Acidosis

okai

Mi az acidózis?

Ha a testnedve túl sok savat tartalmaz, akkor ezt acidózisnak nevezik. Az acidózis akkor fordul elő, ha a vese és a tüdeje nem tudja egyensúlyban tartani a test pH-ját. A test számos folyamata savat termel. A tüdeje és a veséje általában kompenzálhatja az enyhe pH-egyensúlyhiányt, de ezekkel a szervekkel kapcsolatos problémák a sav feleslegének felhalmozódásához vezethetnek.

A vér savasságát annak pH-jának meghatározásával mérik. Az alacsonyabb pH azt jelenti, hogy a véred savasabb, míg a magasabb pH azt jelenti, hogy a véred lúgosabb. A véred pH-jának 7,4 körül kell lennie. Az American Association for Clinical Chemistry (AACC) szerint az acidózist 7,35 vagy annál alacsonyabb pH jellemzi. Az alkalózist 7,45 vagy annál magasabb pH-érték jellemzi. Bár látszólag csekélyek, ezek a számbeli különbségek komolyak lehetnek. Az acidózis számos egészségügyi problémához vezethet, sőt életveszélyes is lehet.

Az acidózisnak két típusa van, mindegyiknek különböző okai vannak. Az acidózis típusa légúti acidózis vagy metabolikus acidózis kategóriába tartozik, az acidózis elsődleges okától függően.

Légzőszervi acidózis

A légzőszervi acidózis akkor fordul elő, ha a szervezetben túl sok CO2 halmozódik fel. Normális esetben a tüdő eltávolítja a CO2-t, miközben lélegzik. Néha azonban a tested nem tud megszabadulni a kellő mennyiségű CO2-tól. Ez a következők miatt történhet:

  • krónikus légúti állapotok, például asztma
  • a mellkas sérülése
  • elhízás, ami megnehezítheti a légzést
  • nyugtató visszaélés
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • izomgyengeség a mellkasban
  • idegrendszeri problémák
  • deformált mellkasszerkezet

Metabolikus acidózis

A metabolikus acidózis a tüdőben a vesékben kezdődik. Akkor fordul elő, amikor nem tudnak elég savat eltávolítani, vagy ha megszabadulnak a túl sok bázistól. A metabolikus acidózisnak három fő formája van:

  • Diabéteszes acidózis rosszul kontrollált cukorbetegségben szenvedőknél fordul elő. Ha a szervezetben nincs elegendő inzulin, ketonok képződnek a szervezetben, és megsavanyítják a vérét.
  • Hiperklorémiás acidózis a nátrium-hidrogén-karbonát veszteségéből adódik. Ez az alap segít megőrizni a vér semlegességét. A hasmenés és a hányás egyaránt okozhatja ezt a fajta acidózist.
  • Tejsavas acidózis akkor fordul elő, ha túl sok tejsav van a szervezetben. Ennek oka lehet krónikus alkoholfogyasztás, szívelégtelenség, rák, rohamok, májelégtelenség, tartós oxigénhiány és alacsony vércukorszint. Még a hosszan tartó testmozgás is tejsav felhalmozódásához vezethet.
  • Vese tubuláris acidózis akkor fordul elő, amikor a vesék nem képesek savakat kiválasztani a vizelettel. Ez a vér savasodását okozza.

Az acidózis kockázatához hozzájárulhatnak a következők:

  • magas zsírtartalmú étrend, alacsony szénhidráttartalmú
  • veseelégtelenség
  • elhízottság
  • kiszáradás
  • aszpirin vagy metanol mérgezés
  • cukorbetegség