Az ukrán hadifoglyok kétségbeesetten sínylődnek mindkét oldalon

KIEV, Ukrajna >> Alig három nappal azután, hogy Olekszandr Lazarenko ukrán katona fogságba esett az ukrajnai keleti háborúban, békeszerződést írtak alá, amelynek értelmében a felek megállapodtak a „mindent mindenkinek” fogolycserében. Másfél évvel később felesége még mindig kétségbeesetten várja a visszatérését.

Az Oroszország által támogatott szeparatisták és az ukrán erők közötti háború befejezéséről szóló úgynevezett Minszki Megállapodás sok kérdésben vetődik fel, de a foglyok szabadon bocsátása az egyik legmegoldhatatlanabbnak tűnik.

Az Amnesty International és az emberi jogi megfigyelés azt állítja, hogy mindkét fél önkényesen tartott őrizetbe civileket, néha hónapokig kommunikatúra alatt tartották őket börtönökben, amelyek létezését a hatóságok nem ismerik el.

Az oldalak nagyon eltérő adatokat közölnek arról, hogy hány foglyot tartanak. Úgy tűnik, hogy mindketten a másik feje fölött tartják a kérdést, hogy engedményeket kényszerítsenek más témákra, ideértve a választások megtartását Ukrajna szeparatista régiójában és Ukrajna teljes ellenőrzésének helyreállítását az oroszországi határ felett.

"Várakozásainkat meghiúsították a politikusok tervei" - mondta Lazarenko felesége, Natalya az Associated Pressnek. "Minszk után a foglyok a politikai kereskedelem eszközévé váltak, politikai árucikkeknek tekintik őket."

Még ez a frusztráció és szorongás is valami javulás. A férje lefoglalása után három hónapig nem volt információ arról, hogy meghalt vagy életben van-e.

Lazarenkót egy kozák alakulat fogta el, amely nem volt a lázadók ellenőrzése alatt. Végül őt és további 12 embert megtalált a lázadó kormány hadifoglyokkal foglalkozó bizottsága, és áthelyezték őket a kelet-ukrajnai Donyeck városba, a lázadók fő fellegvárához.

Végül megengedte, hogy felhívja feleségét, Lazarenko elmondta, hogy a kozákok egy ablaktalan pincében tartották, ahol csak krumpliszsákokra feküdhetett le. Azt mondta neki, hogy őt és a többi foglyot megverték és etették maradékkal.

"Sasha egyszerűen megszűnt létezni" - mondta a felesége.

Bár az egyes felek számai vitatottak, egyértelmű, hogy a felszabadulások üteme jelentősen lelassult a lázadók birtokában lévő ukránoknál. A minszki megállapodás 2015. februári aláírása óta 83 ukrán foglyot engedtek szabadon, de közülük csak 12-t szabadítottak fel ebben az évben.

A megállapodás előtt a foglyokat szabadabban adták át. Jurij Tandyt, az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat tanácsadója augusztusban elmondta az ukrán médiának, hogy lázadók által összesen 3080 ukrán foglyot engedtek szabadon, vagy a harcok kezdete óta, 2014 áprilisában kerültek elhelyezésre. Ukrajna most 112 nevet sorol fel, mint katonákat, akiket a lázadók, ami arra utal, hogy ezreket engedtek szabadon a minszki megállapodás előtt.

A szeparatisták tudomásul veszik, hogy kevesebb, mint a fele ennyivel rendelkeznek. Irina Gerashchenko, Ukrajna parlamenti alelnöke és a minszki megállapodás végrehajtásáról szóló tárgyalások kulcsfigurája szerint a lázadók elismerik, hogy 47-es és "nem tudjuk, hol vannak a többi túszt".

A lázadó tisztviselői a múlt hónapban azt mondták, hogy előzetes megállapodást kötöttek Ukrajnával 47 fogoly szabadon bocsátásáról, cserébe Ukrajna 618 szabadon bocsátott.

Ki lehet az a 618, az bizonytalan. A lázadó katonai szóvivője, Eduard Basurin az AP-nek elmondta, hogy Ukrajna 962 keleti embert tart fogva, akik közül 316 harcos, a többiek vagy politikai foglyok, vagy civilek, akiknek nincs kapcsolata a konfliktussal. Ukrajna viszont azt mondja, hogy a háború kapcsán mintegy 500 embert tart fogva.

Vadim Karasev, ukrán politikai elemző azt javasolja, hogy az ukrán fél birtokában lévők közül sokan nem harcosok.

"Kijev növelni kívánja a tárgyalások súlyát az őrizetbe vett szeparatisták számával" - mondta. "Az egyszerűen elégedetlen állampolgárok gyakran kerülnek (ebbe a kategóriába), és akkor cserére javasolják őket."

"Sok esetben a foglyok őrizetbe vételének egyetlen oka az lehet, hogy alkudozásként használják őket" - mondta Oksana Pokalcsuk, az Amnesty International ukrán ügyvezető igazgatója.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a békefolyamat közvetítőjének „nincsenek eszközei a foglyok cseréjének kényszerítésére. Kijev és a szeparatisták még a rablistákban sem tudnak megállapodni. Az EBESZ nem tudja elvégezni ezt a munkát helyettük ”- mondta Karasev.

Nyikolaj Vakaruk, 34 éves szénbányász elmondása szerint hibátlan civil volt, akit Ukrajna másfél évig tartóztatott el szabálytalanul.

Az AP-nek elmondta, hogy Ukrajna frontvonalában, az otthonában végzett házkutatás során lefoglalták, és Kharkivban a biztonsági szolgálat fogvatartójában tartották, ahol többször megverték, amikor megpróbálták bevallani, hogy szeparatista.

"Megvertek és megkínoztak, de nem tudtak szeparatistává változtatni" - mondta Vakaruk, aki úgy véli, hogy őrizetbe vették az ukrán hatóságok kritikusa miatt. Az Amnesty International szerint Vakaruk egyike volt annak a 13 rabnak, akiket júliusban engedtek el a harkivi létesítményből, a csoport háborús foglyokról szóló jelentése nyomán.

Vakaruk azt is elmondta, hogy amikor nemzetközi csoportok érkeztek Ukrajna biztonsági szolgálatának épületébe, őt és a háború kapcsán fogvatartott foglyokat más helyekre juttatták.

"Rájöttem, hogy az új Ukrajnában csak azért tűnhetek el, mert másképp gondolkodom" - mondta.

Jim Heintz Moszkvában járult hozzá ehhez a történethez.