JOP. A hasnyálmirigy folyóirata

Thanasis Klimis 1, Nikolaos Roukounakis 2, Ilias Kafetzis 2, Vasileios Mouziouras 2, Ilias Karantonis 2, Nikolaos Andromanakos 2

1 Társadalombiztosítási Intézet Kórházának Patológiai Osztálya

2 „Polykliniki” Általános Kórház Sebészeti Osztálya. Athén, Görögország

* Levelező szerző: Nicolaos Roukounakis
Sebészeti Osztály; „Polykliniki” Általános Kórház; Athén;
Görögország
Telefon: +30-21.0204.4123
Fax: +30-21.0524.0130
Email: [e-mail védett]

Megkapta Február 13-án - Elfogadott 2011. április 20

Absztrakt

Háttér Az epehólyag heterotópos hasnyálmirigye rendkívül ritka entitás, különösen akkor, ha a hasnyálmirigy szövete szövettanilag, kizárólag exokrin szerkezettel jelenik meg. Esettanulmány Egy 35 éves férfi esetéről számolunk be, akinek acalcularis epehólyag-betegség tünetei voltak, magas amylasuria-szinttel. A kolecisztektómia műtéti mintájának immunhisztokémiai elemzése hasnyálmirigy szövetet mutatott ki az epehólyag falán. Következtetések A heterotópos hasnyálmirigy-szövet ritka kóros lelet az epehólyagban. Megfontolást és szenzibilizálást igényel az acalculous epehólyag-betegség differenciáldiagnózisában, amely ismeretlen eredetű esetekben megmagyarázhatja a hyperamylasuria-t.

Kulcsszavak

Choristoma; Epehólyag, immunhisztokémia; Hasnyálmirigy

BEVEZETÉS

A heterotópos hasnyálmirigyet olyan hasnyálmirigy-szövet jelenléteként definiálják, amelynek nincs anatómiai és vaszkuláris folytonossága a fő hasnyálmiriggyel [1]. A jelentett esetek 90% -ában heterotópos hasnyálmirigyet találtak a felső gyomor-bél traktusban [2, 3, 4]. Ezenkívül esetenként kimutatták az aberrált hasnyálmirigy-szövet egyéb helyeit a lépben, az omentumban, a mediastinumban, a tüdőben, a köldökben, az epehólyagban és az epevezetékekben [3, 5, 6, 7].

Az epehólyagban levő heterotópos hasnyálmirigy rendkívül ritka entitás. Az irodalomban csak harminchárom esetről számoltak be [2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16]. Az esetek többségében a heterotópos hasnyálmirigy véletlenszerű megállapítás volt az epehólyag tüneteinek tüneti tünetei miatt végzett kolecisztektómiát követően.

Beszámolunk a heterotópos hasnyálmirigy esetéről, amely a cholecystitis klinikai tüneteivel és az amylasuria magas szintjével járt.

ESETLEÍRÁS

Egy 35 éves férfit étvágytalanság, hányinger és hasi fájdalom miatt panaszoltak a kórházba. A fájdalom alattomos volt, 48 órával korábban kezdődött, és fokozatosan súlyosbodott. A fizikális vizsgálat során a hasi fájdalom a jobb felső negyedben volt. A has tapintása érzékenységet és védelmet mutatott a jobb felső negyedben, és a Murphy-jel pozitív volt.

Továbbá a többi rendszer vizsgálata nem tárt fel kóros eredményeket. A beteg hőmérséklete 37,2 ° C volt. Az amilazuriától eltérő laboratóriumi adatok (1030 NE/L; referencia tartomány: 0-500 NE/L) a referenciahatárokon belül voltak. Az ultrahangvizsgálat egy kisméretű, jól körülhatárolható, 4 mm átmérőjű, nem mozgatható echogén szerkezetet mutatott az epehólyag falához rögzítve. Az echogén szerkezet jellemzői epehólyag-polipra utalnak (1.ábra), de nem epekőből. Ezért a legvalószínűbb diagnózis az epehólyag-polip volt, és laparoszkópos kolecisztektómiát hajtottak végre.

1.ábra. Az epehólyag falához rögzített echogén nem mobil szerkezet: polipra utaló jellemzők.

Makroszkópos vizsgálatkor az epehólyag 70 mm hosszú és 30 mm széles volt, a fali vastagsága 60 μm volt. Az epekövek nem voltak jelen az epehólyag lumenében. Az epehólyag testében egy 8 mm-es intramuralis, sárga csomót találtak. Az állaga szilárd volt, és a serosa alatt kidudorodott.

Az epehólyag mikroszkópos vizsgálatakor vegyes krónikus gyulladást találtak a lamina propriában, a submucosában és az izomfalban. A góc ektopiás hasnyálmirigy-szövetet mutatott, amely aciniból, az epehólyag lumenéhez semmilyen kapcsolat nélkül csatlakozó csatornákból és szigetsejtekből állt (2. ábra).

2. ábra. Méhen kívüli hasnyálmirigy az epehólyagban. Hasnyálmirigy-csatornák, acináris komponens és epehólyag-hám (H&E; eredeti nagyítás x25).

Az immunhisztokémiai analízist immunológiai markerek sorozatával végeztük e heterotópia azonosítására. A ductalis epitheliumot simaizom-komponens vette körül, és tipikus hasnyálmirigy-csatorna-szerű immunfenotípust mutatott, amelyet a 7., 8., 18., 19. citokeratinok és a 19-9 szénhidrát-antigén (CA) immunreaktivitása jellemzett. Nem találtunk reaktivitást a CEA, a vimentin és a CK20 ellen. Az egy rétegben elrendezett, sokszögű sejtekből álló, tipikus exokrin differenciálódással rendelkező hasnyálmirigy-acini pozitív volt az alfa-1-antitripszin és az alfa-1-kimotripszin szempontjából (3. ábra). A többi immunhisztokémiai marker, például a szomatosztatin, az inzulin és a kromogranin A negatív volt az endokrin aktivitás szempontjából.

3. ábra. A hasnyálmirigy szövete reaktív volt az alfa-1-kimotripszinnel szemben, demonstrálva az exokrin aktivitást (alfa-1-kimotripszin; eredeti nagyítás x100).

A heterotópos hasnyálmirigy krónikus kolecisztitiszének későbbi diagnózisát elérték. A beteg posztoperatív folyamata eseménytelen volt, és a 3. posztoperatív napon elbocsátották. Három hónapos követés után a beteg tünetmentes volt, kényelmetlenség nélkül.

VITA

Úgy gondolják, hogy a heterotópos hasnyálmirigy a hasnyálmirigy korai elválásából származik a gyomor-bél traktus forgása során az embrionális szakaszban. Nincs egy általánosan elfogadott elmélet e rendellenes szövet pontos eredetéről [3, 4, 6].

A heterotópos hasnyálmirigy minden korcsoportban megtalálható. Férfiaknál gyakoribb, mint nőknél [2, 7]. Az aberrált hasnyálmirigy 212 esetének egyik sorozatában csak egy esetet találtak az epehólyagban [4].

Az epehólyagban levő heterotópos hasnyálmirigy exofita növekedésként jelenik meg, és hasonló lehet a polipoid elváltozásokhoz vagy sárga színű csomókhoz, méretei néhány millimétertől 4 cm-ig változhatnak. A heterotópos hasnyálmirigy-szövet 50 százaléka az epehólyag nyakában keletkezik [2, 3, 7, 8, 9, 14]. Esetünkben a heterotópos hasnyálmirigy suberosalis volt. Ritkábban fordul elő, és csak az esetek 10% -ában fordul elő. A submucosalis megjelenés a leggyakoribb, és az esetek 73% -ában található meg [16].

Szövettani vizsgálatunk exokrin acinárból és szigeti sejtek nélküli duktális komponensekből álló heterotópos hasnyálmirigyet tárt fel, amely megfelel a hiányos heterotópiának. A Langerhans-szigeteket csak az esetek egyharmadában azonosítják [16].

Immunhisztokémiai vizsgálatot végeztek az epehólyagban elhelyezkedő méhen kívüli hasnyálmirigy endokrin és exokrin aktivitásának azonosítására és jellemzésére. A szakirodalom csak néhány jelentést tartalmaz az immunhisztokémiai profilról [7, 9]. Nagyon sokféle immunológiai markert használtunk. A Vimentin a hasnyálmirigy-prekurzor sejtek markere, és Ko és mtsai. [17] expresszióként proliferatív csatorna sejtekben. Beltran és Barria [7], valamint Pilloni és mtsai. [9] számolt be arról, hogy a hasnyálmirigy-csatorna sejtjeiben negatív immunreaktivitás mutatkozott a vimentinnel szemben, ahogy ez esetünkben történt. A tubuláris és epitheliális struktúrák immunreaktívak voltak a 7., 8., 18. és 19. citokeratinokra és a CA 19-9-re. Az exokrin aktivitást az alfa-1-antitripszin és az alfa-1-kimotripszin elleni immunreaktivitással azonosították, de az endokrin aktivitást nem.

A heterotópos hasnyálmirigyben szenvedő betegek többsége tünetmentes, és a heterotópos szövetet véletlenül találják meg a kolecisztektómiát követő szövettani vizsgálaton. Az epehólyagban levő heterotópos hasnyálmirigy ritkán tüneti. A tünetek megnyilvánulása nagyrészt akut vagy krónikus kolecisztopátiához kapcsolódik, epekővel vagy anélkül [5, 6, 7, 13, 14, 16]. A Qizilbash [12] egy esetről számolt be, amelyben az akut tünetek oka a heterotópos hasnyálmirigy-szövet gyulladása volt, amely hasonlít az akut hasnyálmirigy-gyulladásra.

Inceoglu és mtsai. [11] heterotópos hasnyálmirigy-esetről számoltak be a cisztás csatornában az epehólyag hidropsával és a méhen kívüli szövetek miatti krónikus hasnyálmirigy-gyulladással. Három esetünkhöz hasonló esetben a heterotópos hasnyálmirigyről kiderült, hogy stimulálja a kolecisztopátiát, az összes tünet eltűnik a kolecisztektómia után. Alkalmanként előfordulhat egy méhen kívüli hasnyálmirigy rosszindulatú átalakulása [10].

A mechanizmus, amellyel ez az aberrált szövet különféle tüneteket okozhat, nem világos. Korábbi tanulmányok [18] azt sugallták, hogy az aktív hasnyálmirigy-enzimek, például az amiláz és a tripszin, az epeutakba és az epehólyag lumenébe történő visszafolyatás közben gyulladást, görcsöt és epeúti tüneteket okozhatnak epekő nélküli betegeknél, és akut kolecystitist epekövekben szenvedő betegeknél [6, 7, 13, 16, 18].

Esetünkben feltételezhetjük, hogy az epehólyag-tünetek oka az aktív hasnyálmirigy-enzimek, főként az amiláz folyamatos szekréciójának köszönhető közvetlenül az epehólyag lumenébe, ami károsítja a hámot és krónikus gyulladással járó tüneteket okoz.

Az aberrált hasnyálmirigy preoperatív diagnózisa az epehólyagban lehetetlen a jelenleg rendelkezésre álló képalkotó vizsgálatokkal. Az ultrahangvizsgálat és a komputertomográfia nem képes megkülönböztetni az epehólyag aberrált hasnyálmirigyét más elváltozásoktól, például a koleszterinpolipoktól, az adenómától és a carcinomától [14].

Ugyanakkor az epehólyag méhen kívüli hasnyálmirigyét, annak ritkasága ellenére, figyelembe kell venni az acalculous elváltozások, például a polipoid képződmények, az izolált parietalis megvastagodások vagy nodulációk differenciáldiagnózisában, különösen akkor, ha ezek ismeretlen eredetű hyperamylasuria mellett vannak.

Összeférhetetlenség

A szerzőknek nincsenek potenciális összeférhetetlenségeik