Elhízás, a férfi termékenység ellensége: Mini áttekintés

Absztrakt

Az elhízás világszerte igen elterjedt nem fertőző betegség, és általában a férfiak meddőségével társul. Az irodalomban számos etiopatológiai elméletet említettek, amelyek szerint az elhízás befolyásolja a spermatogenezist, ezáltal befolyásolva a férfi termékenységi potenciálját. Az elhízás férfi meddőségre gyakorolt hatásának magyarázatára szolgáló mechanizmusok közé tartozik az endokrinopátia, a fokozott aromatizációs aktivitás, a kapcsolódó merevedési zavarok, a pszichológiai és termikus hatások, az obstruktív alvási apnoe, a megnövekedett leptin és oxigén szabad gyökök, valamint az epididymitis kapcsolódó gyulladásos és obstruktív elemei. Egy ilyen összetett probléma kezelése magában foglalja a testsúlycsökkentést (az életmód megváltoztatásával és a megnövekedett fizikai aktivitással), a megváltozott tesztoszteron/ösztradiol arány optimalizálását aromatáz inhibitorok és/vagy gonadotropinok alkalmazásával, a kapcsolódó társbetegségek kezelését foszfodiészteráz gátlókkal az erekciós zavarok kezelésére és az inzulin- szenzibilizáló szerek a cukorbetegség kezelésére. Ennek a mini-áttekintésnek az a célja, hogy rávilágítson a probléma kóros alapjaira, és az elhízásra, mint a férfi meddőség etiológiájára összpontosítson.

Bevezetés

Az elhízás olyan elterjedt egészségügyi állapot, amelyet abnormális vagy túlzott zsírfelhalmozódás jellemez, ami negatív hatással van az egészségre, csökken a várható élettartam és/vagy megnő az egészségügyi problémák kockázata. 1 Manapság az elhízást és a túlsúlyt gyorsan növekvő járványnak tekintik, mivel 1980 és 2013 között a férfiaknál 28,8% -ról 36,9% -ra, a nőknél pedig 29,8% -ról 38,0% -ra nőtt jelentős mértékben. 2

A testtömeg-index (BMI) egy antropometrikus mérés, amelyet az elhízás felmérésére használnak, és úgy számítják ki, hogy a testtömeg kilogrammban elosztja a négyzetméter magasságát méterben. A teljes populációt a BMI alapján öt kategóriába sorolják: alsúly (BMI 2), normál testsúly (BMI 18,5–24,9 kg/m 2), túlsúlyos (BMI 25,0–29,9 kg/m 2), elhízott (BMI 30,0–39,9 kg/m 2) és a kóros elhízás (BMI> 40 kg/m 2). 3

Az elhízás fő oka az „energia-egyensúlyhiány”, amikor az energiafelhasználás meghaladja a kiadásokat. Az elhízás prevalenciájának globális növekedése számos tényezőnek köszönhető, beleértve az étrend elmozdulását a magas kalóriatartalmú, alacsony rosttartalmú zsírt és cukrokat tartalmazó ócskatartalom felé, valamint a csökkenő fizikai aktivitás és a mozgásszegény életmód felé. Az elhízásnak azonban számos tényező tulajdonítható, például dohányzás, alvás, drogok és környezeti tényezők. 4 Emellett az elhízás genetikai hajlamra utal. 5 A metagenomika korszakában egyes rágcsálókon és embereken végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy az étkezési szokások, a környezeti tényezők, a genetikai hajlam és a bél mikrobiota (az emésztés, felszívódás és a tápanyagok anyagcseréjét szabályozó bélkommenzalizmus) közötti kölcsönhatás szintén lehetséges hozzájárulhat az elhízáshoz. Ez a téma még mindig ígéretes kutatási terület, amely segíthet az elhízás patogenezisének megértésében, és új terápiás módokat találhat az elhízással összefüggő metabolikus szindróma esetén. 6.

Az elhízás a betegségek széles spektrumának megnövekedett kockázatához vezet, különösen az ischaemiás szívbetegségekhez, a diszlipidémiához, a magas vérnyomáshoz, a 2-es típusú cukorbetegséghez, a stroke-hoz, az obstruktív alvási apnoéhez, a rák bizonyos típusaihoz és az osteoarthritishez. Ezenkívül az elhízás negatív hatással lehet a pszichológiai egészségre a negatív testkép, az önértékelés csökkenése, a társadalmi visszahúzódás és a depresszió miatt. 7 Az elhízással kapcsolatos férfi meddőség patogenezisében szerepet játszanak számos mechanizmus, amelyeket az alábbiakban tárgyalunk [1. ábra].

Azok a mechanizmusok, amelyekkel az elhízás férfi meddőséget okoz.

Endokrinopátiák

A felesleges testzsír sok endokrinális rendellenességgel jár, amelyek megváltozott spermatogenezishez vezetnek. A leggyakoribb mechanizmus a tesztoszteron ösztrogénné történő fokozott perifériás aromatizálása az aromatáz enzim segítségével, a hipotalamo-hypophysealis-gonadal (HPG) tengely későbbi gátlásával. Egy másik kulcsfontosságú hormon, amely befolyásolja a férfi termékenységet, a leptin, amelyet általában a fehér zsírszövet választ ki az étvágy és az energia homeosztázis szabályozására. Fiziológiailag a leptin stimulálja a gonadotropin hormonok szekrécióját azáltal, hogy központilag hat a hipotalamuszra a gonadotropint felszabadító hormon, az idegsejtek aktivitásának és a szekréciónak a szabályozására. Elhízott betegeknél azonban megemelkedik a szérum leptin szintje, ami a HPG tengelyének megzavarásához és a tesztoszteron termelésének csökkenéséhez vezet a Leydig sejtekből. 9.

Ezenkívül a megnövekedett zsírszövet összefügg az adipokinek néven ismert citokinek, például rezisztin, adiponektin, ghrelin, kemerin, visfatin, tumor nekrózis-a (TNFa) és interleukin-6 (IL-6) felesleges termelésével, amelyek negatívak befolyásolja a HPG tengely működését, és ezt követően befolyásolja a spermatogenezist. Azonban a mechanizmus, amely befolyásolja a tengelyt, még mindig nem ismert. 10.

A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő elhízott férfiaknál másodlagos hipogonadizmus léphet fel a központi és perifériás inzulinrezisztencia, valamint a proinflammatorikus citokinek (TNFa és IL-6) negatív hatása miatt a HPG tengelyre. Néhány tanulmány kimutatta, hogy az elhízás a nemi hormont kötő globulin és a tesztoszteron szintjének csökkenésével jár együtt az ösztrogénszint egyidejű emelkedésével, amely a spermatogenezis megváltozásához vezet. 12.

A spermium DNS fragmentációja

Az elhízás a reaktív oxigénfajok (ROS) felesleges termelésével jár, ami növeli a spermium DNS károsodását. A pontos mechanizmusok, amelyek révén az ROS DNS-károsodást okoz, nincsenek jól meghatározva. E mechanizmusok egyike a lipidbontási melléktermékek, különösen a malonaldehid előállításán keresztül, amely vagy a DNS-bázisok (főleg guanozin) oxidációját okozza 8′-hidroxi-guanozinná (ami promutagén), vagy a DNS-szálral való közvetlen kölcsönhatás révén nem specifikus egy- és kétszálú törések. 13.

Merevedési zavar

Az erekciós diszfunkciót (ED) általában az elhízással társítják, ami férfiaknál koitális meddőséghez vezet. Az elhízás szerves ED-t okozhat a társított metabolikus szindróma miatt, amely az alábbiak közül az öt közül legalább három kombinációja: hasi (központi) elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas szérum trigliceridszint és alacsony magas sűrűségű lipoprotein szint. 14 Másrészt az elhízás pszichogén ED-t okozhat, mivel az elhízott emberek testképe negatív, és nincs önbecsülésük. Így szexuálisan vonzónak és nemkívánatosnak tartják magukat, ami miatt elkerülik a potenciális vagy tényleges szexuális kapcsolatokat. 15

Obstruktív alvási apnoe

Az obstruktív alvási apnoe olyan alvászavar, amely általában elhízott betegeket érint. Alvás közben hirtelen fellépő légzési szünetek jellemzik megszakított alvási ritmust. 16 A pontos kóros mechanizmus nincs jól megalapozva; felvetették azonban, hogy a krónikus hipoxia az alvás töredezettsége miatt a HPG tengelyének diszfunkciójához és az éjszakai tesztoszteron ritmus megzavarásához vezet. 17.

Hipertermia

Normális esetben mindkét here a herezacskóban helyezkedik el alacsonyabb hőmérsékleten, 34–35 ° C között, ami alkalmas a spermatogenezishez. Jelentős elhízás esetén felesleges az alsó hasi, suprapubusos és medialis combzsír, ami növeli az intrascrotalis hőmérsékletet, megváltoztatva a spermatogenezis folyamatát. Ezenkívül a megnövekedett intrascrotalus hőmérséklet fokozott DNS-fragmentálódáshoz és megnövekedett oxidatív stresszhez vezet a sperma paramétereinek és a spermium funkcióinak későbbi megváltozásával. 18.

Krónikus epididymitis

Az elhízás a combok és a suprapubus területének belső mediális aspektusaiban a zsírfelesleggel jár, ami ismételt traumát okoz a herezacskó tartalmában (vagyis a herében és az epididymisben). Ez a mechanikus trauma az epididymis gyulladását indukálhatja a mellékmembrán funkcióinak későbbi megváltoztatásával, ezáltal befolyásolva a sperma érését és megtermékenyülését. Ezenkívül ez a krónikus gyulladás hegesedést és az epididymális tubulusok fibrózisát okozhatja. Azonban a mai napig nincs szilárd bizonyíték erre a feltételezésre. 19.

Epigenetikus változások

Az epigenetika a kromoszómában bekövetkezett olyan változásokra vagy módosításokra utal, amelyek befolyásolják a génaktivitást és expressziót, amelyek öröklődhetnek az utódok számára is. Ezek a változások magukban foglalhatják a DNS-nukleotidok metilezését, karboxilezését és hidroxilezését, valamint a hiszton-módosításokat. Az epigenetika területén végzett legújabb kutatások szerint az apai elhízás a spermatogonialis őssejtek epigenetikai újraprogramozásával befolyásolhatja az utódok metabolikus és reproduktív fenotípusait. 20

Számos megközelítést javasoltak az elhízás és a vele kapcsolatos férfi meddőség kezelésére, beleértve:

Az életmód módosítása: Az elhízott betegeknél a fogyás fő stratégiája a kalóriabevitel csökkentése és az energiafelhasználás növelése. Kevés kontrollos vizsgálatot végeztek elhízott betegeken a súlycsökkentési stratégiák férfi reproduktív képességre gyakorolt hatásának értékelésére. A végleges bizonyítékok hiánya ellenére ezekben a tanulmányokban egyetértés van abban, hogy az étrend-ellenőrzés és a testmozgás révén fogyott férfiaknál az androgén- és B-gátló szint magas emelkedése, valamint a sperma paramétereinek javulása tapasztalható. 22.

Farmakoterápia: Számos terápiás szert (például orlisztát, topiramát/fentermin, lorcaszerin, bupropion/naltrexon és liraglutid) javasoltak a testsúlycsökkentésre és az étvágy elnyomásával, a bélből történő zsírfelszívódás csökkentésével vagy a kalóriakiadások növelésével. A spermaparaméterekre vagy a hím termékenységre gyakorolt hatásukkal kapcsolatban nem végeztek vizsgálatokat. Közvetett hatással lehetnek azonban a férfi termékenységre azáltal, hogy elősegítik a súlycsökkenést, így normalizálják a tesztoszteron/ösztradiol arányt és csökkentik a zsírszövet káros hatásait.

Bariatrikus műtét: A súlycsökkentő műtétek, például a gyomor léggömbölyítése/szalagolása, hüvelyes gasztrektómia vagy a gyomor megkerülés hatékony kezelési módok súlyos vagy kórosan elhízott betegeknél az étrend és/vagy testmozgás és farmakoterápia sikertelensége után a fogyás elősegítésére, vagy ha társultak társbetegségek, amelyek megakadályozzák őket céljuk elérésében. Kevés tanulmány készült annak igazolására, hogy a bariatrikus műtét milyen hatással van a sperma paramétereire, még mindig vitatható. 24,25

Aromatáz-gátlók: Az aromatáz-gátlók a férfiak meddőségének kezelésében használt gyógyszerek csoportja az aromatáz P450 enzimek gátlásával, így normalizálva a tesztoszteron/ösztradiol arányt. Kémiailag szteroid és nem szteroid csoportokba sorolják őket, de a jelenleg elérhető aromatáz inhibitorok közé tartozik a testolakton, az anasztrozol és a letrozol. 26,27 A tesztolakton, mint aromatáz inhibitor, elhízott férfi alanyok hipogonadotrop hipogonadizmusa következtében hatékonyan csökkenti a meddőséget. 28 Másrészt Raman és munkatársai 29 tanulmányt végeztek az anasztrozol hormonprofilra és spermaparaméterekre gyakorolt hatásának értékelésére nonobstruktív azoospermiás betegeknél, akiknél normál vagy csökkent tesztoszteronszint és emelkedett ösztradiolszint volt. Az anasztrozol-kezelés hatásosnak bizonyult a tesztoszteron-ösztradiol (E2) arány és az össz tesztoszteronszint normalizálásában, javítva ezzel a sperma paramétereit.

Ezenkívül a letrozolt javasolta a szérum tesztoszteronszint normalizálására a súlyosan elhízott, hypogonadotrop hypogonadismusban szenvedő férfiaknál, és a rövid távú letrozol kezelés normalizálta a szérum tesztoszteron szintjét minden elhízott férfiakban egy Loves et al. 30 Ennek a beavatkozásnak a klinikai jelentőségét azonban kontrollált, hosszú távú vizsgálatok során kell még megállapítani. 31

Az elhízás miatti férfi meddőség farmakológiai kezelésének új meglátásai között szerepelhet a gonadotropin és/vagy a tesztoszteron helyettesítő terápia, amelyekről kimutatták, hogy csökkentik a keringő leptin szintjét. 32 A kezelés spermaparaméterekre gyakorolt hatásáról azonban nem áll rendelkezésre elegendő információ.

Segített reprodukciós technikák: Végül az asszisztált reprodukciós technikák (ART) fenntarthatók olyan kórosan elhízott betegek számára, akik nem tudják elérni a fogantatást, és nem mutatnak javulást sem a sperma paraméterei, sem a spermiumok funkciója után, ha a kezelési módok korábban megbeszéltek. 10.

Következtetés

Az elhízás világszerte széles körben terjedő járvány, amely változó mechanizmusok révén negatív hatással van több szervre, a teljes életminőségre és a férfiak termékenységi potenciáljára. Az elhízás megelőzése kulcsfontosságú a lehetséges szövődmények felszámolásában. Az elhízás spermaparaméterekre gyakorolt negatív hatásainak változó gyógyító módozatait javasolják, ideértve az étrendet, a testmozgást és az antiösztrogének és/vagy aromatáz inhibitorok alkalmazását. Ezenkívül a bariatrikus műtét továbbra is opció, miután a fenti intézkedések sikertelenek voltak betegesen elhízott férfiaknál. Az ART-t kímélni kell a kezeléssel szemben ellenálló esetekben.

Közzététel

A szerző nem jelentett összeférhetetlenséget. A tanulmány nem kapott támogatást.