A xilanáz és az A-vitamin hatása a búza alapú étrendben a teljesítményre, a tápanyagok emészthetőségére,

A xilanáz és az A-vitamin hatása a búza alapú étrendben a teljesítményre, a tápanyagok emészthetőségére, a vékonybél morfológiájára és a digesta viszkozitására a brojlercsirkékben

Os efeitos de xilanase e vitamina A em dieta baseada no trigo (DBT) sobre o desempenho, digestibilidade de nutrentes, morfologia do bél delgado e viscosidade da digesta em frangos de corte

Vahid Khoramabadi I, *; Mohammad Reza Akbari I.; I. Fariborz Khajali; Hossein Noorani II; Enayat Rahmatnejad III

I. Állattudományi Tanszék, Shahrekord Egyetem, Rahbar Boulevard, 18, 115, Shahrekord, Chaharmahal Bakhtiari tartomány, Irán
II. Pathobiológiai Tanszék, Shahrekord Egyetem, Shahrekord, Chaharmahal Bakhtiari tartomány, Irán
III. Fiatal Kutatók és Elitek Klubja, Hamedan Branch, Iszlám Azad Egyetem, Hamedan, Irán

Vizsgálták a xilanázzal és az A-vitamin-többlettel kiegészített búzaalapú étrend (WBD) hatását a brojlercsirkék teljesítményére, tápanyag-emészthetőségére, bélmorfológiájára és digesta viszkozitására. Teljesen randomizált tervezés alapján a 240 napos csirkéket véletlenszerűen felosztották hat kísérleti étrendre és négy replikációra, egyenként 10 csirkével. A kísérleti étrendek kukoricalapú étrendből (CBD) (T1), WBD-ből álltak, rutinmennyiségű A-vitaminnal (9000 NE kg -1) (T2), T2-től A-vitamin nélkül premixben (T3), T2 + 6000 NE kg -1-től. A-vitamin (T4), T2 + 420 NE kg -1 xilanáz (T5) és T2 + 6000 NE kg -1 A-vitamin + 420 NE kg -1 xilanáz (T6). A takarmány konverziós aránya (FCR) az 1. és 21. nap, valamint a 21. és 42. nap között A-vitaminnal és enzimmel kiegészített WBD kevesebb volt, mint a CBD (p

Kulcsszavak: emészthetőség, enzim, morfológia, viszkozitás, A-vitamin, búza.

Investigou-se o efeito de dieta baseada no trigo (DBT) és suplementada com xilanase e vitamina A sobre o desempenho, digestibilidade dos nutrentes, morfologia bél és viscosidade digesta de frangos de corte. Baseado num esquema aleatório, frangos de 240 dias foram divididos em grupos de seis dietas experimentais, com quatro repetições, com 10 frangos cada. Mint dietas foram: T1 = dieta baseada em trigo; T2 com DBT com A vitamina (9000 NE kg -1); T3 = T2 sem-vitamin A; T4 = T2 + 6000 NE kg -1 A-vitamin; T5 = T2 + 420 NE kg -1 xilanáz; T6 = T2 + 6000 NE kg -1 A-vitamin + 420 NE kg -1 xilanáz. A Taxa de Conversão de Dieta entre dia 1 e 21 e entre dia 21 e 42 DBT suplementada com vitamina A e enzima foi menor do que DBM (p

Palavras-barlang: digestibilidade, enzima, morfologia, viscosidade, A-vitamin, trigo.

Anyag és módszerek

Állatok és kezelések

Összesen 240 napos hím brojlercsirkét (Ross-308) véletlenszerűen felosztottunk hat kezelésre és négy replikációra, egyenként 10 csirkével. Az alaptáplálékokat (1. táblázat) úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljenek a csirkék tápanyagigényének. A kísérleti étrendek a T1-ből álltak: kukorica alapú étrend (CBD); T2: búzaalapú étrend (WBD) rutinmennyiségű A-vitaminnal (9000 NE kg -1); T3: T2 A-vitamin nélkül premixben; T4: T2 + 6000 (NE kg -1) A-vitamin; T5: T2 + 420 (NE kg -1) xilanáz; T6: T2 + 6000 (NE kg -1) A-vitamin + 420 (NE kg -1) xilanáz.

Az ebben a vizsgálatban használt enzim legalább 440 Ug -1 béta-glükanázt és 1200 Ug -1 arabinoxilanáz aktivitást tartalmazott. Enzimeket (por formában) közvetlenül adtunk a teljes étrendhez (350 g tonna -1). A kísérletben retinol-acetátként A-vitamint (1000000 NE g -1 A-vitamint jelent) használtunk. A hírcsatornákat ad libitum ajánlották 1-kor? 21 vagy 22 ? 42 napos. A fény a nap 24 órájában biztosított, és fokozatosan csökkent 23 óráig. A fűtőberendezés hőmérséklete szintén fokozatosan, heti 2ºC-kal csökkent a kezdeti 32 ° C-hoz képest. A súlygyarapodást és a takarmányfelvételt hetente rögzítették. A takarmány-konverziós arányt (FCR) úgy számoltuk ki, hogy a takarmányfelvételt heti súlygyarapodásra osztottuk.

Annak érdekében, hogy a tápanyagok emészthetőségét 19 és 40 napos korban meg lehessen határozni, 0,3 százalék króm-oxidot adtunk a takarmányfelvétel külső markereiként, és 48 óra (21. és 42. nap) után 24 órán keresztül a hulladék mintavételét végeztük el. Oxidált króm mintákat tartalmazó takarmányt vettünk. A mintákat egyesítettük, majd turmixgépben porrá őrölve homogenizáltuk. Ezután a port 1 mm-es szitán átengedtük. A takarmány- és ürülékmintákban mértük a króm-oxid mennyiségét (FENTON; FENTON, 1979). A takarmány- és ürülékmintákban lévő nyerszsírt és nyersfehérjét az AOAC-módszer szerinti standard eljárások alkalmazásával mértük (AOAC, 1980).

A jejunum és az ileum tartalmából készített hígítatlan felülúszók viszkozitását viszkoziméterrel mértük (Brookfield Engineering Laboratories). A viszkozitást centipoise-ban fejezték ki (cP).

A 21. napon ismétlésenként két madarat választottak ki véletlenszerűen, teljes hosszában, levágták és a gyomor-bél traktust eltávolították. Az emésztőrendszereket a hasizomtól az epevezetékig, illetve az epevezetéktől a Meckel divertikulumáig boncoltuk, és duodenumot, illetve jejunumot jelöltek. Az ileumot a vékonybél azon részeként határoztuk meg, amely Meckel divertikulumától az ileo-caecalis elágazásig terjed. 21 és 42 napos korban a jejunum középső szakaszait (3-4 cm) levágták, és a szövettani paramétereket megmérték Iji és mtsai. (2001). A szövettani paramétereket fénymikroszkópos képelemzőhöz kapcsolt számítógéppel határoztuk meg (Motic Images, 2000 1.2, Scion Image).

Megmértük a villous magasságát (a villous tetejétől a kriptanyílásig) és a kriptamélységet (a kriptatól a kriptanyílásig), míg a villous magasságát: a kriptamélységet kiszámítottuk.

Az összes adatot teljesen randomizált tervként elemeztük az SAS GLM eljárásával (SAS, 2004). A kezelések összehasonlításához Duncan többszörös tartományú tesztjét alkalmazták (p

Eredmények és vita

Teljesítmény

A növekedési teljesítmény paramétereinek adatait a különböző növekedési periódusban (1 és 21, illetve 22 és 42 nap között), valamint a teljes kísérleti időszak alatt (1 és 42 nap között) a 2. táblázat mutatja be.

A kezeléseknek nem volt szignifikáns (p> 0,05) hatása az FI-re az 1. és 21. napon. A WBD-vel táplált madarak premixben A-vitamin nélkül kevesebb FI-vel rendelkeztek, mint mások (p

A takarmánybevitel nem csökkenéséről, annak ellenére, hogy a béltartalmú étrend alkalmazásával a béltartalom megnövekedett viszkozitású, Nian és mtsai. (2011).

A súlygyarapodás csökkenése a 3. kezelés során (A-vitamin nélküli WBD) a csökkent takarmányfelvételnek és a megnövekedett viszkozitással és A-vitamin-hiánysal kapcsolatos problémáknak tudható be. A jelenlegi vizsgálatban a T5 enzim-kiegészítése nem befolyásolta szignifikánsan a testtömeg-növekedést, és West et al. (2007). Úgy tűnt, hogy javult a T4 (magas A-vitamin-szint) a súlygyarapodás és a tápanyagok emészthetőségének növelése érdekében a viszkozitás csökkenése miatt ebben a kezelésben. Az A-vitaminnal (T6) végzett enzim-kiegészítés azonban javította a súlygyarapodást és a takarmánymegőrzési arányt (FCR), és bemutatta az A-vitamin szerepét a tápanyagok emészthetőségének és a bélhám egészségének növelésében (4. és 5. táblázat). Az enzimekhez kapcsolódó enzimek étrend-kiegészítésének takarmánykonverziós arányának (FCR) javulása lebontja a növények sejtfalait és felszabadítja tápanyagait, növelve a tápanyagok emészthetőségét, amelyet korábban kapszulának tekintettek (BEDFORD, 2000).

Digesta viszkozitás és tápanyagok emészthetősége

A vizsgált jejunum és ileum kezelések digesta viszkozitásának mérésének eredményeit a 3. táblázat mutatja. A 21. napon a WBD szignifikánsan (p

A nyersfehérje (CPD) és a nyerszsír (CFD) emészthetőségének eredményeit a különböző kezelésekben a 4. táblázatban közöljük. A 21. és a 42. napon a CPD és a CFD kevesebb volt az előkeverékben lévő A-vitamin nélküli WBD esetében, mint mások (p

A túlzott mennyiségű A-vitamin jelenléte a T4-ben, a fehérje és a zsír emészthetősége 21. napon nem változott a T2-hez (az A-vitamin jelenlegi szintje) viszonyítva (p> 0,05). Az A-vitamin (T4) feleslege 42. napon a jelenlegi A-vitamin szintjéhez (2. kezelés) képest azonban növelte a fehérje és a zsír emészthetőségét (p> 0,05).

A gabona etetése után a vízben oldódó nem keményítő poliszacharidok, például az arabinoxilán, a béta-glükán és a vízben oldott pektin növelik a digesta viszkozitását. Ez korlátozta a búza tápértékét (BUCHANAN et al., 2007). Azáltal, hogy a nem keményítő poliszacharidok nagy molekuláit kis polimerekre bontja, az enzim csökkenti az anyag viszkozitását, emeli az ételek emészthetőségét és tápértékét (CHOCT et al., 2004). A jelenlegi vizsgálatban a búza alapú étrendhez (T4) hozzáadott magas A-vitamin szint, mint enzimtartalmú kezelés csökkenti a digesta viszkozitását a T2-hez képest, ami a gyomor-bél szekréciójának javulásának tulajdonítható. Jelenleg bebizonyosodott az A-vitamin szerepe a bélhám és váladékuk fenntartásában (BERDANIER, 1998).

Az NSP frakció növeli a digesta viszkozitását és védi a lipideket, a keményítőt és a fehérjét, ezáltal csökkentve a tápanyagok emészthetőségét (BASMACIOGLU et al., 2010).

számoltak be arról, hogy az alacsony viszkozitású anyag rendelkezésre állhat a tápanyagok emészthetőségében. Wang és mtsai. (2003) arról számoltak be, hogy a xilanáz hozzáadása a búzalapú étrendhez javítja a brojlercsirkék táplálkozási emészthetőségét és jobb teljesítményt nyújt, mint a kukoricalapú étrenden táplált csirkék.

A vékonybél 21 napos életkorának morfológiájára vonatkozó adatokat az 5. táblázat mutatja. A 21. napon a villus (duodenum, jejunum és ileum) hosszabb (p 0,05) hatással volt a villus magasságára a CBD-vel összehasonlítva. A T4-nek alacsonyabb a bélmagja a duodenumban, összehasonlítva a többi kezeléssel. A CBD-vel összehasonlítva a kriptamélységet a WBD nem változtatta meg (p> 0,05). Az enzim és az A-vitamin pótlása azonban nem változtatta meg a kripta mélységét a duodenumban, de a T4-ben az ileum kripta kisebb volt, mint a T5 (p> 0,05). A duodenum és az ileum esetében a villus magassága: a kriptamélységet WBD növelte, kiegészítve A-vitaminnal és enzimmel (p

A bélszövetben meghatározták az A-vitamin szerepét a nyálkaelválasztó sejtek (serlegsejtek) nyálkahártyájának stabilitásának fenntartásában (BERDANIER, 1998). Különböző tanulmányok kimutatták, hogy az A-vitamin komplex hatással van a vékonybél szekréciós működésére, amely befolyásolhatja a bél morfológiáját (NZEGWU; LEVIN, 1991). A T6-ban (magas A-vitamin + enzim) a nyersfehérje emészthetőségének javulása a T5-hez (önmagában enzim) képest a 21. napon az emésztőrendszer gyomor-bélrendszeri nyálkahártya szöveteinek jobb körülményeinek tudható be.

A búzában az NSP (nem keményítő poliszacharid) frakció növeli a digesta viszkozitását, ami növelheti az emésztőrendszer viszkozitási tartalmát, majd fiziológiai és morfológiai változásokat okozhat a különböző fajok emésztőrendszerében (JACOBS, 1983). A bolyhok döntő szerepet játszanak a vékonybél emésztési és felszívódási folyamataiban, mivel először lépnek kapcsolatba a lumenben lévő tápanyagokkal, és a hosszabb bolyhok növelik a bél felszívódó felületét (FAN et al., 1997).

A búza alapú étrendhez hozzáadott enzim hatását a jejunumban lévő CBD-hez képest egyre nagyobb magasságban hasonlították össze az eredményekkel. Számos tanulmány kimutatta, hogy a retinolhiány változásokat váltott ki a hámsejtekben az A-vitamin-hiányos étrenddel etetett állatokban. Ezek a változások magukban foglalták a normál hámoszlopsejtek kreatinsejtekkel való helyettesítését. Ezek a változások javultak az A-vitamin hozzáadásával az étrendhez (BERDANIER, 1998). A villamagasság és a kriptamélység arányának növekedése az ileumban, valamint az enzim és az A-vitamin (T6) kiegészítésében a bél három részében az emésztés és a felszívódás jelentős javulását eredményezte (KELLY et al., 1991).

Összefoglalva, a jelenlegi tanulmány eredményei azt mutatták, hogy az enzim és az A-vitamin magas szintjének kiegészítése a két növekedési periódusban vagy az egész kísérleti periódusban jelentősen javíthatja a teljesítmény tulajdonságait. Ezért az A-vitamin feleslege csökkentheti a viszkozitást. Ezenkívül az A-vitamin extra mennyiségének hozzáadása a búzalapú étrendben javíthatja a bélhámot és csökkentheti az NSP eróziós hatását, ami jobb táplálkozási emészthetőséget eredményez.

A szerzők köszönetet mondanak a Shahrekord Egyetem anyagi támogatásáért.

AMERAH, A. M .; RAVINDRAN, V .; LENTILE, R. G .; THOMAS, D. G. A részecskeméret és a xilanáz kiegészítés hatása a brojler starterek teljesítményére, energiafelhasználására, emésztőrendszeri paramétereire és digesta viszkozitására. British Poultry Science, 49. v., N. 4. o. 455-459, 2008. [Linkek]

AOAC-Hivatalos Analitikai Kémikusok Egyesülete. Hivatalos elemzési módszerek. 13. kiadás Washington, DC: AOAC, 1980. [Linkek]

BASMACIOGLU, H .; BAYSAL, S .; MISIRLIOGLU, Z .; POLAT, M .; YILMAZ, H .; TURAN, N. Az oregánó illóolaj takarmányenzimekkel vagy anélkül hatása a növekedési teljesítményre, az emésztési enzimekre, a tápanyagok emészthetőségére, a lipid anyagcserére és a búza-szójabab-étrenddel táplált brojlerek immunválaszára. British Poultry Science, 51. vers, n. 1. o. 67-80, 2010. [Linkek]

BANCROFT, J. D .; GAMBLE, M. A szövettani technika elmélete és gyakorlata. 5. kiadás Edinburgh: Churchill Livingstone, 2002. [Linkek]

BEDFORD, M. R. Exogén enzimek a monogasztrikus táplálkozásban - jelenlegi értékük és jövőbeni előnyeik. Animal Feed Science and Technology, v. 86, n. 1. o. 2000. 1-13. [Linkek]

BERDANIER, C. D. Haladó táplálkozás: mikrotápanyagok. Boca Raton: CRC Press, 1998. [Linkek]

BUCHANAN, N. P .; KIMBLER, L. B .; PARSONS, A. S .; SEIDEL, G. E .; BRYAN, W. B.; FELTON, E. E .; MORITZ J. S. A nem keményítő poliszacharid enzim hozzáadásának és az étrendi energia korlátozásának hatása a szerves brojlercsirkék teljesítményére és tetemminőségére. Journal of Application Poultry Research, 16. v., P. 2007. 1-12. [Linkek]

CHOCT, M .; ANNISON, G. A tápanyagok emésztésének gátlása búza-pentozánokkal. British Journal of Nutrition, 67. v., N. 1. o. 1992. 123-132. [Linkek]

CHOCT, M .; KOCHER, A .; WATERS, D. L .; PETTERSSON, D .; ROSS. G. Három xilanáz összehasonlítása két búza tápértékével brojlercsirkéknél. British Journal of Nutrition, v. 92, n. 1. o. 53-61, 2004. [Linkek]

D'MELLO, J. P. F. haszonállatok anyagcseréje és táplálkozása. London: CABI Publishing, 2004. [Linkek]

FAN, Y .; CROOM, J .; CHRISTENSEN, V .; FEKETE, B .; MADÁR. A .; DANIEL. L .; MCBRIDE, B .; EISEN, E. Jejunal glükózfelvétele és oxigénfogyasztása a gyors növekedéshez kiválasztott pulyka baromfiban. Baromfi Tudomány, 76. v., P. 1738-1745, 1997. [Linkek]

FENTON, T. W .; FENTON, M. A króm-oxid meghatározása a takarmányban és a székletben. Canadian Journal of Animal Science, 58. v., N. 3. o. 631-642, 1979. [Linkek]

GUTIERREZ-ALAMO, A .; PEREZ, D. E .; AYALA, P .; VERSTEGEN, M .; DENHARTOG, L. A .; VILLAMID, M. J. A búza változékonysága: tápértékét befolyásoló tényezők. World's Poultry Science Journal, v. 64., n. 1. o. 10-39, 2008. [Linkek]

IJI, P. A .; SAKI, A. A .; TIVEY, D. R. brojlercsirkék bélfejlődése és testnövekedése nem keményítő poliszacharidokkal kiegészített étrendeken. Animal Feed Science and Technology, 89. v., N. 3. o. 175-188, 2001. [Linkek]

JACOBS, L. R. Az étkezési rostok hatása a patkány vékonybélében a nyálkahártya növekedésére és a sejtproliferációra: Pünkösd teljes rostmegvonás. American Journal of Clinical Nutrition, v. 37, n. 6. o. 954-960, 1983. [Linkek]

KELLY, D .; SMYTH, J. A .; MCCRACKEN, K. J. A korán elválasztott sertés emésztési fejlődése. 1. A folyamatos tápanyagellátás hatása az emésztőrendszer fejlődésére és az emésztési enzimaktivitás változásaira az elválasztást követő 1. héten. British Journal of Nutrition, v. 65, n. 2. o. 169-180, 1991. [Linkek]

NRC-Nemzeti Kutatási Tanács. 9. rev. A baromfi tápanyagigénye. Washington, DC: National Acadademy Press, 1994. [Linkek]

NZEGWU, H .; LEVIN, R. J. A-vitamin-hiány és a vékonybél szekréciós funkciója patkányokban. Bél, 32. v., N. 11. o. 1324-1328, 1991. [Linkek]

NIAN, F .; GUO, Y. M .; RUY, J .; LIF, D .; PERON, A. Az exogén xilanáz-kiegészítés hatása a búzalapú étrenddel táplált brojlercsirkék teljesítményére, nettó energiájára és bél mikroflórájára. Asian-Australian Asian Journal of Animal Science, 24. v., N. 1. o. 400-406, 2011. [Linkek]

SAS-statisztikai elemző rendszer. Felhasználói útmutató: kiadás 9.1. Cary: SAS Intézet, 2002. [Linkek]

WANG, H. Y .; GUO, Y. M .; YUAN, J. M. A xilanáz hatása a búzadíszekkel táplált brojlerek teljesítményére. Takarmánytanulmány, 12. v., N. 2. o. 1-5, 2003. [Linkek]

NYUGAT, M. L .; CORZO, A .; DOZIER, W. A .; BLAIRAND, M. E .; KIDD, M. T. A dietar rovabio értékelése kiváló az egyesült államokbeli brojler diétákban. Baromfi Tudomány, 16. v., P. 2007. 313-321. [Linkek]

2014. május 17-én érkezett.
Elfogadva 2014. július 10-én.

* A levelezés szerzője. E-mail: [email protected]

A napló minden tartalmát, kivéve, ha másként jelezzük, a Creative Commons Nevezési Licenc alapján licenceljük