Hiperurikémia - Magas húgysavszint és köszvény

A húgysav magas koncentrációja a vérben, az úgynevezett hiperurikémia, összefüggésbe hozható az ízületi gyulladással, valamint más egészségügyi állapotokkal, például a magas vérnyomással. Számos egészségügyi szakember javasolja a hiperurikémia kezelését étrend, életmódváltás és/vagy gyógyszeres kezelés útján.

hogy hiperurikémia

Ez az oldal elmagyarázza, hogy mi a húgysav, hogyan alakul ki a hiperurikémia, milyen összefüggést mutat a köszvény és más betegségek, valamint hogyan lehet csökkenteni a húgysavszintet a vérben.

Húgysav

A szervezet húgysavat termel, amikor lebontja a purinokat. A purinok olyan szerves vegyi anyagok, amelyek természetes módon megtalálhatók az emberek és az élelmiszerek sejtjeiben. Miután a test lebontja a purinokat, a húgysav bejut a véráramba.

A húgysav nem feltétlenül rossz - valójában a test bizonyos beállításaiban antioxidánsként működhet. 1, 2 A húgysav nagy részét a vesék dolgozzák fel, és kiválasztják a vizelettel. Néhány ürül a székletben.

Hogyan alakul ki a hiperurikémia

Normális, ha a véráramban alacsony a húgysavszint. A húgysavszint túl magas lehet, ha az alábbiak közül egy vagy több előfordul:

  • A vesék nem képesek megfelelően kiszűrni és kiüríteni a húgysavat a véráramból
  • Egy ember olyan ételeket és italokat eszik, amelyekben magas a purin tartalom
  • A szervezet túl sok húgysavat termel

Ha a szervezet túl sok húgysavat termel, annak általában genetikai oka van.

Hyperuricemia és köszvény

Ha hiperurikémia lép fel, a húgysav felesleg lerakódhat az ízületekben, ahol húgysav-kristályokat képezhet, amelyeket urátkristályoknak is neveznek. Ezek a kristályok ízületi irritációt okozhatnak, és stimulálhatják az immunrendszer válaszát, amely ízületi gyulladást okoz. Az ebből eredő ízületi fájdalmat, duzzanatot, bőrpírt és meleget köszvényes rohamnak vagy fellángolásnak nevezzük.

A hiperurikémiában szenvedő emberek többségének nincs köszvénye. Valójában:

  • Szakértők becslése szerint az általános népesség több mint 21% -ának van hyperuricémiája, míg csak 4% -ának köszvénye van. 3
  • Lehetséges hiperurikémia és húgysav kristályok az ízületekben, de a köszvény egyik gyulladásos tünete sem tapasztalható.

Ezek a tények azt sugallják, hogy a hiperurikémia csak egy tényező lehet a köszvény kialakulásában. 4 A kutatók azt vizsgálják, hogy egyes hyperuricémiás embereknél miért alakul ki köszvény, míg másokban nem.

A hiperurikémia nem vezet álguthoz

A köszvénytől eltérően az álpoguta nem jár hyperuricémiával. Az álpogácsát kalcium-foszfát kristályok okozzák, és a köszvényhez hasonló tüneteket produkálnak.

Hyperuricemia és egyéb egészségügyi állapotok

Azoknál az embereknél, akiknek hiperurikémiája van - akár tüneti, akár tünetmentes - nagyobb valószínűséggel vannak egyéb orvosi problémák. Nem világos, hogy a hiperurikémia hozzájárul-e e betegségek kialakulásához vagy súlyosbodásához.

A hiperurikémiával kapcsolatos állapotok többek között a következők:

Krónikus vesebetegség

A húgysav kristályok keletkezésekor összegyűlhetnek a vesében és veseköveket okozhatnak. (Különböző típusú vesekövek léteznek; a húgysav kövek csak egy típus.) Szakértők becslése szerint a köszvényes emberek között csaknem 14% számolt be arról, hogy vesekő volt. 5.

Hipertónia (magas vérnyomás)

Ismert, hogy a magas húgysavszint a magas vérnyomással jár. Korlátozott bizonyítékok arra utalnak, hogy a hiperurikémia kezelése megakadályozhatja vagy elhalaszthatja a hipertónia kialakulását. 4

Néhány vérnyomáscsökkentő gyógyszer növelheti a húgysavszintet a vérben.

Szívbetegség

A koszorúér-betegség és a pangásos szívelégtelenség egyaránt összefügg a hyperuricémiával. Egy tanulmány kimutatta, hogy a kórházban fekvő vagy szívelégtelenségben elhunyt betegek körülbelül felének hyperuricémiája is volt. 6.

Egyes kutatók elmélete szerint egy húgysavat termelő enzim - nem maga a húgysav - társul a koszorúér betegségével. 4

2-es típusú diabétesz

Tünetmentes hiperurikémia társul a 2-es típusú cukorbetegséggel. Egyes kutatók elmélete szerint a húgysavszint befolyásolhatja a hasnyálmirigy működését és ronthatja az inzulinrezisztenciát. 4

További kutatásokra van szükség a fenti egészségügyi állapotok és a hyperuricemia közötti kapcsolat megértéséhez.

A hiperurikémia diagnosztizálása

Meg lehet mérni a húgysav mennyiségét a vérben és a vizeletben. A diagnózis általában vérmintát foglal magában, és a mérést gyakran milligramm húgysavban fejezzük ki deciliter vérben (mg/dL). A hiperurikémia diagnózisát a 7, 8:

  • Férfiak, akiknek több mint 7,0 mg/dl
  • Azok a nők, akik 6,0 mg/dl-nél nagyobbak

Fontos megjegyezni, hogy a húgysav szintje a vérben természetesen ingadozik, és ami normálisnak tekinthető, az elemzést végző laboratóriumtól függően változhat.

Nem rutin teszt

A vérsejtszám és a koleszterin laboratóriumi vizsgálataival ellentétben a húgysav koncentrációjának mérésére szolgáló laboratóriumi tesztet nem tekintik rutinnak Észak-Amerikában és Európában. 4 Az orvos általában csak akkor rendeli el ezt a tesztet, ha van rá oka - például azt gyanítják, hogy a páciens köszvényes vagy annak fennáll a veszélye.

Tünetmentes hiperurikémia

A hiperurikémia jelei és tünetei általában az ízületekben, az inakban vagy a vesékben található urátkristályokkal társulnak. 2 Azokról az emberekről, akiknek abnormálisan magas a húgysavszintje, és nincsenek urátlerakódás tünetei vagy jelei, tünetmentes hyperuricemia van. 9.

A hiperurikémia kezelése

Az, hogy kezeljük-e a hiperurikémiát - és hogyan kezeljük -, általában attól függ, hogy okoz-e tüneteket.

  • Ha a hiperurikémia köszvényes rohamokat vált ki, orvosi kezelés javasolt.
    • A húgysavszint csökkentésének azonnali kezelése megkönnyítheti a folyamatos köszvényes roham tüneteit.
    • A rendszeres gyógyszeres kezelés és bizonyos életmódbeli változások csökkenthetik a húgysav szintjét a szervezetben, csökkentve a későbbi köszvényes rohamok kockázatát.
  • Ha a hiperurikémia nem okoz tüneteket (tünetmentes hiperurikémia), a kezelési ajánlások kevésbé egyértelműek.
    • A húgysavcsökkentő gyógyszerek alkalmazása a tünetmentes hiperurikémia kezelésében pozitív hatással lehet az egészségre, de ez az elképzelés ellentmondásos. 4 Ezeknek a gyógyszereknek a hosszú távú alkalmazása potenciális mellékhatásokkal és egészségügyi kockázatokkal jár. 9.
    • Bár a gyógyszerek használata ellentmondásos, sok orvos egyetért abban, hogy még a tünetmentes hyperuricemia is annak a jele, hogy életmódot kell változtatni.

A hiperurikémiát csökkentő életmódbeli változások a következők:

  • Teljes ételek fogyasztása, növényi étrend hogy kevés a purin.
  • A túlsúly elvesztése diéta és testmozgás révén csökkentheti a húgysavszintet a vérben. 10.
  • Rendszeres testmozgás és az ülő életmód elkerülése. Kutatások szerint ennek a két dolognak az elvégzése - függetlenül a fogyástól - csökkentheti a hiperurikémia kockázatát. 11, 12

Azoknak az embereknek, akik diéta útján érdekeltek a hiperurikémia kezelésében, tanácsos megismerni a purinokat, amelyek megtalálhatók az ételekben és italokban. Szakértők szerint az alacsony purintartalmú étrend akár 15% -kal is csökkentheti a húgysavszintet. 9.