Mi a portál hipertónia?

Ebben a cikkben

Mi okozza a portál hipertóniáját?
Melyek a portál hipertónia tünetei?
Hogyan diagnosztizálják a portál hipertóniáját?
Hogyan kezelik a portál hipertóniáját?
Milyen életmódbeli változásokat kell végrehajtani a portál hipertónia esetén?
A portál hipertóniájának egyéb kezelési lehetőségei
Milyen teszteket lehet elvégezni a TIPS és a DSRS eljárások előtt?
Mi történik a TIPS-eljárás során?
Mennyire sikeres a TIPS-eljárás?
Milyen komplikációk társulnak a TIPS-hez?
Mi történik a DSRS-eljárásban?
Mennyire sikeres a DSRS műtét?
Milyen szövődmények társulnak a DSRS műtéthez?
Utókezelés TIPS vagy DSRS eljárások szerint
A portál hipertóniájának egyéb kezelései

A portál hipertónia a vérnyomás emelkedése a vénás rendszeren belül, az úgynevezett portál vénás rendszer. A gyomorból, a belekből, a lépből és a hasnyálmirigyből érkező erek egyesülnek a kapu vénájába, amely aztán kisebb erekbe ágazik és a májban halad. Ha a májban lévő erek a májkárosodás miatt blokkolódnak, a vér nem tud megfelelően áramolni a májban. Ennek eredményeként a portálrendszerben magas nyomás alakul ki. Ez a megnövekedett nyomás a portális vénában nagy, duzzadt vénák (varikák) kialakulásához vezethet a nyelőcsőben, a gyomorban, a végbélben vagy a köldök területén (hasi gomb). A varikák megrepedhetnek és elvérezhetnek, ami potenciálisan életveszélyes szövődményeket okozhat.

Mi okozza a portál hipertóniáját?

A portális hipertónia leggyakoribb oka a májcirrhosis. A cirrhosis hegesedés, amely a májgyulladás, az alkohol vagy más kevésbé gyakori májkárosodás okozta májkárosodás gyógyulását kíséri. Cirrhosisban a hegszövet blokkolja a vér áramlását a májban.

A portális hipertónia egyéb okai a vérrögök a portális vénában, a vért a májból a szívbe továbbító vénák elzáródása, a schistosomiasis nevű parazitafertőzés és a fokális noduláris hiperplázia, a HIV-fertőzötteknél tapasztalt betegség, a vírus ami AIDS-hez vezethet. Néha az ok ismeretlen.

Melyek a portál hipertónia tünetei?

A portális hipertónia kialakulása nem mindig társulhat olyan specifikus tünetekkel, amelyek azonosítják a májban zajló eseményeket. De ha májbetegsége van, amely cirrhosishoz vezet, akkor magas a portális hipertónia kialakulásának esélye.

A portál hipertónia fő tünetei és szövődményei a következők:

Gasztrointesztinális vérzés, amelyet fekete, kátrányos széklet vagy vér jelent a székletben, vagy vér hányása a varikák spontán szakadása és vérzése miatt
Ascites (folyadék felhalmozódása a hasban)
Enkefalopátia vagy zavartság és feledékenység, amelyet a rossz májműködés okoz
Csökkent vérlemezkék, vérrögképződést elősegítő vérsejtek vagy fehérvérsejtek, a fertőzés ellen küzdő sejtek szintje

Hogyan diagnosztizálják a portál hipertóniáját?

Általában az orvosok a portális hipertónia diagnózisát ascites vagy tágult vénák vagy visszerek jelenléte alapján állapítják meg, amint azt a has vagy a végbélnyílás fizikai vizsgálata során látták. Különböző laboratóriumi vizsgálatok, röntgenvizsgálatok és endoszkópos vizsgálatok is alkalmazhatók.

Folytatás

Hogyan kezelik a portál hipertóniáját?

Sajnos a portális hipertónia legtöbb oka nem kezelhető. Ehelyett a kezelés a szövődmények megelőzésére vagy kezelésére összpontosít, különös tekintettel a visszerek vérzésére. A diéta, a gyógyszerek, az endoszkópos terápia, a műtét és a radiológiai eljárások mind szerepet játszanak a szövődmények kezelésében vagy megelőzésében. Az egyéb kezelés a tünetek súlyosságától és a máj működésétől függ.

A kezelés magában foglalhatja: В

Endoszkópos terápia. Ez általában a varicealis vérzés első kezelési vonala, amely vagy sávosodásból vagy szkleroterápiából áll. A sávozás olyan eljárás, amelyben a gasztroenterológus gumiszalagokkal blokkolja az ereket a vérzés megállítására. A szkleroterápiát alkalmanként alkalmazzák, amikor a szalagozás nem alkalmazható, és ez egy olyan eljárás, amelyben véralvadási oldatot injektálnak a vérző varikákba a vérzés leállítására.
Gyógyszerek. A nem szelektív béta-blokkolókat (nadolol vagy propranolol) önmagában vagy endoszkópos terápiával kombinálva lehet előírni a varicusok nyomásának csökkentése és a vérzés kockázatának további csökkentése érdekében. A nem szelektív béta-blokkolókat azért is előírják, hogy megelőzzék az első varicealis vérzést egy olyan varicusban szenvedő betegnél, amelynek érezhető a vérzés veszélye. A nyelőcső visszérkötését szintén erre a célra alkalmazták, különösen azoknál a betegeknél, akik nem tudnak béta-blokkolókat szedni. A laktulóz gyógyszer segíthet az encephalopathiával járó zavartság és más mentális változások kezelésében. A folyadék felhalmozódásához vizelethajtók írhatók fel.

Milyen életmódbeli változásokat kell végrehajtani a portál hipertónia esetén?

A jó táplálkozási szokások és az egészséges életmód fenntartása segíthet elkerülni a portális hipertóniát. A máj működésének javítása érdekében tehetünk néhányat a következőkből:

Ne használjon alkoholt vagy utcai drogot.
Ne vegyen be vény nélkül kapható, vényköteles gyógyszereket vagy növényi gyógyszereket anélkül, hogy előzetesen konzultálna orvosával vagy nővérével. (Egyes gyógyszerek súlyosbíthatják a májbetegségeket.)
Kövesse az egészségügyi szolgáltató által adott étrendi irányelveket, beleértve az alacsony nátriumtartalmú (sós) étrend fogyasztását. Valószínűleg legfeljebb 2 gramm nátriumot kell fogyasztania naponta. Csökkent fehérjebevitelre lehet szükség, ha a zavartság tünet. A dietetikus elkészíthet étkezési tervet az Ön számára.

Folytatás

A portál hipertóniájának egyéb kezelési lehetőségei

Ha az endoszkópos terápia, a gyógyszeres terápia és/vagy az étrend megváltoztatása nem képes sikeresen szabályozni a varicealis vérzést vagy az ascites-t (folyadék felhalmozódása a hasában), akkor a következő eljárások egyikére lehet szükség az erek nyomásának csökkentésére. A dekompressziós eljárások a következők:

Transjugularis intrahepatikus portoszisztémás sönt (TIPS): Ez az eljárás magában foglalja a sztent (tubuláris eszköz) elhelyezését a máj közepén. A sztent összeköti a májvénát a portális vénával, amely átirányítja a máj véráramlását és segít enyhíteni a kóros vénákban a nyomást.
Distalis splenorenalis shunt (DSRS):В Manapság ritkábban fordul elő, hogy ez az eljárás összeköti a lép vénáját a bal vese vénájával, hogy csökkentse a varikóban fellépő nyomást és ellenőrizze a vérzést.

Milyen teszteket lehet elvégezni a TIPS és a DSRS eljárások előtt?

Mielőtt megkapja a portál hipertónia ezen eljárásainak egyikét, a következő teszteket lehet elvégezni állapotának mértékének és súlyosságának meghatározásához:

A kórtörténetének értékelése
Fizikai vizsga
Vérvétel
Angiogram (röntgenvizsgálat, amely képeket készít az adott artérián belüli véráramlásról)
Ultrahang
Endoszkópia

A TIPS vagy a DSRS eljárás előtt orvosa felkérheti Önt más vizsgálatok elvégzésére, amelyek magukban foglalhatják az elektrokardiogramot (EKG) (a szív elektromos aktivitását rögzítő tesztet), a mellkas röntgenfelvételét vagy további vérvizsgálatokat. Ha orvosa úgy gondolja, hogy további vérkészítményekre (például plazmára) lesz szüksége, akkor ezeket rendelni fogja.

Mi történik a TIPS-eljárás során?

A TIPS-eljárás során egy radiológus tűvel alagutat készít a májban, összekötve a kapu vénáját az egyik májvénával (a májhoz kapcsolódó vénákkal). Fém stentet helyeznek ebbe az alagútba, hogy tartsa nyitva.

Az eljárás átirányítja a máj véráramlását, és csökkenti a kóros vénák nyomását, nemcsak a gyomorban és a nyelőcsőben, hanem a bélben és a májban is.

Ez nem műtét. A radiológus röntgensugárzás útján hajtja végre az ereket. A folyamat egy-három óráig tart, de számíthat arra, hogy az eljárás után egy éjszakán át kórházban marad.

Folytatás

Mennyire sikeres a TIPS-eljárás?

A TIPS eljárás a portális hipertóniában szenvedő betegek több mint 90% -ánál azonnal szabályozza a vérzést. A betegek körülbelül 20% -ánál azonban a sönt szűkülhet, és később később a varicusok újra vérezhetnek.

Milyen komplikációk társulnak a TIPS-hez?

A shunt szűkület vagy elzáródás a TIPS-eljárást követő első évben fordulhat elő. Ezeket a szövődményeket a TIPS eljárás után gyakran végezzük utólagos ultrahangvizsgálatokkal. Az elzáródás jelei közé tartozik a fokozott ascites (folyadék felhalmozódása a hasban) és az újbóli vérzés. Ezt az állapotot egy radiológus kezelheti, aki újból kibővíti a sönt léggömbbel, vagy megismétli az eljárást egy új stent elhelyezésére.

Encephalopathia vagy az agy rendellenes működése súlyos májbetegség esetén fordulhat elő. A máj encephalopathia súlyosbodhat, ha a TIPS csökkenti a máj véráramlását, ami azt eredményezheti, hogy a mérgező anyagok eljutnak az agyba anélkül, hogy a máj először metabolizálódna. Ezt az állapotot gyógyszerekkel, diétával vagy a sönt elérhetetlenné tételével lehet kezelni.

Mi történik a DSRS-eljárásban?

A DSRS egy műtéti eljárás, amelynek során a lépből származó vénát (az úgynevezett lépvénát) leválasztják a portális vénáról, és a bal vese (vese) vénához kapcsolódnak. Ez a műtét szelektíven csökkenti a visszérben lévő nyomást és szabályozza a portális hipertóniával járó vérzést. Általában csak jó májműködésű betegeknél végzik.

A körülbelül négy órán át tartó műtét előtt általános érzéstelenítőt adnak. Arra kell számítani, hogy a műtét után hét-tíz nappal a kórházban marad.

Mennyire sikeres a DSRS műtét?

A DSRS eljárás jó hosszú távú vérzésszabályozást biztosít sok portál hipertóniában szenvedő embernél. A DSRS a betegek több mint 90% -ánál szabályozza a vérzést, és az újravérzés legnagyobb kockázata az első hónapban fordul elő.

Milyen szövődmények társulnak a DSRS műtéthez?

A DSRS műtét során ascites, a folyadék felhalmozódása a hasban fordulhat elő. Ez vizelethajtókkal és a nátrium étrendben történő korlátozásával kezelhető.

Folytatás

Utókezelés TIPS vagy DSRS eljárások szerint

A TIPS és a DSRS utókezelése az eljárások helyétől függően eltérő lehet. Itt vannak az alapvető irányelvek:

Tíz nappal a kórházi elbocsátás után találkozzon sebészével vagy hepatológussal (májszakértővel), hogy értékelje a haladást. A laboratóriumi munkákat valószínűleg ekkor fogják elvégezni.
Hat héttel a TIPS-eljárás után (és ismét három hónappal az eljárás után) gyakran végeznek ultrahangot, így orvosa ellenőrizheti, hogy a sönt megfelelően működik-e. Lehet, hogy angiogramja van (erek röntgenfelvétele), ha az ultrahang azt jelzi, hogy probléma van. Ilyenkor valószínűleg laboratóriumi munkát is végez.
Hat héttel a DSRS-eljárás után (és három hónappal az eljárás után) a sebész értékeli az Ön fejlődését. Laboratóriumi munka végezhető ilyenkor.
Hat hónappal a TIPS vagy a DSRS eljárás után ultrahangot lehet végezni a sönt megfelelő működésének ellenőrzésére.
Tizenkét hónappal bármelyik eljárás után gyakran végeznek újabb sönt ultrahangot. Lehet, hogy angiogramja van, hogy kezelőorvosa ellenőrizhesse a sönt keresztező vénákon belüli nyomást.
Ha a sönt jól működik, az utólagos megbeszélések első évét követően félévente ultrahangot, laboratóriumi munkát végezhet, és felkeresheti orvosát.
Az Ön állapotától függően gyakoribb utólagos látogatásokra lehet szükség.

Vezessen részt minden ütemtervben az ütemezés szerint, hogy megbizonyosodjon a sönt megfelelő működéséről. Feltétlenül kövesse az egészségügyi szolgáltatók által adott étrendi ajánlásokat.

A portál hipertóniájának egyéb kezelései

Májátültetés. Ezt végstádiumú májbetegség esetén végzik.
Devaszkularizáció. Sebészeti beavatkozás, amely eltávolítja a vérző varikust; ezt az eljárást akkor hajtják végre, amikor a TIPS vagy a műtéti sönt nem lehetséges, vagy sikertelen a vérzés szabályozása.
Paracentézis. Ez egy olyan eljárás, amelynek során a hasi folyadék felhalmozódását (ascites) közvetlenül eltávolítják. Az eredmények általában ideiglenesek, és az eljárást szükség szerint meg kell ismételni.

Források

FORRÁSOK:
WebMD orvosi referencia.
A Merck kézikönyv.