Az iparban előállított repceétel étkezési mint fehérjeforrás biokémiai jellemzése az élelmiszeriparban Akadémiai kutatási cikk: "Mezőgazdaság, erdészet és halászat"
A mezőgazdaság, az erdészet és a halászat kutatási cikkének összefoglalója, tudományos cikk szerzője - Petya Ivanova, Vesela Chalova, Galina Uzunova, Lidia Koleva, Ivan Manolov
Absztrakt repcemag az olajtermelés mellékterméke, amelyet elsősorban a takarmányiparban használnak. A repcemag fehérjeforrásként történő alkalmazása az élelmiszeriparban olyan alternatíva, amely e melléktermék jobb és teljesebb felhasználásához vezet. Az iparban előállított repcemag biokémiai jellemzői változatosak, ezért a fehérjeforrásként történő felhasználása előtt részletes elemzésekre van szükség. Az ebben a vizsgálatban értékelt kereskedelmi repcemag nagy fehérjetartalmat (39,86%) és alacsony maradék összes zsírtartalmat (2,30%) tartalmazott. Alacsony glükozinolát-tartalommal (12,69 ± 0,18 μmol/g) és fenolokkal (1,13 ± 0,04%) jellemezték. Az aminosav-analízis a lizint mutatta ki első korlátozó aminosavként, aminosav-pontszám 58,00%, majd valin (66,86%). Ez a melléktermék azonban gazdag leucinban és izoleucinban volt, amelyek aminosav pontszáma 97,60, illetve 88,67% volt. Az aminosav pontszám értékelése viszonylag magas kéntartalmú aminosav mennyiséget mutatott (82,57%). A kereskedelmi célú repcemag in vitro emészthetősége alacsony (18,59 ± 0,98%). Az albumin, a globulin és a glutelin frakciói azonban magasabb emészthetőséget fejeztek ki, és az albumin frakció volt a leginkább érzékeny (67,22 ± 1,28%) a pepszin és a pankreatin proteolitikus aktivitására.
Hasonló témák a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat területén, tudományos cikk szerzője - Petya Ivanova, Vesela Chalova, Galina Uzunova, Lidia Koleva, Ivan Manolov
Tudományos tanulmány az "Ipari úton előállított repcemag fehérjeforrásként az élelmiszeriparban" biokémiai jellemzése témában
Elérhető online a www.sciencedirect.com címen
Mezőgazdaság és agrártudomány
Mezőgazdaság és agrártudomány Procedia 10 (2016) 55–62
5. nemzetközi konferencia „Mezőgazdaság az életért, az élet a mezőgazdaságért1
Az iparban előállított repcemag fehérjeforrásként történő biokémiai jellemzése az élelmiszeriparban
Petya IVANOVA ", Vesela CHALOVAa *, Galina UZUNOVAa, Lidia KOLEVAa, Ivan MANOLOVb
aElelmiszertechnológiai Egyetem, 26Maritsa Blvd, Plovdiv 4002, Bulgária Mezőgazdasági Egyetem, 12 Mendelejev Str., Plovdiv 4000, Bulgária
A repcemag az olajtermelés mellékterméke, amelyet elsősorban a takarmányiparban használnak. A repcemag fehérjeforrásként történő alkalmazása az élelmiszeriparban olyan alternatíva, amely e melléktermék jobb és teljesebb felhasználásához vezet. Az iparban előállított repcemag biokémiai jellemzői változatosak, ezért a fehérjeforrásként történő felhasználása előtt részletes elemzésekre van szükség. Az ebben a vizsgálatban értékelt kereskedelmi repcemag nagy fehérjetartalmat (39,86%) és alacsony maradék összes zsírtartalmat (2,30%) tartalmazott. Alacsony glükozinolát-tartalommal (12,69 ± 0,18 ^ mol/g) és fenolokkal (1,13 ± 0,04%) jellemezték. Az aminosav-analízis a lizint mutatta ki első korlátozó aminosavként, aminosav-pontszám 58,00%, majd valin (66,86%). Ez a melléktermék azonban gazdag leucinban és izoleucinban volt, amelyek aminosav pontszáma 97,60, illetve 88,67% volt. Az aminosav pontszám értékelése viszonylag magas kéntartalmú aminosav mennyiséget mutatott (82,57%). A kereskedelmi célú repcemag in vitro emészthetősége alacsony (18,59 ± 0,98%). Az albumin, a globulin és a glutelin frakciói azonban magasabb emészthetőséget fejeztek ki, és az albumin frakció volt a leginkább érzékeny (67,22 ± 1,28%) a pepszin és a pankreatin proteolitikus aktivitására.
Szakértői értékelés a Bukaresti Agronómiai és Állatorvos-tudományi Egyetemen
Kulcsszavak: repcemag; biokémiai jellemzés; emészthetőség.
* Levelezési cím. Tel .: + 359-32-603-855; fax: + 359-32-644-102. E-mail cím: [email protected]
Szakértői értékelés a Bukaresti Agronómiai és Állatorvostudományi Egyetem felelősségi körében: 10.1016/j.aaspro.2016.09.009
A repce jelentős olajtartalmú növény. 1992 és 2012 között a repce világméretű termelése meghaladta a gyapotmagét, így a szója után a világ második legfontosabb olajos növényévé vált (Carré és Pouzet, 2014). Ebben az időszakban Kína, India, Kanada és az Európai Unió (27) járult hozzá a legnagyobb mértékben a repcetermelés bővüléséhez. Bulgáriában a repce a napraforgó után a második legjobban termesztett olajtartalmú növény. 2014-ben a repcével vetett terület elérte a 191 572 ha-t, míg a vetőmag-termelés 527 912 tonna volt (Földművelésügyi és Élelmezésügyi Minisztérium, Bolgár Köztársaság, 2015). A biodízel-előállítás alapanyagaként alkalmazott repceolaj-felhasználás fokozása után az előrejelzések szerint a repcemag-termelés világszerte növekedni fog (Carré és Pouzet, 2014).
A magas olajtartalom (42%) miatt a repcét elsősorban olajtermelésre használják. Viszonylag nagy mennyiségű fehérjét (22–24%) is tartalmaznak, amelyek akár 40% -kal is növekedhetnek az olaj extrahálása után. A fennmaradó termék, repcemagként ismert, az olajtermeléshez felhasznált repcemag teljes mennyiségének körülbelül 48% -át teszi ki (Ivanova, 2012). A repcemagot viszonylag kiegyensúlyozott aminosav-összetétel jellemzi, kivéve a lizint, amely miatt fehérjetartalmú adalékként alkalmazható a takarmányiparban (Newkirk, 2009). Takarmány-összetevőként való alkalmazását azonban korlátozza az anti-tápanyagok jelenléte és a magas rosttartalom, ami befolyásolja a fehérje emészthetőségét és az általános állati anyagcserét. Ennek eredményeként az éves repcemag jelentős része kihasználatlan marad, így meglehetősen hulladéktermékké alakul.
2. Anyag és módszerek
A repcemagot egy helyi cég biztosította. A repcemag 110-115 ° C-on történő hőkezelése és az olaj hexánnal történő 60-65 ° C-os extrakciója után állították elő. Az iparban előállított repcemagot ezután őrölték és szitálták, hogy 0,315 mm-es részecskéket gyűjtsenek, amelyeket elemzésekhez használtak. Az összes alkalmazott reagens analitikai minőségű volt.
2.2. A repcemag biokémiai jellemzése
Az összes nitrogént Kjeldal módszerével határoztuk meg, és 6,25-zel megszoroztuk a nyersfehérjévé való átalakuláshoz (Tomov et al., 2009). Biuret módszert (AACC, 1983) alkalmaztunk a kivonatok fehérjetartalmának értékelésére, amikor arra szükség volt. A standard görbe előállításához szarvasmarha szérum albumint használtunk. A repcemag durva zsírtartalmát Soxhlet-extrakciós módszerrel (ISO 7302: 2003) határoztuk meg. A rost- és hamutartalmat az ICC 156. számú, illetve a 104/1. Az összes fenolt kivontuk Villanueva és munkatársai leírása szerint. (1999) és számszerűsítve Folin-Ciocalteu reagenssel (Ainsworth és Gillespie, 2007). Az összes glükozinolátot Jezek és mtsai. (1999). A módszer a glükozinolátok lúgos hidrolízis és kálium-ferricianiddal történő redukció után végzett spektrofotometriás értékelésén alapul. A Sinigrint használtuk a standard görbe előállításához.
2.3. Aminosav-elemzés és az aminosav-pontszám kiszámítása
Az aminosavakat gázkromatográfia-tömegspektrometriával (GC-MS) (Agrobioinstitute, Sofia, Bulgária) analizáltuk. A mintát 6 N sósavval hidrolizáltuk és liofilizáltuk. Az aminosavakat szililezéssel derivatizáltuk és kiértékeltük egy Agilent GC 7890 gázkromatográf és egy Agilent MD 5975 (Agilent Technologies, Inc., Wilmington, DE) tömegspektrum-detektor segítségével. A NIST'08-at (National Institute of Standards and Technology, USA) és a Golm Metabolome adatbázisokat (http://csbdb.mpimp-golm.mpg.de/csbdb/gmd/gmd.html) használtuk a repce aminosavainak azonosítására. étkezés. Az aminosav pontszámot a repcemagban meghatározott egyes esszenciális aminosavak mennyiségének (g/100g fehérje) és a megfelelő aminosav mennyiségének "ideális" fehérjében (g/100g fehérje) való arányának kiszámításával határozták meg. az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO, 1970).
2.4. A repcemagfehérje és a repcemagfehérje-frakciók emészthetősége
2.5. Statisztikai analízis
A bemutatott adatok legalább három független kísérlet átlagolt átlagai ± szórás (SD). A statisztikai elemzést az IBM SPSS Stattistics programmal végeztük (Somers, NY, USA).
- Az iparban előállított repceétel étkezési fehérjeforrás biokémiai jellemzése
- Vérliszt, mint fehérjeforrás a termelő sertéseknek - ScienceDirect
- Csodálatos vegán fehérjeforrás Étel életre vegán kenyér
- 10 legjobb fehérjetartalmú macskaeledel-értékelés (dec
- 35 gyümölcssaláta recept receptek, vacsorák és könnyű étkezési ötletek Élelmiszerhálózat