A takarmánykészítés különböző kritériumai 43–49 napos brojlereknél

A takarmánykészítés különböző kritériumai 43–49 napos brojlereknél 1

Araújo LF I; Junqueira OM II; Araújo CSS II; Faria DE I; Andreotti MO III

I São Paulo Egyetem - Facootade de Zootecnia e Engenharia de Alimentos - USP/FZEA, Pirassununga - SP
II Universidade Estadual Paulista - Faculdade de Ciências Agrárias e Veterinárias de Jaboticabal - UNESP/FCAV, Jaboticabal - SP
III. Mato Grosso do Sul szövetségi egyetem - UFMS, Campo Grande - MS

Kísérletet végeztek a 43–49 napos brojlerek különböző összetételű takarmányainak értékelésére. Hatszáz hím Cobb brojlert osztottak el teljesen véletlenszerű kísérleti elrendezésben, 3 kezeléssel (3 különböző kritérium a takarmánykészítéssel) és 4 ismétléssel kezelésenként, egyenként 50 madárral. Az étrendeket az emészthető aminosav-felvétel különböző kritériumaival (metionin, metionin + cisztin, lizin és treonin) fogalmazták meg, Baker és Chung (1992), Degussa (1997) és Rostagno (2000) által ajánlott profilok szerint. Élő teljesítmény és hasított test hozama különböző táplálékkal etetett madaraknál értékelték 43-49 napos korig). A Degussa (1997) által létrehozott profil a legjobb élő előadást eredményezte. Valamennyi profil kielégítette a madarak táplálkozási szükségleteit a megfelelő tetemhozam érdekében, de Degussa (1997) profil eredményezte a legnagyobb mellhozamot.

Kulcsszavak: brojlerek, tetemhozam, emészthető aminosavak, teljesítmény.

BEVEZETÉS

Az állattenyésztés egyik legfontosabb szerepe a magas színvonalú fehérje biztosítása emberi fogyasztásra, és ennek a javaslatnak az elérése érdekében az állatokat megfelelő arányban kell kiváló minőségű fehérjével ellátni az étrendben.

Az aminosavak kulcsfontosságú tényezők az állati takarmányozásban, mivel a fehérje minőségének értékelésére használt protokollok kapcsolódnak az aminosav-ellátáshoz. A baromfitakarmány-készítmény a közelmúltig a nyersfehérje koncepcióján alapult, amely gyakran olyan étrendet eredményezett, amelynek aminosav-szintje magasabb volt, mint a madarak tényleges szükséglete. Az aminosav-felesleget a madarak rosszul használják, mivel nitrogénné kell redukálni, majd húgysavként kell kiválasztani. A túlzott fehérjetartalom az élelmiszerekben nemcsak a formulázási költségeket eredményezi, hanem a madarak teljesítményét is befolyásolja. A szintetikus aminosavak kereskedelmi elérhetősége lehetővé tette a táplálkozási szakemberek számára, hogy olcsóbb takarmányokat készítsenek, amelyek megfelelő mennyiségű aminosavat tartalmaznak. A fehérjeszint azonban még mindig túl magas. A madaraknak nincs magas nyersfehérje-szükséglete, de elegendő fehérjének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megfelelő nitrogénellátást biztosítson a nem esszenciális aminosavak szintéziséhez. Az alacsonyabb nyersfehérje-szinttel rendelkező étrendek elkészítése akkor válik megvalósíthatóvá, amikor más szintetikus aminosavak gazdaságilag elérhetővé válnak.

A baromfi aminosavigényét nem könnyű felmérni, mivel ezeket számos tényező befolyásolja. A táplálkozási szakembereknek figyelembe kell venniük ezeket a tényezőket több étrend összeállításakor, hogy megfeleljenek a különböző madárkategóriák követelményeinek, valamint a különböző táplálkozási előírásoknak.

Az ideális fehérje fogalmát a közelmúltban fejlesztették ki, és az emészthető aminosavak egyensúlyaként határozzák meg, amelyek szükségesek a fenntartáshoz és a termeléshez szükséges összes aminosav abszolút szükségleteinek kielégítéséhez, túlzások és hiányok nélkül. Referencia-aminosavat választunk, és a többi aminosav szükségletét ennek arányaként becsüljük meg.

A lizint használják referencia aminosavként annak ellenére, hogy a metionin után a brojler táplálékban a második leginkább korlátozó aminosav. Ennek oka, hogy a lizint könnyebb elemezni, mint a metionint és a cisztint, és kizárólag izomfehérje-szintézisben használják, és nem vesznek részt más anyagcsere-utakban, mint például a karbantartás és a tollasítás. Ezenkívül több információ áll rendelkezésre a lizinszükségletről más aminosavakhoz képest (Baker & Chung, 1992). Pack (1995) szerint az összes aminosav alapú étrend-összetétel hasonló a nyers energián alapuló étrend-készítéshez.

A túlzott aminosavszinttel rendelkező nyersfehérje (a normál követelményekhez képest 50% -kal magasabb szint) továbbra is felhasználható a baromfi kereskedelmi étrendjeiben, a teljesítményparaméterekre nincs hatással. Másrészt, ha az étrendet szintetikus aminosavakkal állítják össze, amelyek feltehetően rendelkezésre állnak a felszívódáshoz, a szint kisebb változásai befolyásolhatják a takarmány hatékonyságát, és különösen a takarmánybevitelt.

A tetem minőségének tipizálásához a legfontosabb paraméterek a hasított test hozama, az emlőhús hozama és a hasított test zsírtartalma. A mellhús hozama a legmagasabb gazdasági értékű hasított test alkotóeleme, ha a madarat egészének tekintjük. A termelési ciklus során az emlőhús a testtömeg százalékában folyamatosan növekszik (Acar et al., 1993; Fischer 1994). Ha az étrendben korlátozódik az aminosav-ellátás, akkor a mellhús felhalmozódása lesz a fehérjeszintézis első helyszíne, amelyet érint.

Figyelembe kell venni az étrendben lévő aminosavak közötti kölcsönhatásokat is. A lizinhiányra adott válasz csak akkor figyelhető meg, ha a metionin megfelelően van ellátva, ami megmutatja a jól kiegyensúlyozott aminosav-profil fontosságát. Az 54 napos korban levágott brojlerek súlygyarapodását és emlőhús-hozamát befolyásolta az étrendi lizin és a treonin kölcsönhatása. A magas étrendi lizinszint korlátozza a teljesítményt, ha a treoninszintet nem veszik figyelembe (Kidd et al., 1997).

Kevés tanulmány értékelte a brojlerek emészthető aminosavain alapuló különböző formulációs kritériumokat. Fontos hangsúlyozni, hogy az optimális aminosav-profilok nagyon eltérőek, ha figyelembe vesszük a különböző célokat (Pack, 1995). A testfehérjék magas lizinszintet tartalmaznak - körülbelül kétszer magasabbak, mint a kén aminosavak és a treonin szintje. A tollfehérjék azonban nagyon alacsony lizint tartalmaznak, míg a kén aminosavszintje a cisztin jelenléte miatt nagyon magas. Hasonlóképpen, a metionin + cisztin (met + ciszta) és a treonin fenntartási követelményei jóval magasabbak, mint a lizinigények. Az esszenciális aminosavak és a lizin arányának meghatározásához a leírt profilokat egyesíteni kell a brojlerek fehérje-akkumulációs adataival.

Ez a tanulmány értékelte az élő teljesítményt és a hasított test hozamát az emészthető aminosavak alapján táplált és különböző kritériumokkal megfogalmazott étrenddel rendelkező brojlereknél a 43–49 napos korban.

ANYAG ÉS MÓDSZEREK

A vizsgálatot az FCAV/UNESP (Brazília, Jaboticabal) baromfitartó létesítményeiben végezték, hogy értékeljék a különböző kritériumok alkalmazását a takarmánykészítésben 43–49 napos brojlerek számára.

A baromfiház nyitott oldalú volt, 30 x 6,65 m és 2,5 m magas, észak-déli tetőirányú, azbeszt tetőcserép és gerincnyílás nem volt. Az oldalfalakon 0,40 m magas és dróthálóval ellátott cserépfalak voltak állítható sárga műanyag függönyökkel védve, amelyeket a belső hőmérséklet szabályozásában használtak.

A dobozok mindegyike 3,15 x 1,50 m volt, a padlót alomanyagként faforgács borította. Infravörös lámpákat használtak a csibék fészkelésére, a csibék etetőit és a nyomó harang itatókat használták az indító szakaszban. Az első felszerelést fokozatosan kicserélték, a harmadik napon felnőtt madarak felszerelésének bevezetésével. A madarak 5 napos korában a pótlást felnőtt felszereléssel fejezték be. A hőmérséklet-szabályozás és a függöny kezelése a madarak viselkedésének megfelelően történt. A fénybeosztás a kísérleti időszak alatt 24 órás volt. A madarakat 10 napos korukban ivóvízzel oltották be Newcastle-betegség és fertőző burzális betegség ellen. A takarmányt és a vizet ad libitum ajánlották fel .

A kezdeti (1-21 nap) és a tenyésztési (22-42 nap) fázisban a brojlereket Gomes et al. (1996). Ezután a madarakat kiválasztottuk, lemértük és véletlenszerűen elosztottuk a kísérleti kezelések során. A kísérleti időszak 43-49 napig tartott.

43 napos korban hatszáz hím Cobb brojlert osztottak el teljesen randomizált kísérleti elrendezésben, 3 kezeléssel (3 kritérium a takarmánykészítéssel) és 4 ismétléssel kezelésenként, egyenként 50 madárral. Értékelték az élő teljesítményt (súlygyarapodás, takarmánybevitel és takarmányátalakítás) és a hasított test hozamát azoknál a brojlereknél, amelyeket különböző formulázási kritériumok szerint, emészthető metionint, metionint + cisztint, lizint és treonint tartalmazó étrenddel etettek, valamint a Baker & Chung (1992), Degussa (1997) és Rostagno (2000). Az egyes készítmény-kritériumok aminosavprofiljait az 1. táblázat mutatja.

A kísérleti időszak végén minden replikációból négy madarat levágtak egy 6 órás éhezést követően a tetemhozam meghatározása céljából. A hasított test hozamát a kizsigerelt hasított test tömegének az éhezés utáni élő tömeghez viszonyítva határoztuk meg. Meghatározták a mell, a lábak (lábak és combok), a szárnyak, a hát, a fej és a nyak, a lábak és a hasi zsír súlyát, és a kizsigerelt hasított test százalékában fejezték ki.

A hasi zsírt a szellőzőnyílás, a bursa és a szomszédos hasizmok körül lévő zsírszövetként határoztuk meg, Smith (1993) leírása szerint.

A kísérleti takarmányok kukoricán, szójababliszten, kukoricagluténon, szójaolajon, dikalcium-foszfáton, kalcitikus mészkőn, són, szintetikus aminosavakon, valamint vitamin- és ásványianyag-kiegészítőkön alapultak. A kísérleti alapdiéta lizinszintjét Rostagno et al. (2000). A kísérleti étrendek izoproteikusak és izokalorosak voltak. Különböző aminosavszinteket alkalmaztunk az egyes értékelt profilok szerint, de azonos emészthető lizinszinteket alkalmaztunk (2. táblázat).

Az adatokat SAS szoftver segítségével elemeztük - Statistic Analysis System (SAS, 1986), és az átlagokat Tukey tesztjével hasonlítottuk össze 5% -kal.

Eredmények és vita

A különböző emészthető aminosavprofilokkal táplált brojlerek élő teljesítményét a 3. táblázat mutatja be. A Rostagno et al. (2000) kisebb súlygyarapodással és gyengébb takarmánykonverzióval rendelkezett. A Degussa (1997) aminosavprofiljai jobb súlygyarapodást és a takarmánykonverziót mutattak (p et al. (2000) nagyobb takarmánybevitelt mutatott, míg a legkevesebb takarmánybevitelt a Degussa (1997) profiljával táplált madaraknál tapasztalták.

A különböző formulációs kritériumok alapján nyert brojler diéták termesztése nem eredményezett eltérő teljesítményt (Araujo, 2001). Másrészt Araujo et al. (2002) arról számolt be, hogy a különböző formulázási kritériumok szerint megfogalmazott brojler diéták megkezdése jobb súlygyarapodást és takarmányátalakítást eredményezett a Baker és Chung (1992) által megállapított profilhoz képest, összehasonlítva más értékelt profilokkal.

A különböző formulázási kritériumok szerint előállított és emészthető aminosavak alapján előállított brojlerek takarmányának értékelését a 4. táblázat mutatja. A Degussa (1997) profil szerinti táplálékkal táplált madaraknál magasabb volt a mellhozam, mint a többi kezelésnél (p et al. 2000). Az ilyen kezelés magasabb szárnyhozamot és alacsonyabb hasi zsírarányt is eredményezett. A tetem, a lábak, a fej + a nyak és a lábak legnagyobb hozamát a Baker & Chung (1992) által javasolt profil szerint etetett madaraknál érték el.

Pack (1995) ideális aminosav-összetételt állapított meg az étrendben a kísérleti eredmények és a specifikus anyagcsere-funkciók nettó követelményei alapján. A metionin, a met + cys és a treonin javasolt aránya a brojlerek emészthető lizinjéhez viszonyítva a befejező fázisban 45:82:70 legyen.

Érdemes megjegyezni, hogy meg kell határozni az emészthető lizin megfelelő szintjét, mivel az összes aminosav a lizinszintnek megfelelően alakul ki az aminosavak ideális egyensúlyában. Mivel a lizinszintet az étrendben metabolizálható energiaszinthez, a nyersfehérje szinthez, a madár neméhez, a fajtához és az életkorhoz kell igazítani, viszonylag nehéz általános ajánláskészletet kialakítani. Különböző gazdasági forgatókönyvek figyelembevétele esetén a nehézség még tovább nő.

Az aminosavak optimális szintje az egyes helyzetekben eltérő. A további feldolgozás céljából madarakat termelő vállalatok számára költséghatékonyabb a magasabb aminosav-tartalmú étrend összeállítása, mint az egész tetemet értékesítő vállalatoké. Ez a különbség a jövedelem növekedésének köszönhető, amely a magas aminosav-tartalmú étrendek magasabb mellhús-hozamából adódik. A mellhús magas gazdasági értéke, valamint a szintetikus metionin, lizin és treonin viszonylag alacsony költségei miatt érdekes a brojlerintegráció szempontjából magasabb aminosavszint biztosítása az étrendben, mint a takarmánygyártóké, akik teljes értékű takarmánykészítményeket gyártanak és értékesítenek.

Az ebben a tanulmányban elért eredmények arra engednek következtetni, hogy minden értékelt profil összhangban van a madarak táplálkozási követelményeivel, ha a termelést a hasított test egész piacára irányítják. A Degussa (1997) által megállapított profil azonban a legjobb mellhozamot eredményezi, ami megfelelőbb lenne, ha a kereskedelmi vágások értékesítése a cél.

Fundação de Amparo à Pesquisa do Estado de São Paulo (FAPESP) támogatást nyújtott ehhez a tanulmányhoz - Proc. 98/06355-3.

Acar N, Moran ET, Mulvaney DR. A kereskedelmi célú brojlerek emlőinek fejlődése a kikeléstől a tizenkét hetes korig. Baromfitudomány 1993; 73 (4): 317-25. [Linkek]

Araujo LF. Estudo de diferentes critérios de formulação de rações, com base em aminoácidos totais e digestíveis, para frangos de corte. [Tese Doutorado]. Jaboticabal (SP): Universidade Estadual Paulista; 2001. [Linkek]

Araujo LF, Junqueira OM, Araujo CSS, Artoni SMB, Faria Filho DE. Diferentes critérios de formulação de rações para frangos de corte no período de 1 a 21 dias de idade. Revista Brasileira de Ciência Avícola 2002; 4 (3): 195-202. [Linkek]

Baker DH, Chung TK. Ideális fehérje sertéshez és baromfihoz. Biokyowa Publishing Co., St. Louis, p. 1992. 1–17. [Linkek]

Degussa. Aminosavajánlatok a baromfihoz. Takarmány-készítési útmutató. Hanau: Degussa AG, 1997. [Linkek]

Fischer C. Aminosavak használata a brojlerek hasított testének minőségének javítására. Takarmánykeverék 1994; 2 (4): 17-20. [Linkek]

Gomes PC, Albino LFT, Silva MA. Criação de frangos de corte. Informe Técnico. Viçosa; 1996. 18 p. [Linkek]

Kidd MT, Kerr BJ, Anthony NB. A lizin és a treonin étrendi interakciói brojlerekben. Baromfitudomány 1997; 76 (4): 608-614. [Linkek]

Pack M. Proteína ideal para frangos de corte. Conceitos e posição atual. In: Conferência Apinco de Ciência e Tecnologia Avícolas; 1995; Curitiba, Paraná. Brasil. 95-110. [Linkek]

Rostagno HS, Albino LFT, Donzele JL, Gomes PC, Ferreira AS, Oliveira RF, Lopes DC. Composição de alimentos e exigências nutricionais de aves e suínos: Tabelas Brasileiras, Viçosa, MG, UFV, 141p., 2000. [Linkek]

SAS Institute Inc. (1986) SAS Felhasználói kézikönyv: Statisztika. SAS Institute Inc., Cary, NC. [Linkek]

Smith MO. Magas hőmérsékleten tenyésztett brojlerek részhozama. Baromfitudomány 1993; 72 (10): 1207-14. [Linkek]

Levelezés a
Lúcio F. Araújo
Departamento de Ciência Animal
Universidade de São Paulo
Faculdade de Zootecnia e Engenharia de Alimentos - USP/FZEA
Av Duque de Caxias Norte, 225
13.635-900 - Pirassununga, SP
E-mail: [email protected]

Megérkezett: 2003. szeptember
Jóváhagyva: 2004. február

1 Az első szerző doktori értekezésének része

A napló minden tartalmát, kivéve, ha másként jelezzük, a Creative Commons Nevezési Licenc alapján licenceljük