A születési súly, a gyermekkori növekedés és a hasi elhízás a felnőtt életben

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS: A felnőttkori hasi elhízás és a születési súly, a gyermekkori növekedés és az egész életen át tartó társadalmi-gazdasági körülmények összefüggésének vizsgálata.

MÓD: 3200 férfit és nőt számláló, derék- és csípőmérettel, magassággal és súlygal 43 évesen, akiket 1946 márciusában születésük óta követnek Angliában, Skóciában és Walesben. Regressziós modelleket alkalmaztunk a derék-csípő átlagos arányának és a derékkörfogatnak a születési súly, a gyermekkori 4, 7, 11 és 15 éves magassághoz viszonyított súly és a felnőtt testtömegindex várható perspektívájának mérésére, valamint a független és az asszociációk interaktív jellege, és alkalmazkodjon a gyermekkori és a felnőtt társadalmi osztályhoz.

EREDMÉNYEK: A születési súly kismértékű inverz hatása volt a derék és a csípő arányára (P= 0,037), de a derék kerülete nem a nőknél, az aktuális testmérethez igazítás után. A 7 éves kor relatív súlya fordított összefüggésben volt a férfiak derék-csípő arányával és a derék kerületével (P

Bevezetés

Jelentős bizonyíték van arra, hogy a károsodott magzati növekedés a későbbi életkorban felveti a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, és az inzulinrezisztenciát feltételezik e kapcsolatok egyik mechanizmusaként. 1 A központi elhízás szorosan összefügg az inzulinrezisztenciával, a cukorbetegséggel és a szív- és érrendszeri betegségekkel, 2 és ezért figyelmet szentelt a magzat növekedéséhez való viszonyának. A legtöbb 3,4,5,6,7,8,9,10, de nem mindegyik 11,12,13,14 vizsgálat fordított összefüggést talált a születési súly (vagy a korai terhesség alatti éhínség-kitettség) és a hasi elhízás különböző mértékei között. gyermekkori vagy felnőtt élet. Egy tanulmány kivételével, 6 ez a kapcsolat az aktuális testmérethez való igazítástól függ. Ebben az esetben a prenatális hipotézist össze kell hasonlítani a postnatalis hipotézissel. 15 A gyermekkori növekedés mérésére van szükség a növekedés legbefolyásosabb periódusának azonosításához, de az eddigi vizsgálatok egyikében sincs ilyen információ. Ezek a tanulmányok szintén általában nem vették figyelembe a gyermekek és a felnőttek társadalmi körülményeit, amelyek köztudottan összefüggenek a testmérettel, 16,17,18,19,20 és különösen a hasi elhízással. 21

Megvizsgáltuk a születési súly és a hasi elhízás kapcsolatát 43 éves korban egy nagy nemzeti kohorszban, a prospektív információkkal a születési súlyról, a gyermekkori növekedésről, a felnőtt test alakjáról és az életük társadalmi-gazdasági körülményeiről.

Tantárgyak és módszerek

A születési súlyra vonatkozó információkat font font pontosságával a szüléstől számított néhány héten belül kivonták a születési nyilvántartásból, és kilogrammokra konvertálták. A relatív súlyt (a súlyt az életkor, a magasság és a nem esetében a standard tömeg százalékában kifejezve ebben az általános populációs mintában 24) a 4, 7, 11 és 15 év magasságának és súlyának mértékéből származtuk. Megválasztottuk a relatív súlyt 7 éves korban eleve mint a pubertás előtti növekedés markere. A testtömeg-indexet (BMI; súly/magasság 2) a 43 éves kor magasságának és súlyának méréséből származtattuk, a korábban leírt szabványosított eljárásokkal. 16.

Az apa társadalmi osztályát a gyermekkori társadalmi-gazdasági körülmények jelzőjeként használták, megkülönböztetve azokat, akik nem kézi, hanem kézi eredetűek. Ahol nem volt apa a háztartásban, vagy foglalkozása nem volt ismert (n= 160) a háztartások túlzsúfoltságát (két vagy több személy egy szobába) alkalmazták azok azonosítására, akik másoknál rosszabb körülmények között jöttek. A felnőtt társadalmi osztályt a felmérés tagjának vagy partnerének (akinek magasabb volt a társadalmi osztálya) 43 éves korának jelenlegi vagy legutóbbi foglalkozása alapján a felnőttek társadalmi-gazdasági körülményeinek markerként vették figyelembe.

statisztikai elemzések

A derék-csípő arány 43 évesen a születési súly, a 7 éves relatív súly és a felnőtt BMI közötti összefüggéseket lineáris regresszióval teszteltük. Ezekben a modellekben a születési súlyt, a gyermekkori relatív súlyt és a BMI-t folyamatos változóként adtuk meg. Annak érdekében, hogy a BMI és a születési súly (vagy a gyermekkori relatív súly) közötti kölcsönhatás könnyen értelmezhető legyen, a teszteket úgy végeztük, hogy a BMI-t ötödekre csoportosítottuk, és értékeltük, hogy a születési súly (vagy a relatív súly) lineáris hatása szisztematikusan változik-e a BMI-kategóriák között. . Hasonló módon vizsgálták a gyermekkori relatív súly lineáris hatásának szisztematikus variációit a születési súlykategóriák között. Egy végső modell azt tesztelte, hogy a megfigyelt asszociációk függetlenek-e a gyermekkori és a felnőtt társadalmi-gazdasági körülményektől.

A derék-csípő arány a csontváz arányától függ, és a magas derék-csípő arány azoknál, amelyek születésüknél fogva kicsiek, a kismedence átmérője, nem pedig a hasi elhízás eredménye lehet. 7,25 A derék kerülete jobban jelezheti az intraabdominális elhízást, mint a derék és a csípő aránya. 26 Ezeket a modelleket ezután megismételtük, először a derék kerülete, majd a csípő kerülete 43 y-nél folyamatosan mérve.

Mivel a derék-csípő arány változása nagyobb volt a nőknél, mint a férfiaknál, és a súly különböző életszakaszokban gyakorolt hatása a derék-csípő arányra eltérő lehet, ezeket az elemzéseket külön végeztük férfiak és nők esetében. A további elemzések során nem szerint standardizált derék-csípő arányt alkalmaztak annak tesztelésére, hogy a hatások férfiaknál és nőknél jelentősen eltérnek-e (a kockázati tényezők kölcsönhatásai nemenként). Az ilyen vizsgálatok eredményeit adott esetben jelenteni kell.

Az 1604 férfi és 1603 nő közül, akiknek a derék- és csípőmérése 43 éves korban történt, 1589 (99,1%) férfi és 1585 (98,9%) nő magasságát és súlyát is ebben a korban mérték meg, születési súlyukat, gyermekkori és felnőttkori társadalmi súlyukat osztály ismertek voltak. Ennek a mintának a jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza. A relatív súly 7 évesen 1314 (81,9%) férfi és 1318 (82,2%) nő esetében volt ismert. Az ilyen adatokkal rendelkező és nélküliek átlagos születési súlya és felnőtt társadalmi osztálya nem különbözött. A nem kézi háttérrel rendelkező nők (de nem férfiak) kevésbé valószínűek voltak (P= 0,021) 7 éves korban mérlegelték (80,2%), összehasonlítva a kézi háttérrel rendelkezőkkel (84,6%).

Eredmények

A születési súlyról, a BMI-ről és a társadalmi osztályról teljes körű információval ellátott 1589 férfi mintában a születési súly nem volt összefüggésben a felnőtt derék-csípő arányával, de enyhe negatív tendencia alakult ki a jelenlegi testmérethez való igazodás után (2. táblázat), mivel a születési súly pozitívan társult a BMI-vel. A BMI erősen és pozitívan kapcsolódott a derék-csípő arányhoz (P 2. táblázat Derék-csípő arány, derékbőség és csípőkörfogat a születési súlyhoz viszonyítva 1589 férfiban és 1585 nőben, a felnőtt BMI-hez való igazítás előtt és után

Egy 1314 férfira korlátozott mintában, akiknek 7 évesen is voltak érvényes relatív súlymérései, az átlagos derék-csípő arány nőtt, amikor a 7 éves kor relatív súlya nőtt, de a BMI-hez való igazítást követően a derék-csípő aránya növekedéssel csökkent relatív súly (P 3. táblázat Derék-csípő arány, derékbőség és csípőkörfogat a 7 éves kor relatív súlyához viszonyítva 1314 férfiban és 1318 nőben, a felnőtt BMI-hez való igazítás előtt és után

A derék-csípő arány megállapításaitól eltérően a születési súly pozitívan társult a derék és a csípő kerületével, a BMI beállítása előtt és után (2. táblázat). A 7 éves kor relatív súlya szintén erősen pozitívan társult a derék és a csípő kerületéhez, mielőtt a BMI-t beállították volna (3. táblázat). A BMI-hez való igazítás után a 7 éves kor relatív súlya erőteljesen fordított összefüggésbe került a derék kerületével, amely ugyanazt a mintát tükrözi (beleértve a 7 éves y relatív súly és a BMI közötti kölcsönhatást is), amelyet a derék-csípő aránynál figyeltek meg. A csípő kerületével való összefüggése szintén megfordult, de kisebb mértékben.

Mind a gyermekkori, mind a felnőttek társadalmi-gazdasági státusának mértékét tekintve a kézi szociális osztályba tartozó férfiaknál magasabb volt a derék-csípő átlagos arány és a derék kerülete, mint a nem manuális társadalmi osztályokéból (4. táblázat, kiigazítatlan regressziós együtthatók). A társadalmi osztály nem gyengítette a növekedési faktorok és a felnőtt derék-csípő arány vagy a derék kerülete közötti kapcsolatot (4. táblázat, kiigazított modell). A születési súly továbbra is szignifikánsan és pozitívan társult a derék kerületéhez, a későbbi testmérethez és társadalmi osztályhoz való igazítás után (4. táblázat, derékmérethez igazított modell)

A 4, 11 és 15 éves relatív súlyok általában hasonló mintákat mutattak derék-csípő arányban és derékkörfogatban, mint a 7 éves korban. A derék és a csípő arányát tekintve a BMI-kiigazítás után az inverz hatás valamivel gyengébb volt 11 és 15 éves korban, és a leggyengébb 4 éves korban. A derék kerületén a korrigált hatás hasonló volt 15 éves korban, valamivel gyengébb 11 évesen, és 4 évesen nem volt látható.

Nők

A 1585 olyan nőből álló mintában, amelynek teljes információja van a születési súlyról, a BMI-ről és a társadalmi osztályról, enyhe negatív összefüggés volt a születési súly és a felnőtt derék-csípő arány között, amely erősebbé és szignifikánssá vált a jelenlegi testmérethez való igazítás után (2. táblázat). A becsült hatás erősebb volt a nőknél, mint a férfiaknál, bár ez a nemek közötti különbség 5% -os szinten nem volt szignifikáns. A BMI erősen és pozitívan kapcsolódott a derék-csípő arányhoz (P 5. táblázat: A derék és a csípő aránya és a derék kerülete a testmérethez és a társadalmi körülményekhez viszonyítva gyermekkorban és felnőtt életben 1318 nőnél

A 4, 11 és 15 éves relatív súlyok általában hasonló mintákat mutattak derék-csípő arányban és derékkörfogatban, mint a 7 éves korban. Ami a férfiakkal kapcsolatos eredményeinket illeti, a derék kerületével való kapcsolat a leggyengébb és nem szignifikáns 4 éves korban.

Vita

Közvetlenül a második világháború után született nagy nemzeti brit kohorszban a test születési és gyermekkori súlyának kicsi, közvetlen inverz hatásait találtuk a felnőttek hasi elhízására, miután a jelenlegi testmérethez igazítottuk és függetlenek a társadalmi körülményektől. A korai élet hatásainak későbbi BMI-hez történő igazítása megkísérli elkülöníteni a sovány szövet, a csontváz méretének és a perifériás zsírnak a központi zsírosodás hatásait. A BMI az általános kövérség, izmosság és a keretméret mutatója, de nem a zsigeri zsírosság, míg a derék és a csípő aránya a zsigeri zsírosság jobb mutatója. 27 A BMI azonban nem tökéletes marker, ezért a kiigazítás csak hozzávetőleges.

Más kutatók subcapularisan alkalmazták a tricepsz bőrhajtását (serdülőkorban vagy felnőttkorban mérve), és egyes 6,7,8,9 populációkban összefüggést találtak a születési tömeggel, mások azonban nem. 12 A csonka zsír és a derék-csípő arány két különböző hormonális és anyagcsere-állapotot képviselhet, és felvetődött, hogy az előbbi összefüggésbe hozható a glükokortikoid érzékenységgel, és a korai életben beprogramozható. 7,28 Sajnos ez a tanulmány nem mérte a subcapularis vagy a tricepszes bőrhajtásokat.

Más tanulmányok alátámasztják azt az elképzelést, hogy a gyenge gyermekkori növekedés 34,40,41,42,43 összefügg az inzulinrezisztenciával. Az intrauterin növekedési retardációval rendelkező, alacsony gyermekeknek nagyobb volt az inzulinrezisztencia kockázata, mint a normális születési súly kontrolljának. A rövid felnőtt testalkat magasabb inzulinszinttel, 34 alacsony inzulinválasszal 41 és csökkent glükóz toleranciával járt. 42 A férfiak egyik tanulmányában 41 ez a kapcsolat független volt a születési súlytól; a többi tanulmány ezt nem vizsgálta. A felnőttek tanulmányainak a végső termetre kell támaszkodniuk, mint a gyermekkori növekedés markerére, és nem tudják megvizsgálni a gyermekkori súly hatását. A 7 éves korú magasság hozzáadása végső modelljeinkhez nem befolyásolta relatív súlyú eredményeinket.

Így úgy tűnik, hogy a vékony és az elhízott gyermekeknél fokozott a központi elhízás, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség kockázata. E két gyermekcsoport relatív fontossága megváltozhatott a későbbi kohorszokban. A korábban született kohorszokban nagyobb arányban fordulhatnak elő gyenge gyermekkorú gyermekek, míg a később született csoporthoz nagyobb a gyermekkori elhízás veszélye. Ebben a tanulmányban a felnőttek hasi elhízásának legkisebb kockázatával járó növekedési pályát a jól táplált gyermekek képviselték, akik súlyosabbak voltak társaiknál, de sovány felnőttekké nőttek fel.

Hogyan magyarázhatjuk a gyermekkor súlya és a hasi zsírosság közötti negatív összefüggést a vizsgálatunk során az adott testméretnél? A gyermekkori súlyhatás megfordulása a BMI-hez való igazodás után a 7. életév és a felnőtt élet közötti növekedési hatásra utal. Az elhízás kezdetének korábbi kora vagy a korábbi pubertás a testzsír-eloszlás eltérő mintázatával hozható összefüggésbe. A derék és a csípő közötti arány a serdülőkorban az érettség mutatója, 44 de kevés a bizonyíték arra, hogy a korai érettségiek felnőttként központilag elhízóbbá válnának. Egy tanulmány 45 kimutatta, hogy a tizenéves korban elhízott nők súlya inkább a csípőjükre koncentrálódott, mint hasonló súlyú és életkorú társaik, akik tinédzserként nem voltak elhízottak. További kutatásokra van szükség a pubertás és a növekedés felnőtt test alakjára gyakorolt hatásairól és annak életkorral történő változásáról.

A felnőttek derék-csípő arányának, 3 cukorbetegségnek és inzulinszintnek a vizsgálatában 46 a születési súly és a korai növekedés egyéb mutatói általában erősebbek voltak azoknál, akiknél a BMI nagyobb. Megállapításunk a magasabb jelenlegi BMI hatásának csillapításáról ellentmond ezeknek a korábbi megállapításoknak, és ennek okai nem világosak. Nagyobb mérési hiba lehet az elhízás magasabb szintjén, vagy a jelenlegi zsírosság meghaladhatja a súly viszonylag kicsi hatásait a korai életkorban.

Ez a tanulmány, mint korábban, a korai életkorban a súly kicsi, közvetlen inverz hatásaira összpontosított a hasi elhízásra a felnőtt életben. Lehetséges klinikai jelentőségű, hogy a hasi elhízás (és ezért esetleg a cukorbetegség) kockázata alacsonyabb BMI-szinten jelentkezik azoknál, akik kicsiek voltak gyermekkorban, másokkal összehasonlítva. Érdemes hangsúlyozni a gyermekkorban és születéskor a testsúlynak a derék kerületére és a gyermekkorban a testsúly derék-csípő arányra gyakorolt pozitív közvetett hatásait is, amelyeket a felnőttek BMI-jének kiigazítása előtt figyeltek meg. Azok, akik a korai életkorban nehézek voltak, általában felnőttekké válnak, és ez a pozitív kapcsolat valószínűleg inkább a sovány szövet növekedését tükrözi, mint a zsír növekedését. 47 A BMI, a születéskori és a gyermekkori súly együttes hatása azt jelzi, hogy a hasi elhízást továbbra is nagy mértékben a felnőtt testmérete határozza meg.

Összefoglalva: ez a tanulmány a magzat növekedésének kicsi prenatális inverz hatását találta a felnőttek derék-csípő arányára, mivel a csecsemő mérete csökkent a csecsemőnél. A férfiak között azoknak, akik kicsi csecsemők voltak, a derekuk is kisebb volt, mint másoknál. A gyermekkori növekedésnek fordított posztnatális hatása is volt, így bármely adott felnőtt testméretnél nagyobb volt a hasi elhízás kockázata azoknál, akik gyermekkorukban könnyebbek voltak. Ezek a kapcsolatok függetlenek a gyermekkori szocioökonómiai körülményektől, és alátámasztják azt az elképzelést, hogy az inzulinrezisztencia a gyermekkori alacsony testsúlyhoz köthető.

Hivatkozások

Barker DJP . Anyák, csecsemők és egészség a későbbi életben 2. edn. Churchill Livingstone: Edinburgh 1998.

Bjorntorp P. A hasi zsíreloszlás és betegség: az epidemiológiai adatok áttekintése Ann Med 1992 24.: 15–18.