Az amerikaiak hosszú távú fogyással küzdenek

A Penn Állami Orvostudományi Főiskola kutatói szerint minden hatodik amerikai közül csak egy veszíti el a súlyát és tartja fenn ezt a veszteséget.

hosszú

Noha ez a szám nagyobb, mint a legtöbb fogyásról szóló klinikai vizsgálat jelentése, az amerikaiak többsége még mindig nem képes lefogyni és tartani. A kutatók szerint azoknak az azonosítása, akik fogynak és sikeresen fenntartják ezt a fogyást, segíthetnek az egészségügyi szakembereknek abban, hogy olyan megközelítéseket dolgozzanak ki, amelyek segítenek másoknak a fogyás fenntartásában.

Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának kétharmada túlsúlyos, legalább 25-ös testtömeg-index (BMI) vagy elhízott, legalább 30-as BMI. Az elhízás aránya, amely 1980 és 2004 között megduplázódott, növeli a típusú cukorbetegség és magas vérnyomás. Az ajánlás gyakran az, hogy a kezdeti testtömeg legalább 5-10 százalékát elveszíti ilyen körülmények között.

A súlycsökkentő és a testsúly-fenntartó programok hatékonyságában és elérhetőségében jelentős változtatásokra van szükség ahhoz, hogy befolyásolják ezeket a számokat.

"Fontos, hogy az egészségügyi szakemberek megértsék a hosszú távú fogyás valódi prevalenciáját, mivel ez segíthet megváltoztatni az alapul szolgáló meggyőződéseket és befolyásolni a klinikai gyakorlatot" - mondta Jennifer Kraschnewski, MD, MPH, az orvostudomány és a közegészségtudomány adjunktusa. . "Tanulmányok kimutatták, hogy az orvosok valószínűleg nem hiszik el, hogy a súlycsökkentő tanácsadás és tanácsadás érdemes tevékenységet jelenteni a klinikai gyakorlatban. Eredményeink ismerete arra ösztönözheti az egészségügyi szakembereket, hogy folytassanak súlycsökkentő tanácsokat túlsúlyos betegek számára."

Korábban az adatok vagy publikált klinikai vizsgálatokból, vagy az Országos Súlykontroll Regiszterből származnak, és csak azokból álltak, akik képesek legalább 30 kilót leadni és egy évig nem tartják. A nyilvántartás nem képviseli a teljes népességet, ezért nem hasznos az ország hosszú távú fogyásának becsléséhez.

A Penn Állami Orvostudományi Főiskola kutatói elemezték az Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatok 1999-2006 közötti adatait, amely országos felmérés a lakosság reprezentatív részének egészségét és táplálkozását értékeli. A felmérés résztvevői maguk jelentették be a súlyállapotot és az előzményeket.

A kutatók kiszámították a BMI-t minden egyén számára, és megállapították, hogy 5, 10, 15 vagy 20 százalékos, hosszú távú (egy évnél hosszabb) súlycsökkenési fenntartást értek-e el. A mintában 14 306 ember vett részt: 52,3 százalék férfi és 47,7 nő. Harmada kijelentette a fogyás jelenlegi célját, 82,6 százaléka túlsúlyosnak vagy elhízottnak minősül.

A minta harminchat százaléka a kezdeti testtömeg legalább 5 százalékának megfelelő súlycsökkenést tartott fenn. Ez magasabb arányú, mint a klinikai vizsgálatok, amelyek azt mutatták, hogy az egyének csak 10-20 százaléka képes legalább öt százalékos veszteséget fenntartani. Ez a különbség az lehet, hogy míg a klinikai vizsgálatokban résztvevők kiválasztott populációnak számítanak, a jelenlegi tanulmány számai nem szándékos fogyást tartalmaznak, vagy a mostani tanulmány olyan átmeneti súlygyarapodást rögzít, amelyet általában elveszítenek bizonyos esetekben, például az ún. "gólya 15."

A mintában a nők, a 75 és 84 év közötti felnőttek, a nem spanyol fehérek és a középiskolánál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők erősebb hosszú távú testsúly-kezelést mutattak.

"A népesség jelentős százalékának azonosítása, amely sikerrel jár valamilyen fogyásban, fontos célcsoport lehet a testsúly-fenntartó programok számára" - mondta Kraschnewski. "Noha az elvesztett összegek szerények, ha jelentős számú ember érné el ezeket a veszteségeket, annak jelentős közegészségügyi hatása lenne. Különösen azok a személyek, akik legalább öt százalékot elvesztettek és megtartották - minden harmadik amerikai, aki valaha is volt túlsúlyos - egyedülálló lehetőséget jelenthet egy olyan célpopuláció elérésére, amely némi sikert aratott, de nagyobb súlycsökkentő erőfeszítésekből profitálhat. "

A tanulmány további legfontosabb megállapításai:

  • A nőknél a hosszú távú, legalább 10 százalékos fogyás gyakoribb volt, mint a férfiaknál; házas vagy élettársi egyéneknél alacsonyabb volt a prevalencia.
  • A cukorbetegségről beszámolók negyede hosszú távon fenntartotta a fogyást, szemben a cukorbetegségben nem részesülők 16,5 százalékával.
  • Azoknak a hatvankilenc százaléka, akik az előző évben legalább 10 font fogyásról számoltak be, szándékosnak mondták. A szándékos fogyás nagyobb valószínűséggel fiatalabb egyéneknél, nőknél, nem spanyol fehéreknél, középiskolai végzettségnél magasabb végzettségűeknél, valamint cukorbetegségben szenvedőknél vagy jobb egészségi állapotúaknál.

A kutatók eredményeiket az International Journal of Obesity publikálták.