Diafragmatikus (hiatal) sérvek: Mindössze annyit kell tudnia

Dr. med. Andre Sommer

Diafragmatikus sérvvel (hiatal sérv) a gyomor egy része a rekeszizmon keresztül a mellüregbe tolódik. Gyakran a gyomorégés kapcsán fordul elő. Sok esetben a rekeszizom sérvének nincsenek tünetei. Bizonyos esetekben azonban műtétre van szükség a súlyos szövődmények elkerülése érdekében.

Hogyan alakul ki a rekeszizom sérv?

Diafragmatikus sérv esetén a gyomor egy része a nyelőcső (hiatus nyelőcső) nyílásán keresztül benyomul és a mellüregbe jut. Általában csak a gyomor felső része érintett.

A rekeszizom a legfontosabb légzőizom. Elválasztja a tüdőt és a szívet tartalmazó mellüreget a hasüregtől, amely olyan szerveket tartalmaz, mint a máj, a vesék és a gyomor-bél traktus.

A membránban három nagy nyílás található. Az egyik nyíláson keresztül a nagy vena cava átjut a hasban. A fő artéria (aorta) áthalad egy másik nyíláson. A nyelőcső az utolsó nyíláson át a gyomorhoz fut.

Ha a hasüregben növekszik a nyomás, a nyelőcső átjárásának nyílása instabillá válhat. A nyelőcsövet a nyíláshoz tartó szalagok is károsodhatnak. Ennek eredményeként a gyomor egy része bejuthat a mellüregbe.

Melyek a diafragmatikus sérv kockázati tényezői?

Az életkor fontos rizikófaktor, mivel az esetek többsége 50 éves kor után következik be. Az orvosok szerint az 50 évnél idősebb emberek több mint 50 százalékának van diafragmatikus sérvének egy formája. Gyakran a betegség észrevétlen marad, ha nem jelentkezik kellemetlenség.

A nőket nagyobb valószínűséggel érintik, mint a férfiak. A diafragmatikus sérv megjelenésének egyéb kockázati tényezői az elhízás, az alacsony rosttartalmú étrend és a terhesség.

Milyen típusú hiatal sérv van?

Az orvosok a diafragmatikus sérv három formáját különböztetik meg:

Axiális csúszó sérv
Paraesophagealis sérv
Vegyes formák

Axiális csúszó sérv a hiatal sérv leggyakoribb formája. Ez magában foglalja az összes rekeszizom-sérv mintegy 80 százalékát. Ebben a formában a gyomor egy darabja a nyelőcső mentén csúszik a mellkasüregbe. A gyomor tehát a nyelőcső egyfajta kiterjesztését képezi.

Paraesophagealis sérv ritkábban fordul elő, mint az axiális csúszó sérv. Az ilyen típusú rekeszizom sérvben a gyomor egy része a rekeszizmon keresztül is a hasüregbe jut. A gyomor kiálló része azonban zsákos dudort képez, amely a nyelőcső melletti rekeszen nyugszik. A nyelőcső közvetlenül a gyomor azon részébe vezet, amely nem lépett elő a rekeszizmon keresztül (a „paraesophagealis” jelentése „a nyelőcső mellett”).

A hiatal sérv minden más formáját nevezzük vegyes formák. Ritka esetekben előfordulhat, hogy az egész gyomor áthalad a rekeszizmon és a hasüregben fekszik.

Milyen tünetei vannak a rekeszizom sérvnek?

A hiatal sérvben szenvedő betegek körülbelül 60 százalékának nincsenek tünetei. A legtöbb esetben ezek axiális hiatal sérvek (amikor a gyomor csak egy kis része haladt át a rekeszizmon).

Ha tünetek jelentkeznek, általában a gastrooesophagealis reflux betegség klasszikus tünetei. A leggyakoribb mellékhatás a gyomorégés: A szegycsont mögött fájdalom és nyelési nehézség van. A szegycsont mögötti fájdalom általában fekvő helyzetben súlyosbodik.

A rekeszizom sérv gyomorégést okoz, mivel a gyomor áthaladása a rekeszizmon keresztül a gyomorsav bejut a nyelőcsőbe. Normális esetben ez megakadályozza a membrán nyílásának összehúzódását.

A ritkábban előforduló paraesophagealis sérv nyelési nehézséget (dysphagia) és nyomásérzetet is okozhat a mellkasban. A szív diszkomfortja néha akkor is előfordul, ha a szívet a diafragmatikus sérv korlátozza.

Hogyan diagnosztizálja az orvos a rekeszizom sérvét?

A beteg általában olyan tipikus tüneteket ír le, mint a gyomorégés, a szegycsont mögötti fájdalom és a nyelés nehézségei. Ez megadja az orvosnak a diafragmatikus sérv lehetséges jelenlétének első jeleit. Mivel azonban a rekeszizom-sérveknek körülbelül kétharmada nem okoz tüneteket, gyakran véletlenül fedezik fel őket.

A hiatal sérv jelenlétének megerősítésére az orvos gasztroszkópiát végezhet. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy nyomon kövesse a nyelőcsövet, és megvizsgálja a rekeszizom sérvének helyét és terjedését.

Alternatív megoldásként a röntgen kontrasztanyaggal végzett vizsgálat információt nyújthat. A páciens lenyeli a röntgenen látható folyadékot, így az orvos nyomon követheti a gyomor helyét és helyzetét a röntgenfelvételen.

Annak megállapításához, hogy műtétre van-e szükség a rekeszizom sérvének kezelésére, nyomásméréssel lehet ellenőrizni a nyelőcső elzáródásának működését. Ezenkívül a nyelőcső pH-jával meghatározható, hogy van-e tartós savterhelés, amely kezelést igényelne.

Hogyan kezelik a rekeszizom sérvét?

Az axiális rekeszizom sérvének könnyebb formái gyakran nem mutatnak tüneteket, és nem okozhatnak aggodalmat. Ha az axiális diafragmatikus sérv nem okoz kellemetlenséget, és nem vezet tartósan gyulladt nyelőcsőhöz, akkor nincs szükség kezelésre. A terápia csak olyan panaszokkal ajánlott, mint gyomorégés, fájdalom vagy nyelési nehézség.

Fontos intézkedés a panaszok ellen a táplálkozás megváltoztatása. A fűszerek és a fűszeres ételek súlyosbíthatják a tüneteket. Az alkohol káros hatással is járhat. A betegeknek nem szabad dohányozniuk és kerülniük kell a stresszt, mivel mindkét tényező befolyásolja a gyomorsav termelését. Az elhízás szintén kockázati tényező a rekeszizom sérvének kialakulásában és súlyosbodásában. A fogyás ezért hasznos lehet. A műveletet csak akkor szabad megfontolni, ha ezek az intézkedések nem segítenek.

A paraesophagealis vagy kevert sérveket mindig meg kell műteni, a kényelmetlenségtől függetlenül, a szövődmények magas kockázata miatt. Például az élelmiszer útjának elzáródását, fekélyt vagy erek elzáródását eredményezhetik.

Mi a teendő, ha a rekeszizom-kezelés nem működik?

Ha az életmódbeli intézkedések nem javítják a tüneteket, a rekeszizom sérvét műtéttel lehet kezelni. A leggyakoribb műtéti eljárás az úgynevezett fundoplikáció. Itt a gyomor egy részét mandzsettaként varrják a gyomor bejárata köré, ami új reflux gátat hoz létre. Az ételmaradék és a gyomorsav nem okozhat kellemetlenséget, ha könnyen belép a nyelőcsőbe. Ezenkívül néha a gyomrot varratokkal rögzítik a rekeszizomhoz, így megtartja helyzetét (gastropexy).

Következtetés

A rekeszizom sérvje gyakori, de gyakran enyhe és nem okoz kellemetlenséget. Ha olyan tünetek jelentkeznek, mint a gyomorégés vagy a fájdalom, akkor a táplálkozási szokások megváltoztatásával a betegeken általában segíteni lehet. Ha ez a megközelítés nem jár sikerrel, műtét végezhető. A rekeszizom sérvének egyes formái esetén a szövődmények elkerülése érdekében elengedhetetlen a műtét.

van Herwaarden MA, Samsom M, Smout AJ. A hiatus sérvben szenvedő betegeknél a gasztro-nyelőcső refluxjának feleslegét az átmeneti LES relaxációktól eltérő mechanizmusok okozzák. Gasztroenterológia. 2000; 119 (6): 1439-1446. doi: 10.1053/gast.2000.20191

Philpott H, Sweis R. Hiatus Hernia a dysphagia okaként. Curr Gastroenterol Rep. 2017; 19 (8): 40. doi: 10.1007/s11894-017-0580-y

Siegal SR, Dolan JP, Hunter JG. A hiatal sérvek korszerű diagnózisa és kezelése. Langenbeck Arch Surg. 2017; 402 (8): 1145-1151. doi: 10.1007/s00423-017-1606-5

Freys SM, Heimbucher J. [Reflux és hiatus sérv a konzervatív és az operatív terápia közötti vitában]. Chirurg. 2014; 85 (12): 1046-1054. doi: 10.1007/s00104-014-2804-0

Kahrilas PJ. A reflux betegség és a hiatal sérv supraesophagealis szövődményei. Am J Med. 2001; 111 8A: 51S-55S. doi: 10.1016/s0002-9343 (01) 00821-x

Roman S, Kahrilas PJ. A hiatus hernia diagnózisa és kezelése. BMJ. 2014; 349: g6154. doi: 10.1136/bmj.g6154

Dr. med. Andre Sommer

André vagyok, berlini orvos. Orvosok, táplálkozási szakemberek és adatkutatók csapatával együtt felhatalmazzuk az embereket az emésztési problémák megértésére a Cara Care alkalmazással.