Az autizmus fiziológiai vizsgálata hatékonynak bizonyul az együtt előforduló állapotoktól függetlenül

Az autizmus spektrum rendellenességének (ASD) diagnosztizálására szolgáló fiziológiai teszt kidolgozása, amely bizonyos elemeket mér a vérben, potenciálisan paradigmaváltás lehet az ASD diagnosztizálásában. Azonban az ASD egyénekre gyakorolt ​​nagy heterogenitását már régóta úgy tekintik, mint egy fő akadályt egy ilyen teszt kidolgozásában.

hatékonynak

A Rensselaer Műszaki Intézetben végzett kutatás, amelyet ma online publikáltak a folyóiratban Kutatások az autizmus spektrum zavaraiban, jelentős lépést jelent e kihívás kezelése felé.

Juergen Hahn, a Rensselaer Orvosbiológiai Mérnöki Tanszékének vezetője által vezetett kutatás csapata korábbi felfedezéseire épít, beleértve az autizmus fiziológiai tesztjének kidolgozását.

Ez a fiziológiai teszt egy olyan algoritmusra támaszkodik, amely elemzi a vérmintában lévő metabolitok mérését, hogy megjósolja, van-e egy személynek ASD diagnózisa vagy sem.

Hahn és csapata további algoritmusuk erősségét igyekezett felmérni, olyan ASD-s gyermekektől gyűjtött adatokkal tesztelve, akiknek egy vagy több egyéb állapota - ún. Együttesen előforduló állapot - van, például allergia vagy gyomor-bélrendszeri tünetek.

"Azt szerettük volna megtudni, hogy a korábbi elemzésünk eredményei továbbra is kitartanak-e számos együttesen előforduló állapot jelenléte vagy hiánya esetén is" - mondta Hahn, aki a Rensselaer Biotechnológiai és Interdiszciplináris Tanulmányok Központjának tagja is. "Megállapítottuk, hogy az általunk vizsgált körülmények között az előrejelzési eredmények pontosságát csak minimálisan befolyásolta az együttesen előforduló körülmények jelenléte."

A modell a kutatás szerint sikeresen azonosítani tudta 131 ASD-s gyermek közül 124-et - 94,7% -ot - függetlenül attól, hogy a gyermeknek is volt-e együttes állapota. Hahn szerint általában az algoritmus valamivel jobban működött, ha egyidejűleg előforduló állapot volt jelen. E megállapítás okát szerinte tovább kell vizsgálni.

Hahn nagy adat megközelítését az autizmussal kapcsolatos új felismerések feltárására a lehetséges kezelések hatékonyságának vizsgálatára is alkalmazták, és azt az elképzelést, hogy az ASD-nek - bár rendkívül heterogonikus - van néhány alcsoportja.

Ő és csapata deperszonalizált orvosi adatokat használ fel ezen elemzések elvégzéséhez, és tovább mélyülnek modelljükben és képességeiben, amint újabb adatok állnak rendelkezésre.

"Erre a kérdésre mindenképpen meg kellett válaszolnunk, mivel sok ASD-s egyénnek egy vagy több együttes állapota van" - mondta Hahn. "Ezek az eredmények a jövőbeni kutatásaink egy részét is irányítják."