A stresszkezelő program hatása a fogyásra, a mentális egészségre és az életmódra elhízott felnőtteknél: randomizált, kontrollált vizsgálat

Niovi Xenaki

1 Posztgraduális stresszkezelési és egészségfejlesztési tanfolyam, Orvosi Kar, Athén Nemzeti és Kapodistrian Egyetem, Athén 11527, Görögország

Flora Bacopoulou

2 Serdülők Orvostudományi Központja és az UNESCO Serdülőkori Egészségügyi Tanszékének elnöke, Athén Nemzeti és Kapodistrian Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikája, Athén Nemzeti és Kapodistrian Egyetem, Aghia Sophia Gyermekkórház, Athén 11527, Görögország

Kokkinos Alexandras

3 Első Propedeutikus Belgyógyászati Klinika, Orvosi Iskola, Athén Nemzeti és Kapodisztriai Egyetem, Laiko Általános Kórház, Athén 11527, Görögország.

Nicolas C. Nicolaides

4 Endokrinológiai, anyagcsere és cukorbetegség osztály, Orvosi Iskola Gyermekgyógyászati Elsõ Osztálya, Athén Nemzeti és Kapodistrian Egyetem, Aghia Sophia Gyermekkórház, Athén 11527, Görögország

George P. Chrousos

1 Posztgraduális stresszkezelési és egészségfejlesztési tanfolyam, Orvostudományi Kar, Athén Nemzeti és Kapodisztriai Egyetem, Athén 11527, Görögország

Christina Darviri

1 Posztgraduális stresszkezelési és egészségfejlesztési tanfolyam, Orvosi Kar, Athén Nemzeti és Kapodistrian Egyetem, Athén 11527, Görögország

Az NX elvégezte a beavatkozást, megszerezte és értelmezte az adatokat, és elkészítette az eredeti kéziratot. Az FB felügyelte, elemezte és értelmezte az adatokat, és a kézirat megírásában fő hozzájárulás volt. AK aktívan részt vett az adatgyűjtésben és átdolgozta a kéziratot. Az NCN és a GPC áttekintette az adatokat és átdolgozta a kéziratot. A CD megtervezte a vizsgálatot, felügyelte az adatgyűjtést, értelmezte az adatokat és kritikusan áttekintette a kéziratot. Minden szerző jóváhagyta a végleges kéziratot benyújtásként.

Absztrakt

Intézkedések

A résztvevőket a tanulmányba való belépéskor értékelték társadalmi és demográfiai jellemzőik, azaz nemük, életkoruk, iskolai végzettségük, családi és foglalkoztatási helyzetük alapján. Minden betegnél antropometrikus méréseket hajtottak végre a kiinduláskor és a vizsgálati időszak végén. A testtömeg 0,1 kg-os pontossággal került rögzítésre, a résztvevők digitális mérlegben, cipő nélkül és minimális ruházatban álltak. A magasságot 1 cm-es pontossággal rögzítették, a résztvevők mezítláb álltak egy sztadiométeren, a lábuk együtt volt, a sarka, a fenék és a lapockák a bothoz és a fejhez voltak állítva a frankfurti repülőgépen. A BMI-t úgy számoltuk ki, hogy elosztottuk a súlyt (kg-ban) a négyzetmagassággal (m 2 -ben).

A depressziót, a szorongást, a stresszt és az egészséggel kapcsolatos életminőséget a kiindulási ponton és a kéthónapos vizsgálati időszak végén értékelték a következő kérdőívek használatával:

Egészséges életmód és személyes kontroll kérdőív (HLPCQ)

A HLPCQ (Darviri et al. 2014) rögzíti a mindennapi magatartás és szokások halmazát, amelyek az egészséges táplálkozási döntések elfogadásához, a helytelen étkezési szokások elkerüléséhez, a napi rutinhoz, a szervezett testmozgáshoz, a társadalmi támogatáshoz és a mentális kontrollhoz kapcsolódnak. E szokások átvételének gyakoriságát 1-től (ritkán vagy soha) 4-ig (mindig) osztályozzák.

Észlelt stressz skála (PSS) 14

A PSS 14 görög változatát (Cohen és mtsai. 1983, Andreou és mtsai. 2011) a résztvevők stresszszintjének felmérésére használták, mérve, hogy az ember életében milyen helyzeteket tekintenek stresszesnek. Ez egy önjelentési eszköz, amely 14 elemből áll, amelyek egy 5 pontos Likert típusú skálán értékelik az érzelmek és gondolatok gyakoriságát az elmúlt hónapban (0 = soha 4-ig = nagyon gyakran). Hét pozitív és hét negatív elem van, és a teljes pontszámot az egyes elemek pontszámainak összegzésével számítják ki, miután a pozitív elemeket megfordították (minimális pontszám = 0, az összes maximális pontszám = 56). A magasabb pontszámok az észlelt stressz magasabb szintjét jelzik az elmúlt hónapban. Ez az intézkedés pszichometriai tulajdonságait tekintve jól teljesített egy görög mintában, jó kezdeti és végső belső konzisztenciával (Cronbach a: 0,82, illetve 0,87).

Multidiszciplináris kontrollhelyzet (MHLC) A FORMA

Az MHLC FORM A kérdőív (Wallston és mtsai. 1978) a Health Control Housing skálát használja, amely 18 elemből áll. A válaszadók 18 állítással fejezik ki egyetértésüket hatpontos Likert-típusú skálán (1 = határozottan nem ért egyet a 6-tal = teljesen egyetértek). A skála három alskálát tartalmaz, nevezetesen a "belső kontroll-kontroll lokusz (HLC-INT)", a "külső kontroll-kontroll-lokusz (HLC-EXT)" és az "esély esélyének megfelelő kontroll-lokusz (HLC-CHANCE)". ebből hat állítás áll. A HLC-INT azt méri, hogy egy személy mennyire hiszi úgy, hogy felelős az egészségéért. A HLC-EXT és a HLC-CHANCE azt a mértéket képviseli, hogy más személyeket (például orvosokat) vagy a véletleneket mennyire érzékeli az ember az egészségének fő meghatározójaként. Az egyes alskálákra adott válaszokat összegezve a magasabb pontszámok magasabb erősséget jeleznek az egyes egészségügyi hiedelemtípusok esetében (az összes pontszám 6 és 36 között van, minden alskálánál). A műszert a görög populációra szabványosították (Karademas 2009), és az egyes alskálák belső érvényességét kielégítőnek találták a kezdeti és a végső mérésekhez (Cronbach a: kiindulási HLC-INT 0,76, HLC-EXT 0,8, HLC-CHANCE 0,76 és végső HLC-INT 0,66, HLC-EXT 0,77, HLC-esély 0,7).

Élelmiszer-gyakorisági kérdőív (FFQ)

Az étkezési szokások felmérésére az FFQ görög változatát (Manios 2006) használták; a kérdőív tartalmazza az összes élelmiszert, amelyek mellett a javasolt fogyasztási mennyiségek szerepelnek. Az egyének értékelik, hogy milyen gyakorisággal fogyasztják ezeket az ételeket a javasolt mennyiségben, skálán> napi 2-szer, naponta egyszer, 3-6-szor/hét, 1-2-szer/hét, 1-3-szor/hónap, ritkán vagy soha.

Beck Depresszió Leltár (BDI)

A BDI-II skála (Beck és mtsai 1996) egy önbevalló kérdőív, 21 kérdéssel, amelyek a depresszió súlyosságát mérik felnőtteknél és 13 évesnél idősebb serdülőknél. A görög változat (Giannakou et al. 2013) használatával az egyéneket arra kérték, hogy értékeljék az elmúlt két hét hangulatát figyelembe véve a 21 kérdés (amelyek mindegyike megfelel egy tünetnek) mennyire igaz. Az összesített pontszám az összes válasz összegéből áll, és 0 és 63 pont között mozog.

Rutin-napi élet kérdőív

A rutin-mindennapi élet kérdőív elemeket tartalmaz a demográfiai jellemzőkről (például életkor, iskolai végzettség, családi állapot), a testmagasságról, a testsúlyról és a napi rutin szokásokról, és a görög nyelvben dolgozták ki (Darviri et al. 2012). Sok skálából áll, de csak egyet használtak, az "Élet-elégedettségi skálát". Az "élet-elégedettségi skála" 18 elemet tartalmaz; 8 tétel az élet elégedettségére és az általános napi elégedettségre, 5 tétel a párkapcsolati elégedettségre és 5 tétel a munkával való elégedettségre. A résztvevők elégedettségét különböző területeken, mint például a munka, az ön, a barátokkal és kollégákkal való kapcsolatok, az egyéb interperszonális kapcsolatok, a barátok támogatása, a szabadidő, a megjelenés és az általános külső kép, 5 pontos Likert-skálával mértük 1-től 1-ig. = egyáltalán nem (rendkívül elégedetlen) 5-ig = nagyon (nagyon elégedett).

Tanulmányi beavatkozások

Az intervenciós csoportba tartozó betegek nyolc hétig vettek részt a stresszkezelő programban. A foglalkozásokat a stresszkezelési technikákra szakosodott egészségügyi szakember tartotta, amelyek a progresszív izomlazítást, a rekeszizom-légzést és az irányított vizualizációt tartalmazták, valamint utasításokat a gondolkodásmód fokozatos megváltoztatására azáltal, hogy a táplálkozással kapcsolatos helytelen felfogásokat helyettesítették az egészségesebb étkezési szokásokkal és választási lehetőségekkel. A résztvevőket részletesen tájékoztatták a fent említett technikákról, kompakt lemezt kaptak rögzített utasításokkal, és arra bátorították őket, hogy hetente egyszer végezzék el a technikákat. Ezenkívül a betegek naplókat kaptak, amelyek részletezték a beavatkozás jellegét, és arra bíztatták őket, hogy minden tisztázás érdekében vegyék fel a kapcsolatot a vizsgálókkal. A beavatkozási naplókat a kéthónapos vizsgálati időszak végén visszaküldték, és a stresszkezelési technikák megfelelő megvalósításának értékelésére használták fel őket. A kontrollcsoport résztvevői normál étrendi és fizikai aktivitási utasításokat kaptak.

Eredménymérések

Az elsődleges eredménymérők a BMI, a depresszió, a szorongás, a stressz és az egészséggel kapcsolatos életminőségi mutatók különbségei voltak, a stresszkezelő program végrehajtása előtt és után, az intervenciós és kontrollcsoportokban.