevitel csökkenthető azáltal, hogy csökkentik az étkezési gyakoriságot és az étkezést a mindent elfogyasztó létesítményekben. Sőt, ha otthon étkezik, az étkezés során az étel/energia szükségletet előzetesen szokásos módon el kell rendezni, például az egyes adagok elosztásával.

Magas energiatartalmú étrend

Nem megfelelő étkezési idő és étkezési szokások

Az elhízott és a NAFLD-ben szenvedő betegeknél gyakran megfigyelhető a nem megfelelő táplálék-beviteli szokások, köztük az a szokás, hogy túl sokat eszik az esti étkezéskor, éjszaka eszik, hiányzik a reggeli és túl gyorsan eszik. Az éjszakai étkezési szindrómát gyakran megfigyelik elhízott betegeknél [47]. Nemrégiben kimutatták, hogy az éjszakai dolgozók és a műszakos munkavállalók körében magas az elhízás, a metabolikus szindróma és a zsírmáj betegség kockázata [48-50]. A műszakban dolgozók szokatlan időpontban történő étkezése krónikus alvászavart és fokozott zsírvágyat vált ki, ami elhízást és cukorbetegséget eredményez [51]. Ennek a jelenségnek oka lehet az óra gének aktivitása. A hím kori génmutáns egerek lényegesen nagyobb testtömeget nyernek, mint a vad típusú kontrollok zsírtartalmú étrenden [52].

A reggeli hiánya, különösen a gyermekek és serdülők körében, elhízással járt [53]. A reggeli hiánya általában növeli az étkezés mennyiségét más étkezésekkor. Az esti étkezéskor nagyobb energiafogyasztású egereknél nagyobb volt a testsúly, több zsigeri zsír és magasabb volt az éhomi vércukorszint, miközben mindez a legalacsonyabb volt, amikor a reggeli: esti étkezés energiaaránya 3: 1 volt [54]. Amikor csak lehetséges, a NAFLD táplálkozási terápiájában részesülő betegeket olyan étrenddel kell kezdeni, amelyben korlátozzák az esti és éjszakai energiafogyasztást, és fokozni kell a reggeli bevitelt. A műszakos munka problémáját azonban nem lehet könnyen megoldani.

Azok a személyek, akik gyorsabban étkeznek, több ételt esznek, és kevésbé érzik jóllakás érzésüket, mint azok, akik lassabban esznek (20-30 rágás falatonként) [55]. Azoknál a személyeknél, akik gyorsabban étkeznek, magasabb az átlagos BMI és magasabb a BMI [56,57]. Beszámoltak arról, hogy fokozatosan rágják az egyes falatokat, hogy megakadályozzák a túlevést, és elősegítsék az általános és a száj egészségét [58]. Hasonlóképpen, a táplálkozási oktatás során a NAFLD-betegek táplálkozási oktatása során több mint 20 rágót kell ajánlani a túlfogyasztás megelőzése érdekében.

A SZÉNHidrátok túlzott lenyelése

A táplálkozási ellátás alapvető stratégiája, hogy megértsük az egyes betegek szokásait az ételek és üdítők, beleértve az egyszerű szénhidrátokat is, és korlátozni kell ezeknek az ételeknek és italoknak a bevitelét, ha túlzott mennyiséget fogyasztottak [65]. Az üdítők bevitelének korlátozása beteg motiváltságát igényli, bár a kormányok ezen tételek korlátozásával is felléphetnek. Javasolták az üdítőitalok adózását az Egyesült Államokban fogyasztásuk csökkentése és a nemzeti egészségügyi programok bevételeinek biztosítása érdekében [59,66,67].

Ezzel szemben a komplex szénhidrátok, különösen a teljes kiőrlésű gabonák megfelelő bevitele megakadályozhatja a NAFLD fejlődését és/vagy előrehaladását, mivel ezek a gabonák antioxidáns vitaminokat, ásványi anyagokat és élelmi rostokat tartalmaznak a szénhidrátok mellett [68]. A teljes kiőrlésű gabona bevitele csökkentheti a zsigeri zsírt és javíthatja az elhízást, a diszlipidémiát és a metabolikus szindrómát [69,70]. Ezenkívül egy metaanalízis azt mutatta, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélék csökkentették a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát; az éhomi inzulin, az éhomi glükóz és a lipidek szérumszintje; és a testtömeg, amelyek mindegyike összefügg a NAFLD patogenezisével [71-75]. Így paradox módon a NAFLD-ben szenvedő betegek táplálkozási tervének a szénhidrátok korlátozására kell törekednie, miközben növelnie kell a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását.

A LIPIDEK TÚLELENYELÉSE

A lipidek túlzott lenyelése túlzott energiafelvételt és testzsír felhalmozódást eredményez. A megnövekedett zsigeri zsír növeli a szabad zsírsavak beáramlását a májba, ami máj steatózist eredményez [76]. Úgy gondolják, hogy a telített zsírsavak túlzott mértékű fogyasztása inzulinrezisztenciát és 2-es típusú cukorbetegséget vált ki [77-80]. Az étrend 7 napos táplálkozási felmérése azt mutatta, hogy a telített zsírsavak elfogyasztása szignifikánsan nagyobb volt a NAFLD betegeknél, mint az egészséges kontrolloknál [81]. Ezenkívül a telített zsírsavak, valamint a lipidek bevitele szignifikánsan nagyobb volt a NAFLD és a NASH betegeknél, mint egészséges egyéneknél [17]. Amikor a NAFLD-ben szenvedő betegek véletlenszerűen kiosztották az alacsony zsírtartalmú/alacsony telített zsírtartalmú/alacsony glikémiás indexű (GI) étrendet (LSAT: 23% zsír/7% telített zsír/GI 70), a májzsírt mágneses rezonancia spektroszkópiával számszerűsítve 4 hét múlva és után az LSAT és a HSAT étrenden az LSAT-ban lévők, de a HSAT csoportba tartozók nem mutattak jelentős csökkenést a májzsírban [82]. Más állatkísérletek során a magas zsírtartalmú étrend máj steatosist és gyulladást, inzulinrezisztenciát és tumor nekrózis faktor α (TNFα) emelkedést váltott ki [83-85]. Ezek a változások összefüggésbe hozhatók a peroxiszóma proliferátorok által aktivált γ (PPARγ) receptor aktiválásával [64].

Így a lipidek, különösen a telített zsírsavak túlzott mértékű bevitele az egyik legfontosabb kockázati tényező a NAFLD kialakulásához és fejlődéséhez. Ezért a NAFLD foglalkozása előtt ajánlott felmérni a betegek étkezési szokásait, beleértve a tejtermékek beteg bevitelét is; zsírok húsban, vajban és margarinban; csokoládé és snackek. Ha ezen élelmiszerek bármelyikét túlzottan fogyasztják, annak mennyiségét csökkenteni kell. Klinikailag konkrétabb táplálkozási tervekre van szükség; például a szalonnát és a bélszínt, amelyek jelentős mennyiségű zsírt tartalmaznak, át kell állítani lábhúsra, filére vagy adott esetben többszörösen telítetlen zsírsavakat (PUFA) tartalmazó halra; a vajat és a margarint át kell váltani a kalóriatartalmú termékekre.

A koleszterin túlzott lenyelése

POLIATELENÍTETT ZSÍRSAVAK HIÁNYA

E. VITAMIN HIÁNYA

D-VITAMIN HIÁNYA

A D-vitamin fontos szerepet játszik a gyulladás és az autoimmunitás folyamataiban. A D-vitamin hiánya inzulinrezisztenciát, metabolikus szindrómát és NAFLD-t eredményezhet [124]. Sok elhízott gyermek magas energiatartalmú étrendet fogyaszt, alacsony vitamin- és ásványianyag-tartalommal, és nincs eléggé kitéve a napfénynek [125]. Például a fiatal amerikaiak 55% -ában alacsony volt a szérum D-vitamin szintje [126]. A nyugatiasított étrenddel táplált patkányok (WD: magas zsírtartalmú/magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup) D-vitamin-kimerülésével (29% a kontrollokhoz képest) szignifikánsan gyengébb májzsír, lobularis in ammációval és NAFLD aktivitási pontszámokkal, mint a WD-vel etetett patkányok, alacsony -zsírtartalmú étrend (LFD), vagy D-vitamin-kimerüléssel járó LFD [127]. Emberekben a D-vitamin-hiány összefüggésben van a NAFLD aktivitási pontszámának és a májfibrózis súlyosságával [128], valószínűleg a D-vitamin-hiány következtében fellépő nagyobb oxidatív stressz miatt [129]. A D-vitamin receptorok, a CYP2R1 és a CYP 27A1 máj expressziója negatívan korrelált a steatosis, a gyulladás és a NAFLD pontszám súlyosságával a NAFLD-ben szenvedő betegeknél [130].

Ezek az eredmények együttesen azt jelzik, hogy a D-vitamin hiányával járó túlzott energiafogyasztás fokozza a NAFLD/NASH megjelenését és progresszióját. Ezért a NAFLD táplálkozási terápia megkezdése előtt meg kell állapítani a D-vitamin bevitelének állapotát és a szérum D-vitamin-szintjét. A D-vitamin-hiányban szenvedő betegeknek naponta legalább egyszer el kell fogyasztaniuk a magas D-vitamin-tartalmú ételeket, például halakat és gombákat.

TÁPLÁLÓ TERÁPIA PROBIOTIKUMOKKAL

KÖVETKEZTETÉS

Mivel a NAFLD kialakulása és kialakulása szorosan összefügg az étkezési szokásokkal és az életmóddal, táplálkozási terápiás megközelítésekre van szükség ezeknek a betegeknek és azoknak, akiknek fennáll a veszélye a NAFLD kialakulásának. Ez a cikk áttekintette a jelenlegi táplálkozási stratégiákat, azok hatásait és problémáit.

Lábjegyzetek

P- Ellenőrök: Faintuch J, Fan JG, Gong ZJ S- Szerkesztő: Song XX L- Szerkesztő: A E- Szerkesztő: Liu XM