Az elhízás egészségügyi következményei Gyermekkori betegségek archívumai

Papírokat kerestünk a Medline, az Embase, a Cinahl, a Healthstar, a Cochrane Könyvtár és az internet segítségével 1981 januárjától 2001. december végéig. 6, 7 Az irodalom keresését egy speciális könyvtáros végezte. A keresést kiegészítették az összes azonosított referenciajegyzék kézi keresésével, valamint 1997 januárjától 2001 decemberéig tartó 29 releváns szakfolyóirat tartalmi oldalával. Az alkalmazott keresési stratégiák további részletei a megfelelő szerzőnél találhatók. Az azonosított dolgozatokat megvizsgálták a multidiszciplináris csoport által megválaszolt kérdés relevanciája szempontjából.

Bizonyítékértékelés

Felvételi és kizárási kritériumok

A vizsgálatokat kizárták az értékelésből, ha nem definiálták alanyaikban az elhízást. Ez a régebbi irodalomban viszonylag gyakori volt. Számos, jóval régebbi tanulmány nem írta le az elhízás meghatározását, vagy támaszkodott a definíció szubjektív értékelésére vagy a szubjektum önkiválasztására. A rendelkezésre álló legjobb egyszerű elhízás-meghatározások a testtömeg-index (BMI) centilisén alapulnak, 6 és a jelenlegi bizonyítékértékelés nagyrészt olyan tanulmányokon alapszik, ahol az elhízást így határozták meg. Néhány általunk vizsgált tanulmányban a Rohrer-indexet (súly/magasság 3) használták az elhízás meghatározására. Kizártuk az esettanulmányokat és az esettanulmányok áttekintéseit. 1–18 éves személyek tanulmányainak bizonyítékait vettük figyelembe. A bizonyítékok logikailag két fő kategóriába sorolhatók: a gyermekkori elhízás társbetegségei gyermekkorban (pszichológiai; kardiovaszkuláris kockázati tényezők; egyéb orvosi következmények); és következményei a felnőttként, aki gyermekként vagy serdülőként elhízott (társadalmi-gazdasági hatások; elhízás fennmaradása; kardiovaszkuláris kockázati tényezők; felnőttkori morbiditás és korai halálozás).

EREDMÉNYEK

A gyermekkori elhízás rövid távú következményei

Pszichológiai következmények

A kutatás során azonosított kilenc tanulmányt kizártunk a kritikai értékelésünkből azzal az indokkal, hogy nem definiálták alanyaikban az elhízást, vagy nem használtak objektív meghatározást. Kilenc vizsgálatot (kohorsz vagy keresztmetszet) értékeltek, és ezek közül öt kiváló minőségű bizonyítékot jelentett (1. táblázat). Megállapíthatjuk, hogy az elhízott gyermekek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak pszichés vagy pszichiátriai problémákat, mint a nem elhízott gyermekek, hogy a lányok nagyobb kockázatot jelentenek, mint a fiúk, és a pszichológiai morbiditás kockázata az életkor előrehaladtával növekszik. Az alacsony önbecsülés és viselkedési problémák különösen gyakran társultak az elhízáshoz. Például Strauss 9 megállapította, hogy az elhízott (BMI> 95. centile), fehér, 13–14 éves lányok 34% -ának alacsony önértékelése volt (a táblázat megtekintése:

Soron belüli megtekintése
Felugró ablak megtekintése

A gyermekkori elhízás következményei gyermekkorban: értékelt referenciák

Kardiovaszkuláris kockázati tényezők gyermekkorban

Egyéb gyermekkori klinikai következmények

Összesen 13, potenciálisan relevánsnak ítélt tanulmányt különféle okokból kizártak: nem használták az elhízás elfogadható meghatározását; nem tartalmazott kontrollcsoportot; vagy nagyon kis mintaméretet használt. Szakértői vélemény (4. bizonyítási szint) arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekkori elhízásnak számos káros egészségügyi következménye van. 4, 5

A fennmaradó bizonyítékok közül hat dolgozat került azonosításra, amelyek összefüggéseket jelentettek a gyermekkori elhízás és az asztma között (az asztma kockázata vagy a már meglévő asztma súlyossága). Ebből a hatból ötöt (1. táblázat) kiváló minőségű bizonyítékként értékeltek, és meglehetősen következetesen beszámoltak arról, hogy az asztma a gyermekkori elhízás együttes előfordulása. Ez a bizonyíték egy longitudinális vizsgálatot tartalmazott, amely arról számolt be, hogy az elhízás jelentősen megnöveli az asztma tüneteinek kialakulásának kockázatát azoknál a lányoknál, akik a kiinduláskor látszólag nem asztmások voltak. 15

A gyermekkori elhízás hosszú távú következményei: értékelt referenciák

Az elhízás kitartása gyermekkortól kezdve

A gyermekkori elhízás hatása a felnőttkori morbiditásra és a korai halálozás kockázatára

Négy releváns vizsgálatot azonosítottak. Az egyiket kizárták, kettőt pedig úgy vélték, hogy nagy az elfogultság kockázata. Az egyik fennmaradó kohortvizsgálat, 21 kiváló módszertani színvonalú (2. táblázat), azt találta, hogy 18 éves korban a 25 kg/m 2-nél nagyobb BMI jelentősen megnövekedett halálozással járt a követést követő 20 éven belül. A 32 éves követés során a 26 kg/m 2 vagy annál nagyobb BMI 18 éves korban szignifikánsan megnövekedett mortalitási kockázattal társult (RR 1,95, BMI 19 kg/m 2 referenciacsoportként). A gyermekkori vagy serdülőkori elhízás hosszú távú hatásaival foglalkozó bizonyítékok összegyűjtése egyértelműen nehéz, de további kutatásokra van szükség ezen a területen. Érdemes megjegyezni, hogy a hosszú távú morbiditási/halálozási kockázatra vonatkozó összes bizonyíték a gyermekkori vagy serdülőkori elhízás káros hatásaira utal. A kardiovaszkuláris kockázati tényezőkről szóló bizonyítékok (lásd alább) a felnőttkori kardiovaszkuláris morbiditást és a gyermekkori elhízásból eredő halálozást jósolják; erre a következtetésre minden szakértői vélemény is jutott. 3–5, 12, 14

Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felnőttkorban

Kilenc tanulmányban vizsgálták a gyermekkori elhízás és a felnőttek kardiovaszkuláris kockázati tényezői közötti összefüggéseket. Egy tanulmány módszertani minősége gyenge volt, így nyolc magas színvonalú tanulmány maradt (2. táblázat). Ezek többsége a Bogalusa Heart Study jelentései voltak. A legtöbb publikáció számottevő összefüggésekről számolt be a gyermekkori elhízáshoz kapcsolódó atherogén profilok és a felnőttkorban. Megállapíthatjuk, hogy az elhízás által közvetített kardiovaszkuláris morbiditás felnőttkorban a gyermekkori elhízásból eredhet, és hogy ennek a problémának a mértéke valószínűleg sokkal nagyobb lesz, mint a múltban, a gyermekkori elhízás járványát követően. A szakértői vélemény (4. bizonyítékszint) következetesen hasonló következtetésekre jutott. 3–5, 12, 14 A felnőttkori kardiovaszkuláris kockázatok közötti különbségek megkülönböztetése a gyermekkorban elhízott felnőttek és azok között, akik gyermekkorukban nem voltak elhízottak, nem egyértelmű. 20

VITA

Jelen áttekintés volt az első, amely szisztematikusan átkutatta és kritikusan értékelte a gyermekkori elhízás egészségre gyakorolt hatására vonatkozó jelentős irodalmat. Ennek a kérdésnek a kritikus, bizonyítékokon alapuló perspektívából való kezelése különösen fontos most, amikor az elhízás világszerte olyan gyakori a gyermekeknél és a serdülőknél, és növekszik a klinikai és közegészségügyi intézkedések iránti igény. 2, 3 Minden ilyen intézkedést a bizonyítékok alapján értékelni kell, és a gyermekkori elhízás egészségügyi hatása alapvető fontosságú. A bizonyítékalap egyértelmű meghatározása szintén fontos az egészségügyi szakemberek körében elterjedt felfogás kezelése érdekében, miszerint a gyermekkori elhízás viszonylag jelentéktelen (nagyrészt kozmetikai probléma), vagy csak a későbbi (felnőtt) egészségre jelentett kockázat összefüggésében számít. Ez a felülvizsgálat kimutatta, hogy a gyermekkori elhízás valószínűleg a felnőttkori egészségkárosodás egyik fő oka, ugyanakkor jelentősen hozzájárul a gyermekkori megbetegedésekhez is. Végül a szisztematikus felülvizsgálat és a kritikus értékelés nagyon hatékonyan azonosítja a kutatási igényeket 6, és ez a felülvizsgálat számos hiányosságot tárt fel a gyermekkori elhízás egészségügyi hatásainak bizonyítékaiban.

A gyermekkori elhízás egyes társbetegségei, például a II-es típusú cukorbetegség, a 22 policisztás petefészek-szindróma és a különféle egyéb állapotok (különféle légzőszervi, ortopédiai és májműködési rendellenességek) mára meglehetősen megalapozottak, bár azt találtuk, hogy a ezek némileg korlátozottak voltak. Ez olyan tényezők kombinációját tükrözte, nevezetesen e rendellenességek némelyikének ritkaságát a múltban, jelentős mennyiségű, meglehetősen következetes, de mások számára gyengébb minőségű bizonyítékot és/vagy jelentős mennyiségű bizonyítékot olyan tanulmánytervekből, amelyek a jelen felülvizsgálatban nem voltak alkalmazhatók. (esettanulmányok). Felülvizsgálatunkból nyilvánvaló volt, hogy mind a gyermekkori elhízás egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos közzétett bizonyítékok mennyisége, mind minősége növekszik, és a következő néhány évben valószínűleg gyorsan javul a megértésünk erről a témáról. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a gyengébb módszertani minőségűnek ítélt tanulmányok következtetései általában nagyon hasonlóak voltak a szigorúbban elvégzett vagy jelentett tanulmányok következtetéseihez.

A jelen áttekintésben figyelembe vett tanulmányok megtervezése azt jelentette, hogy a legtöbb esetben összefoglaltunk olyan bizonyítékokat, amelyek összefüggéseket azonosítottak az elhízás és a morbiditás között. Ezek a tanulmányok nem szolgáltathatnak végleges bizonyítékot az ok-okozati összefüggésre vagy az okozati összefüggések irányára. A jelen áttekintésben bemutatott tanulmányok esetében azonban a tanulmányok megtervezése és elemzése szigorú volt, a legtöbb esetben nagyszámú következetes bizonyíték áll rendelkezésre, és vannak elfogadható ok-okozati mechanizmusok, amelyek megmagyarázhatják, hogy az elhízás miért társulhat a morbiditással. Ahol ezek a feltételek fennállnak, biztosabbak lehetünk abban, hogy az elhízás morbiditást okoz. Nem tudtunk adatokat szolgáltatni számos társbetegség nagyságrendjéről, és egyértelműen általánosítható becsléseket a sok beszámolt egyesület erejéről. Ez tükrözi mind a gyermekpopulációban előforduló együttes betegségek előfordulására vonatkozó adatok hiányát, mind a felülvizsgálati folyamat során azonosított vizsgálatok heterogenitását. Például a tanulmányok az elhízás definícióinak sokféle és elválasztott pontját, valamint a vizsgált kísérő betegségek számos különböző meghatározását használták. Ahol lehetséges, hoztunk példákat a „hatás nagyságára”, az általunk meghatározott legjobb minőségű tanulmányok alapján.

Az itt áttekintett tanulmányok többsége a BMI-percentilis vágásokat használta az elhízás meghatározásához. A legtöbb népességre vonatkozó referenciaadatot használták, bár egyesek belső generált BMI-százalékot használtak. A jelen áttekintés tehát további bizonyítékokat szolgáltatott a gyermekkori elhízás meghatározásának ilyen megközelítéseinek „külső érvényességéről”. Jelen áttekintés számos bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a BMI> 85. és> 95. centile általánosan használt elvágásai biológiailag/klinikailag értelmesek, és nem önkényesek. Ezenkívül korábbi szisztematikus áttekintésünk azt találta, hogy az elhízás olyan definíciói, mint a BMI> 95. centile, alacsony vagy közepes érzékenységgel és magas specifitással bírnak, és klinikailag alkalmazhatók a populáció legkövérebb gyermekeinek magabiztos azonosítására. 6, 23 A gyermekkori elhízás optimális meghatározásáról még mindig viták folynak, 24, 25, de ma már nyilvánvaló, hogy szoros összefüggések vannak a gyermekkori BMI-centilisek és a rövid és hosszú távú morbiditás között.

Következtetések

A gyermekkori elhízásnak jelentős káros hatásai vannak a gyermekkori egészségre. A pszichológiai morbiditás valószínűleg gyermekkorban a legelterjedtebb egészségügyi hatás. 4 Számos kiváló minőségű bizonyíték azt mutatta, hogy a gyermekkori elhízás szorosan összefügg a kardiovaszkuláris kockázati tényezők jelenlétével és csoportosulásával gyermekkorban.

A gyermekkori elhízás számos hosszú távú káros hatása mára jól megalapozott. Az elhízás társadalmi-gazdasági hatása serdülőkorban/fiatal felnőttkorban jelentős, de kevéssé ismert. A gyermekkori elhízás általában felnőttkorban is fennáll. A gyermekkori elhízás kardiovaszkuláris hatásai továbbra is fennállnak, és ez erős összefüggést jósol a gyermekkori elhízás és a felnőttkori morbiditás/mortalitás között, aminek a jövőben a megnövekedett kardiovaszkuláris morbiditásban kell tükröződnie, mivel az elhízott gyermekek jelenlegi generációja felnőtté válik. Összességében ez a bizonyíték erősen igazolja a gyermekkori elhízás megelőzésére és kezelésére irányuló erőfeszítéseket.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük Francesca Chappellnek az irodalomkutatásban tett erőfeszítéseit. Az áttekintés munkája hozzájárult a skót Intercollegiate Guidelines Network (SIGN), a bizonyítékokon alapuló útmutató „Az elhízás gyermekeknél és fiataloknál” című dokumentumához. 26.