Az emelkedő élelmiszerárak hatása a nők elhízására: 31 alacsony és közepes jövedelmű ország longitudinális elemzése 2000 és 2014 között

Tárgyak

Absztrakt

Célkitűzések

Annak megvizsgálása, hogy az élelmiszerárak változásai összefüggenek-e az elhízás prevalenciájának változásával a nők körében a fejlődő országokban, valamint az egyes társadalmi-gazdasági állapotok (SES) szerinti hatásmódosítás értékelése.

emelkedő

Mód

Az országos szintű élelmiszerár-infláció longitudinális vizsgálata a nem terhes felnőtt nők antropometriai adataihoz időbeli és földrajzi összefüggésben (n = 295 984) 31 alacsony jövedelmű és közepes jövedelmű országban a 2000–2014-es időszakban, öt különálló SES-mutató különálló többváltozós többszintű növekedési modelljeinek felhasználásával. Az utólagos becslés elemzése kiszámította az élelmiszerár-infláció és az elhízás várható átlagos valószínűségének összefüggését a SES szerint.

Eredmények

Az emelkedő élelmiszerár-infláció szorosan összefüggött a nők elhízási gyakoriságával, és a SES következetesen módosította a kapcsolatot. A felhasznált mutatószámtól függetlenül a magasabb élelmiszerár-infláció pozitívan társult az elhízással a nők körében a felső SES kategóriákban, de alacsony vagy negatív volt az alacsony SES kategóriákba tartozó nők körében, átlagosan az idő függvényében. A SES-különbségek az oktatási rétegek között voltak a legszélesebbek, és akkor voltak a legszembetűnőbbek, amikor az élelmiszerár-infláció a legmagasabb volt. Összességében az élelmiszerár-infláció minden 1 egységnyi növekedése esetében az előrejelzett átlagos elhízási prevalencia 0,02 és 0,06 százalékponttal volt magasabb a magas SES-ben szenvedő nőknél az alacsony SES-es nőknél.

Következtetés

Az élelmiszerár-infláció és a fejlődő országokban élő felnőtt nők elhízása között szoros összefüggés van, amelyet az egyének SES-je egyértelműen módosít. Az élelmiszerárak magasabb inflációja az elhízás nagyobb gyakoriságával társult csak a magasabb SES csoportokba tartozó nők körében, akik az alacsony jövedelmű és közepes jövedelmű országokban lehetnek az elhízás kockázatának leginkább kitett nettó élelmiszer-vásárlók.

Főbb pontok

Ez az első longitudinális tanulmány, amely külön megvizsgálja az emelkedő élelmiszerárak egészségre gyakorolt ​​hatását a különböző társadalmi csoportok és országok között.

Vizsgálatunk robusztus többszintű modellt használ a változásokhoz, a nemzeti élelmiszerár-inflációs adatokat összekapcsolják az egyéni szintű antropometriai és társadalmi-gazdasági adatokkal 2000 és 2014 között.

Megállapítottuk, hogy az élelmiszerár-infláció pozitívan kapcsolódik a magas SES-ben szenvedő nők elhízásához, de más csoportokban nincsenek asszociációk, és az ország jövedelmi csoportjainak további lehetséges módosítása.

A tanulmányi eredményeket az elérhetetlenné vált ország- és egyéni tényezők okozta hátrányos megzavarás fenyegeti.