A táplálkozás megértése degeneratív mitralis betegségben szenvedő kutyáknál

Rendkívül hasznos a nátrium-korlátozás, a megfelelő kalória-/fehérjebevitel és a szív cachexia fogalmának bevezetése a CHF előtti szakaszban

Sarah M. Cavanaugh, DVM, MS, DACVIM (kardiológia)

A CHF diagnózisa kutyánál elkötelezettséget igényel a napi gyógyszeres kezelés iránt, és változtatni kell a beteg étrendjén, amelyhez nehéz lehet igazodni. A kutyájával itt látott szerző első kézből tapasztalta meg azokat a kihívásokat, amelyekkel a háziállattartók szembesülnek a CHF diagnosztizálásakor.
Fotó jóvoltából Sarah M. Cavanaugh

A pangásos szívelégtelenség (CHF) diagnosztizálása után hamarosan megbeszélés indul a beteg kezelõ családjával, amely a legtöbb esetben viszonylag hosszú listát tartalmaz az orális gyógyszerekrõl. A CHF terápia jellemzően egész életen át tartó, és a kezeléséhez szükséges alapvető gyógyszerek többségét naponta kétszer, egyes esetekben gyakrabban kell beadni.

Amikor saját kutyámnál a degeneratív mitrális szelepbetegség (vagyis a C stádium) miatt másodlagos CHF alakult ki, azt gondoltam, hogy állatorvosi kardiológusként szerzett képzésem és tapasztalatom jól felkészült a napi gyógyszeres kezelésre; néhány nap azonban valóban küzdelem volt. A gondolat, hogy a kutyám étrendjét is meg kell változtatni ebben a nehéz időszakban, kezdetben irreálisnak tűnt.

Szerencsére az American College of Veterinary Internal Medicine (ACVIM) konszenzusos iránymutatásai a degeneratív (myxomatous) mitrális szelep betegség diagnosztizálására és kezelésére szűkszavú táplálkozási ajánlásokat nyújtanak kutyák számára minden szakaszban: A, B1, B2, C, D (Lásd a cikket a szemközti oldalon).

Az A és B1 stádiumú kutyák esetében nem ajánlott diétás beavatkozás.

A B2-es stádiumú kutyák számára a következő diétás beavatkozások ajánlottak:

1) Enyhe nátrium-korlátozás:

- Általában ez azt jelenti, hogy a 100 kcal/kb. 80–99 mg nátrium tartományban marad (beleértve a csemegéket/snackeket).

- A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) túlzott aktiválódásának elkerülése érdekében ebben a szakaszban fontos, hogy ne korlátozzuk túl az étrend nátrium-tartalmát. Ezenkívül néhány nagyon alacsony nátriumtartalmú kereskedelmi étrend kevésbé ízletes lehet, ami csökkent bevitelt és fogyást eredményezhet.

2) Nagyon ízletes étrend biztosítása megfelelő fehérjével és kalóriákkal az optimális test állapot fenntartása érdekében:

- A B stádiumú kutyák életkora és aktivitási szintje eltérő, és ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a beteg fenntartási energiaigényének (MER) kiszámításakor. Az olvasók az állatorvosi táplálkozási forrásokhoz fordulnak a MER számításának részletesebb tárgyalása érdekében.

- A klinikusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egyes nátrium-korlátozott étrendek fehérje-korlátozottak is. Ezeket a diétákat kerülni kell a fehérje-korlátozás káros hatásai miatt az izmok állapotára.

A C stádiumú kutyák számára a következő diétás beavatkozások ajánlottak:

1) Mérsékelt nátrium-korlátozás:

- Ebben a szakaszban a legtöbb beteg esetében a céltartomány kb. 50–79 mg nátrium/100 kcal (beleértve a csemegéket/snackeket).

2) Tartsa meg a megfelelő kalóriabevitelt és biztosítsa a megfelelő fehérjebevitelt:

- A kalóriabevitel fenntartása a C stádiumú kutyáknál kb. 60 kcal/testtömeg-kilogramm/nap legyen. Ne feledje, hogy az aktivitás szintje és a társbetegségek befolyásolják a MER-et; ezért 60 kcal/kg nem biztos, hogy minden C stádiumú kutya számára megfelelő.

- A napi fehérjebevitelnek legalább 5 g/100 kcal-nak kell lennie. A C stádiumú betegeknél általában 6-10 gm/100 kcal tartományra törekszem. Kritikus pont: Előrehaladott szívbetegségben szenvedő betegeknél kerülni kell az alacsony fehérjetartalmú étrendet (például azokat, amelyeket krónikus vesebetegségben szenvedőknek írnak elő), kivéve, ha súlyos egyidejű veseelégtelenség van jelen. Ezenkívül a CHF-ben szenvedő néhány kutyában kialakuló prerenalis azotemia nem jelzi az alacsony fehérjetartalmú étrend előírását. A szív cachexia (izomveszteség szívelégtelenség miatt) a rövidített túlélési időhöz kapcsolódik a kutyáknál, és a fehérje korlátozása valószínűleg súlyosbítja ezt a rendellenességet. A szív-cachexia szintén negatívan befolyásolja az étvágyat és a mobilitást a CHF-ben szenvedő betegeknél.

3) Fontolja meg az omega-3 zsírsavak (eikozapentaénsav [EPA] és a dokozahexaénsavak [DHA]) kiegészítését, különösen csökkent étvágyú, izomvesztő vagy aritmiás kutyák esetében:

- Céldózis: 40 mg/kg EPA és 25 mg/kg DHA. A halolaj hatékony omega-3 zsírsavforrás a kutyák számára, a halolaj-kiegészítők pedig pulton kívül kaphatók. A tőkehal májolajat a magas A- és D-vitamin-tartalom miatt kerülni kell. A kutyák növényi eredetű omega-3 zsírsavforrásai további kutatásokat igényelnek. Néhány kereskedelemben készített kutyaeledel EPA-t és DHA-t tartalmaz. Ezért a klinikusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a beteg teljes napi EPA- és DHA-bevitele ne haladja meg az itt említett dózisokat.

- Az omega-3 zsírsavpótlás előnye kétszeres CHF-ben szenvedő kutyáknál. Először is, az EPA és a DHA kalóriákat és esszenciális zsírsavakat biztosít. Másodszor, az EPA és a DHA csökkenti a gyulladásos citokinek (például IL-1, TNF-a) és reaktív oxigénfajok termelését. CHF-ben a gyulladásos citokinek gátolják az étvágyat, fokozzák az energia-anyagcserét és felgyorsítják az izomfehérje lebontását. Ezenkívül az EPA és a DHA antiaritmiás hatással bír néhány kutyánál.

A szívkachexia káros hatásai a CHF-ben szenvedő kutyák és macskák életminőségére és mennyiségére jelentősek, és a cachexia megelőzése (a korábban említett stratégiákkal) nem mindig lehetséges; ezért fontos, hogy a klinikusok szorgalmasan figyeljék az izomveszteséget a szívbetegeknél. Az izomállapot-pontszám (MCS) sor egyszerű hozzáadása a fizikális vizsgálati formához segít biztosítani a cachexia felismerését a CHF korai szakaszában, ami lehetővé teszi az azonnali beavatkozást.

Rendkívül hasznos bemutatni az ügyfeleknek a nátrium-korlátozás, a megfelelő kalória- és fehérjebevitel, valamint a szív cachexia fogalmát a CHF előtti szakaszban (vagyis amikor a kutya a B stádiumban van). Ez segít mentálisan felkészíteni az ügyfeleket az életmódváltásra, ha/amikor kutyájuk a C. szakaszba lép.

Sarah M. Cavanaugh, DVM, MS, DACVIM (kardiológia), a Ross Egyetem Állatorvostudományi Karának kisállatgyógyászati adjunktusa. Dr. Cavanaugh a floridai egyetemen szerezte tudományos fokozatát, és a Ross egyetemen szerzett diplomát. Érettségi után kisállat-orvosi és sebészeti gyakorlatot teljesített a New York-i Animal Medical Center-ben, mielőtt kardiológiai rezidenciát és a Colorado State University tudományos fokozatát elvégezte. 2010-ben Cavanaugh az American College of Veterinary Internal Medicine Speciality (ACVIM) kardiológiai diplomata lett. Kisállat-kardiológiát gyakorolt Denverben (Colo.) És Fort Myersben (Fla.), És 2017-ben csatlakozott a RUSVM karához. Cavanaugh-val e-mailben lehet kapcsolatba lépni a [email protected] címen.

Keene BW, Atkins CE, Bonagura JD és mtsai. ACVIM konszenzus iránymutatások kutyák myxomatous mitrális szelep betegségének diagnosztizálására és kezelésére. J Vet Intern. 2019; 33: 1127-1140.

Ineson DL, Freeman LM, Rush JE. A pangásos szívelégtelenségben szenvedő kutyák szívkachexiájával kapcsolatos klinikai és laboratóriumi eredmények és túlélési idő. J Vet Intern. 2019; 33: 1902-1908.

Freeman L.M. Az omega-3 zsírsavak jótékony hatása a szív- és érrendszeri betegségekben. J kis állatgyakorlat. 2010; 51: 462–470.

Fascetti AJ, Delaney SJ. Alkalmazott állatorvosi klinikai táplálkozás. Ames, IA: Wiley-Blackwell; 2012.

Freeman LM, Rush JE, Kehavias JJ és mtsai. Táplálkozási változások és a halolaj-kiegészítés hatása szívelégtelenségben szenvedő kutyáknál. J Vet Intern. 1998; 12: 440-448.

Gyakran az állatorvosok nemcsak praxisukat, hanem ingatlanjaikat is birtokolják. És ugyanolyan gyakran, a tulajdonosok sem veszik észre, mennyire értékes lett ingatlanjaik.