A tobozmirigy térfogatának és testtömegének összefüggése elhízott és normál testsúlyú egyéneknél: kísérleti vizsgálat

Hovatartozás

  • 1 Addiktív magatartás és szenvedélybetegségek osztálya, Központi Mentális Egészségügyi Intézet, Mannheimi Orvostudományi Kar/Heidelbergi Egyetem, Mannheim, Németország.

Szerzői

Hovatartozás

  • 1 Addiktív viselkedés és szenvedélybetegség tanszék, Központi Mentális Egészségügyi Intézet, Mannheimi Orvostudományi Kar/Heidelbergi Egyetem, Mannheim, Németország.

Absztrakt

Háttér: Elhízott személyeknél az alvászavar és a neuroendokrin elváltozások, például a melatoninhiány, a cirkadián ritmus megszakadásával, a cirkadián óra gén expressziójának megváltozásával és az éjszakai erős fénnyel járnak. Míg a tobozmirigy térfogatának (PGV) és a melatonin szintjének kapcsolatát nemrégiben dokumentálták az embereknél, meglepően kevéssé ismertek a PGV lehetséges interferenciájáról és az emberek elhízásának patofiziológiájáról.

összefüggése

Tantárgyak és módszerek: Ezért összehasonlítottuk az elhízottak PGV-jét a nem elhízott egyénekkel; mindkét csoportot kor és nem szerint egyeztettük. A volumetrikus elemzéseket 3 Tesla nagy felbontású mágneses rezonancia képalkotás (MRI) alapján végeztük.

Eredmények: Megállapítottuk, hogy az elhízott egyéneknél a PGV szignifikánsan kisebb volt, mint a sovány kontrollokban (P = 0,036). Ezenkívül a PGV és a derék-csípő arány szignifikáns negatív összefüggést mutatott a kontrollokban (P = 0,018, r s = -0,602), míg elhízott egyéneknél nem találtak összefüggést mindkét változóval (P = 0,856, r s = -0,051).

Következtetések: Így a jelenlegi kísérleti vizsgálat azt sugallja, hogy a tobozmirigy működése, amelyet a PGV tükröz, részt vehet az energia homeosztázisában és a patofiziológiai mechanizmusokban, amelyek hozzájárulnak az emberek elhízásának kialakulásához és fenntartásához. Ezenkívül adataink alátámasztják azt a gondolatot, hogy a melatoninhiány pótlása új stratégia lehet az elhízás kezelésében.