Az oroszországi migránsok számára a vírus azt jelenti, hogy nincs pénz élni és nincs mód távozni

A koronavírus rávilágított a migránsok alacsonyabb rendű helyzetére Oroszországban. Munka és néha egészségügyi ellátás nélkül sokan haza akarnak menni - de úgy találják, hogy nem tudják.

Közép-ázsiai migránsok egy moszkvai munkaházban a múlt hónapban. Hitel.

Sergey Ponomarev fényképei

Moszkva - Közép-Ázsiából érkező migráns munkavállalók, akik csökkentik a koronavírus fertőzés kockázatát, minden nap csoportokba tömörültek országaik moszkvai nagykövetségein kívül, ajtókat és kerítéseket dörömbölve kiabáltak, hogy a tisztviselők jöjjenek ki és mondják meg nekik, mikor juthatnak végre charter hazautazáson.

A rendszeres járatok törlésével az oklevelek jelentik az egyetlen megvalósítható kiutat a világon a pandémia következtében Oroszországban rekedt volt szovjet köztársaságokból származó több mint ötmillió migráns munkavállaló számára, akik közül sokan egyre rosszabb körülmények között élnek.

Míg Oroszországot megtépázta a vírus, az Egyesült Államok és Brazília után a világon a harmadik legtöbb eset fordul elő, a válság különösen erősen sújtotta a migráns munkavállalókat, mivel elsőként veszítették el munkájukat, és gyakran utoljára kaptak orvosi segítséget.

Sokaknak nincs pénzük élelemre, és miután megfertőződtek a koronavírusról, zsúfolt kollégiumokban hagyták őket, hogy maguk küzdhessenek meg a betegség ellen. Sokan szeretnének visszatérni az országukba.

A világjárvány bekövetkezte előtt naponta több mint 15 járat indult Moszkvából Üzbegisztán - Közép-Ázsia legnépesebb országa - különböző városaiba. Ma már csak két oklevél van hetente, a nagykövetség várólistáján pedig több mint 80 000 név szerepel.

Az egyik várakozó Botir Mukhammadiev, aki Moszkvában élt édesanyjával, Gulya dadusszal, és baristaként dolgozott Oroszország legnagyobb kávézó láncában.

"Először az összes migráns munkavállalót elbocsátották" - mondta Mukhammadiev (26). "Bár rendelkezem minden dokumentummal, amely lehetővé teszi a munkavégzést, még egy diplomát is egy orosz egyetemen, most nem tudok munkát kapni."

Azt mondta, hogy édesanyjával két hónapig vártak, hogy visszamenjenek, és aggódnak, hogy kitelepítik a lakásukból, mert már nem engedhetik meg maguknak, hogy kifizessék a bérleti díjat.

Oroszországnak, amely prosperálóbb, mint a közép-ázsiai nehéz szétszórt volt szovjet területek, de népességfogyása van, vágyakozik a migráns munka iránti vágy, ez az igény élesen ellentmond a kormányzati politikának, valamint az orosz közvélemény nacionalista és néha rasszista érzelmének.

Míg a Kreml nem szívesen ismeri el, hogy az országnak migránsokra van szüksége, a demográfusok szerint Oroszországnak évente legalább 500 000 migránst kell vonzania az ország alacsony születési arányának és magas halálozási szintjének ellensúlyozására.

2005 óta Oroszország migrációs politikájának fő irányvonala az volt, hogy visszacsábítsa az anyaországba mindazokat az etnikai oroszokat, akik a szovjet összeomlás után sokan idegen országban éltek. Ekaterina B. Demintseva, a moszkvai Közgazdasági Főiskola migránsokkal foglalkozó kutatója szerint azonban ez a készlet kimerül.

"Amit az elmúlt 20 évben láttunk, amikor sok orosz visszatért, azt a jövőben sem fogjuk látni" - mondta Ms. Demintseva.

A migráns élete soha nem volt könnyű Oroszországban. Magasabb fizetések, vízummentes belépés és a közös szovjet örökség által csábított Közép-Ázsiából érkező migránsok gyakran szűk lakásokban és kollégiumokban élnek, gyakran akár 10 másik dolgozóval is megosztva egy szobát. A rendőrök szokásosan zaklatják őket. Sok helyi orosz utálatot fejez ki irántuk. Ha elbocsátják őket, a munkáltatók gyakran nem fizetik ki a végső fizetésüket.

Pontos hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, de úgy gondolják, hogy a migránsok Oroszország bruttó hazai termékének akár 10 százalékával is hozzájárulnak. Mivel Oroszország átlagfizetése ötször Tadzsikisztáné, és legalább kétszer akkora, mint Üzbegisztánban és Kirgizisztánban, a migránsok általában hajlandók havi 600 dollárért dolgozni Moszkvában - kevesebb, mint az oroszok.

Sok moszkvai taxisofőr, futár, pincér, utcaseprő, portás és építőmunkás Közép-Ázsiából vagy a Dél-Kaukázusból érkező migráns. Néhány jómódú orosz bevándorlók egész családját viszi külvárosi otthonaiba háztartási segítségként.

"A migráns munkavállalók jelentősen hozzájárulnak Oroszország fejlődéséhez" - mondta Imomuddin M. Sattorov, Tadzsikisztán oroszországi nagykövete. "Az európai országokban dolgozó, státusszal rendelkező és bizonyos szociális garanciákat kapó migránsokkal szemben a munkavállalóink csak jönnek, dolgoznak és adót fizetnek."

Legújabb frissítések

A koronavírus-válság felnagyította a migráns munkavállalók alacsonyabb rendű státusát. A rendőrség például egész kollégiumokat zárt le, amikor egy ember megfertőződött.

Moszkvában a koronavírus lezárása a migráns munkavállalók 76 százalékától megfosztotta munkáját, ez az adat tartalmazza mind az elbocsátásokat, mind a fizetés nélküli szabadságra kényszerített munkavállalókat; és Evgeni Varshaver, a Migrációs és Etnikumkutatási Csoport vezetője által végzett felmérés szerint 58 százalékuk elvesztette teljes jövedelmét. Az oroszok körében 42 százalékuk elbocsátás vagy fizetés nélküli szabadság miatt vesztette el a munkáját; és 23 százalékuk elvesztette az összes jövedelmét - mondta Varshaver úr.

Sok migráns túlél ma Oroszországban, csak jótékonysági szervezetek és nagykövetségek segítségével.

Saidnumon Mansurov, az üzbég külügyi munkaügyi migrációval foglalkozó állami ügynökség moszkvai irodájának vezetője elmondta, hogy telefonja minden második percben csipogott, ételt és egyéb segítséget kérő migránsok üzeneteivel. Jogvédő csoportok és jótékonysági szervezetek segítségével ügynöksége napi 750 ételt szállít.

Az elmúlt néhány évben a migráns munkavállalók beáramlása csökken. A gyengülő rubel és a rossz bánásmód sok közép-ázsiai embert arra késztetett, hogy más úti célokra nézzenek. Sok üzbég már dolgozik például Dél-Koreában.

E csepp közepette is néhányan felszólították Oroszországot, hogy vezessen be vízumkötelezettséget a közép-ázsiai országokkal. Aleksei A. Navalny, Vlagyimir V. Putyin elnök leghangosabb kritikusa az ellenzékben kampányolt érte.

A migráns munkavállalók hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek annak ellenére, hogy Oroszország és a közép-ázsiai államok közös történelme hosszú.

Az orosz sajtóorgánumok gyakran ábrázolják a közép-ázsiai migránsokat nemkívánatos idegenekként. Az elmúlt hónapokban néhány publikáció azt találgatta, hogy a munkanélküli migránsoknak nem marad más választásuk, mint bandákat alapítani és orosz etnikai rablókat kezdeni - annak ellenére, hogy Moszkva polgármestere szerint a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma az idei év első három hónapjában csökkent., Szergej S. Sobyanin.

"Véleményem szerint minden ideológiának ellenségre van szüksége" - mondta Zarnigor Omonillajeva, a migránsoknak segítő üzbég emberi jogi ügyvéd. "A migránsokat csak ilyenkor használják, amikor csak szükséges."

De a migránsok által régóta elszenvedett diszkrimináció a koronavírus-válság idején még hangsúlyosabbá válhat, és az alapvető egészségügyi ellátás néha megtagadja őket.

Mint Gulnara Dzhengabayeva felfedezte, a mentők sofőrjei gyakran nem hajlandók kórházba szállítani a migránsokat, pedig ez illegális. Dzhengabayeva asszony, 56 éves üzbég magán ápolónőként dolgozott, orosz családokban betegeket gondozott. Áprilisban két idősebb embert gondozott, akik később meghaltak a Covid-19-ben. Ezt követően maga is megbetegedett.

Mentőt hívott, de a sofőr nem volt hajlandó kórházba vinni. Ezután egy klinikára ment, de az ottani orvosok nem voltak hajlandók kezelni. Végül orvoshoz fordult Taskentben, az üzbég fővárosban, hogy tanácsot kérjen a kezeléssel kapcsolatban.

"A kormány támogatja az orosz nép imperialista és soviniszta érzelmét" - mondta Omonillajeva asszony, a jogok ügyvédje. "Oroszországban a migrantofóbia valóságos."

Április végén a jogvédõk aktivistáinak felhívását követõen Szobjanyin moszkvai polgármester sürgette az egészségügyi szolgálatokat annak biztosítására, hogy a migránsok megkapják a szükséges segítséget.

"Ezek olyan emberek, akik Moszkvában élnek, Moszkvában dolgoztak, de a körülmények miatt kerültek ilyen helyzetbe" - mondta Sobyanin úr a Rosszija-24 tévé hírcsatornának adott interjúban. - Nem irigyelheted őket.