Megfelelő bevitel
Megfelelő bevitel (AI) az ajánlott átlagos napi beviteli szint, amelyet a látszólag egészséges emberek egy csoportja (vagy csoportjai) megfelelőnek feltételezett tápanyag-bevitelének megfigyelt vagy kísérletileg meghatározott közelítései vagy becslései alapján kell feltételezni, hogy megfelelőek - akkor használják, ha az RDA nem határozható meg.
Kapcsolódó kifejezések:
- Alultápláltság
- Jód
- Mikroelem
- Teljes kiőrlésű étel
- Étrendi referencia felvételek
- Becsült átlagigény
- Elviselhető felső felvételi szint
- Ajánlott étrendi pótlék
Letöltés PDF formátumban
Erről az oldalról
Élelmezésbiztonság, táplálkozás és egészségügy
Átlagos beviteli értékű tápanyagok
Az AI nem használható a nem megfelelő tápanyagbevitel előfordulásának meghatározására egy csoportban. Ha az AI-t referenciaként alkalmazzuk, az eredmények a minta eloszlásának kiválasztott percentilisei (5., 10., 25., 50., 75., 90. és 95.) beviteleként jelenthetők be, és úgy értelmezhetők, hogy egy adott a csoport beviteli eloszlásának pontja általában az AI felett (vagy alatt van). Ha egy csoport átlagos vagy medián bevitele az AI-nél vagy az felett van, akkor valószínű, hogy alacsony az alacsony beviteli szint előfordulása (Murphy és Vorster, 2007). Ha egy csoport átlagos vagy medián bevitele alacsonyabb, mint az AI, akkor nem lehet következtetni az alacsony beviteli szintek elterjedtségére, mert nem ismert, hogy a követelményeloszlás felső vége (ha meghatározható) viszonylag közel van-e az AI-hez vagy jóval alatta esik.
A K2-vitamin a klinikailag releváns molekuláris folyamatok egyik legfontosabb szabályozója
Maria Fusaro,. Maurizio Gallieni, Molecular Nutrition, 2020
Rövidítések
csont Gla fehérje (vagy osteocalcin)
csont morfogenetikus fehérje-2
krónikus vesebetegség
növekedésmegállás-specifikus 6 fehérje
mátrix Gla fehérje
pregnán X receptor
ajánlott étrendi pótlék
szteroid és xenobiotikus receptor
K-vitamin-függő fehérje
vaszkuláris simaizomsejtek
A csecsemők táplálkozási szükségletei
Makroméretek: kalcium, foszfor, magnézium és fluorid
A csontok ásványi anyagainak csecsemőkre vonatkozó AI-ját a 4. táblázat foglalja össze. Az emberi tej tartalmát használták alapul a 0–6 hónapos csecsemők kalcium-, foszfor- és magnézium-tartalmának AI meghatározásához, valamint a 7–12 hónaposok kiegészítő táplálékából származó bevitel hozzáadásával. A kalcium esetében az értékek a kalciumra és a D-vitaminra vonatkozó felülvizsgált DRI jelentésben (IOM, 2010) megadott értékeket tükrözik. Az ajánlott AI-k nem térnek el lényegesen az 1997-es DRI-jelentésben szereplőktől, az enyhe eltérés az anyatej kalciumtartalmára alkalmazott értékek eltérésének tudható be. A 0–6 hónapos szoptatott csecsemőknél a 200 mg napi -1 -1 AI-értéket alátámasztották, figyelembe véve, hogy a csecsemők átlagos kalciumfelszívódása 60% körüli, így 120 mg napi kalcium-visszatartás érhető el, ami körülbelül 20% nagyobb, mint a becsült kalcium-felhalmozódás napi kb. 100 mg-os csecsemőnél –1. 6–12 hónapos csecsemők esetében a tápszerrel táplált csecsemők szilárd élelmiszerekből származó kalcium-bevitelének legfrissebb adatait használták fel az anyatej beviteléhez, és így 260 mg napi AI-t kaptak -1 .
4. táblázat DRI csecsemők ásványi anyagainak - kalcium, foszfor, magnézium és fluorid
Kalcium | ||
AI (mg nap −1) | 200 | 260 |
UL | ND | ND |
Foszfor | ||
AI (mg nap −1) | 100 | 275 |
UL | ND | ND |
Magnézium | ||
AI (mg nap −1) | 30 | 75 |
UL | ND | ND |
Fluorid | ||
AI (mg nap −1) | 0,01 | 0.5 |
UL (mg nap −1) | 0.7 | 0.9 |
DRI, étrendi referencia bevitel; AI, megfelelő bevitel; UL, felső határ; ND, nem határozható meg a csecsemők káros mellékhatásainak hiánya miatt.
Forrás: Az Orvostudományi Intézet adatai (2002) Az étrendi referencia felvételek az energiához, szénhidrátokhoz, rostokhoz, zsírokhoz, fehérjékhez és aminosavakhoz (makrotápanyagok). Washington, DC: National Academy Press.
A fluorid esetében az emberi tejbevitel volt a referencia csak az első 6 hónapban. 6 hónap elteltével a fluorid AI-értékét 0,05 mg kg –1 nap –1 értékre állítottuk, és az életkor referencia-súlyához igazítottuk, a fluoridbevitelnek a fogszuvasodás megelőzésében nyújtott előnyére vonatkozó jól dokumentált bizonyítékok alapján (4. táblázat ).
Vitaminszükséglet és biztonság
Gerald F. Combs Jr. Ph.D., James P. McClung Ph.D., The Vitaminok (ötödik kiadás), 2017
Szójegyzék
Megfelelő bevitel (AI)
Napi értékek (DV)
Étrendi irányelvek az amerikaiak számára (DGA)
Diétás referencia bevitel (DRI)
Becsült átlagos követelmény (EAR)
Becsült biztonságos és megfelelő napi étrendi bevitel (ESADDI)
Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO)
Élelmiszer- és Táplálkozási Testület
Orvostudományi Intézet (IOM)
A legalacsonyabb megfigyelt káros hatásszint (LOAEL)
A biztonsági határ
Nemzeti Tudományos Akadémia
Nemzeti Kutatási Tanács
Nincs megfigyelt káros hatásszint (NOAEL)
Védő tápanyagbevitel
A biztonságos bevitel tartománya
Ajánlott napi adag (RDA)
Ajánlott étrendi bevitel (RDI)
Ajánlott tápanyag bevitel (RNI)
Biztonsági index (SI)
Tolerálható felső beviteli határ (UL)
A toxikus küszöb felső határa (UL)
Egészségügyi Világszervezet (WHO)
Diófélék: Brazil diófélék
A.M. Kluczkovski, M. Martins, az Élelmiszer és Egészség enciklopédiájában, 2016
A fogyasztás mintái
A szelén (Se) megfelelő bevitele elengedhetetlen számos enzim normális aktivitásához, amelyek részt vesznek az oxidatív stressz elleni védekezésben, az immunrendszerben és a pajzsmirigy szabályozásában. Kimutatták, hogy 100 μg nap - 1 szelén (ami két egység brazil diónak felel meg) 3 hónapig hatékonyan növelte a plazma szelénkoncentrációját és a glutation-peroxidázt egészséges egyénekben. Korábbi munka szerint úgy tűnik, hogy napi 3 adag brazil dió (5 g) bevitele 3 hónapig hatékonyan növeli a szelén- és glutation-peroxidáz-aktivitás koncentrációját a szelénhiányos betegeknél, javítva az ásványi anyag antioxidáns kapacitását. Ezért számos tudományos tanulmány szerint a brazil dió napi fogyasztása jótékony hatással van az emberi test anyagcseréjére. A Se mellett egyéb ásványi anyagok, például bárium (Ba) és rádium (Ra) is megtalálhatók a brazil diófélékben; figyelemre méltó, hogy a fogyasztásukhoz kapcsolódó radioaktív dózis-hatás összefüggés nem jelent kockázatot a fogyasztók számára.
SZÁNT ÉS TELJES SZEMŰ SZEMPONTOK ÉS SZEREPEIK A BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉBEN
ABSZTRAKT
A teljes kiőrlésű gabona vagy gabona rost megfelelő mennyiségű bevitelét, a teljes kiőrlésű gabona bevitelét jelző epidemiológiai bizonyítékok összekapcsolják a cukorbetegség, a koszorúér-betegség, bizonyos rákfajták és legutóbb az elhízás kockázatát. A cukorbetegség és a szívkoszorúér-betegség kockázata világszerte akár 35 százalékkal is csökkent. A rák kockázatát 10-ről 40 százalékra csökkentették a vizsgált lakosságtól és a rák fajtájától függően. Még a BMI, a derék kerülete és az idővel történő súlygyarapodás kockázata is kevesebb volt azokban a kohorszokban, amelyek a legtöbb teljes kiőrlésű terméket fogyasztották.
A teljes kiőrlésű gabonák pontos szerepének ugratása problémás volt, mert a teljes kiőrlésű gabona fogyasztóknak más kívánatos étkezési és életmódbeli szokásaik vannak. Az intervenciós és állatkísérletek eredményeinek tükrében elemzett különféle epidemiológiai vizsgálatok háttér-étrendjének és életmódjának kritikus összehasonlítása kritikus támpontokat adhat a teljes kiőrlésű gabonák legfontosabb összetevőiről, a teljes kiőrlésű gabonát fogyasztók életmódja pedig csökkenti a betegség kockázatát. Ezeket az összehasonlításokat annak fényében tárgyaljuk, hogy a teljes kiőrlésű gabonák milyen szerepet játszanak az egészség fenntartásában és a krónikus betegségek megelőzésében. Ezeket az eredményeket a teljes kiőrlésű gabonák felvételi adatainak tükrében vizsgáljuk.
Tengeri gyógyszerek
Ladislava Mišurcová,. Jana Orsavová, az élelmiszer- és táplálkozási kutatás előrehaladásában, 2011
III Az emberek ásványi anyagokkal szemben támasztott követelményei
Az étrend magas táplálkozási minőségéhez elengedhetetlen a megfelelő ásványi anyagok bevitele, és hozzájárul a krónikus táplálkozással összefüggő betegségek és a degeneratív betegségek, köztük a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, az Alzheimer-kór és az idő előtti öregedés megelőzéséhez (Fenech és Ferguson, 2001; Kersting és mtsai., 2001). A nyomelemek túl magas bevitele toxicitást okozhat, a túl alacsony nyomelemek pedig táplálkozási hiányosságokat okozhatnak (Goldhaber, 2003).
Az étrendi referencia beviteleket (DRI) meglehetősen sokat használják, és négy tápanyag-alapú referenciaértékre vonatkoznak, amelyek a tápanyag-bevitel mennyiségi becslésének megközelítését jelentik. A DRI-k felváltják és kibővítik az Egyesült Államok számára ajánlott étrendi mennyiségeket (RDA) és Kanadában az ajánlott tápanyag beviteleket (RNI). A DRI-k az RDA-kból, a tolerálható felső bevételi szintből (UL), a becsült átlagos követelményből (EAR) és a megfelelő bevételből (AI) állnak. Ezek az értékek általában az egyének átlagos napi tápanyag-bevitelét jelentik az étrendben (Goldhaber, 2003; Murphy és Poos, 2002; Parr és mtsai, 2006; Trumbo és mtsai, 2001; Yates és mtsai, 1998). Ezenkívül az ásványi anyagok étrendi beviteli adatait a biológiai hozzáférhetőség és az emberi test által az elemek felhasználását befolyásoló egyéb tényezők, például életkor, nem és egészségi szempontok alapján is értékelni lehet (Dokkum, 1995).
A 29.1. Táblázat mutatja a javasolt napi bevitelt (RDI) a kiválasztott nyomelemekhez. Az adatok országonként változnak, és értékeik megegyeznek az eltérő táplálkozási szokásokkal és ezen elemek különböző szintjeivel ezen országok populációjában.
29.1. Táblázat A kiválasztott makroelemek és mikroelemek RDI-k különböző országokban
Makroelemek | ||||
Kalcium | 800 a | 1000 b | 1000 c | 700 d |
Klorid | 800 a | 2300 e | ||
Magnézium | 375 a | 400 f | 400 c | 230 d |
Foszfor | 700 a | 700 f | 1000 c | |
Kálium | 2000 a | 4700 e | ||
Nátrium | 1500 e | |||
Mikroelemek | ||||
Króm | 0,04 a | 0,035 g | ||
Réz | 1 a | 0,9 g | ||
Fluorid | 3,5 a | 4 f | ||
Jód | 0,15 a | 0,15 g | 0,15 c | 0,15 d |
Vas | 14 a | 8 g | 8 c | 15 d |
Mangán | 2 a | 2,3 g | ||
Molibdén | 0,05 a | 0,045 g | 0,045 c | |
Szelén | 0,055 a | 0,055 óra | 0,07 c | 0,34 d |
Cink | 10 a | 11 g | 14 c | 6,5 d |
Figyelembe véve a nyomelemek alapvető fontosságát az egyik oldalon a megfelelő étrendi bevitelben, a másik oldalon a nyomelemek toxicitását a magas szintű bevitelben, szabályokat kell megállapítani a fiziológiai előnyök és a nyomelemek biztonságos bevitele tekintetében. A 29.2. Táblázat mutatja az Egyesült Államok és Ausztrália számára javasolt kiválasztott elemek UL-jét.
29.2. Táblázat A kiválasztott makroelemek és mikroelemek UL-jei különböző országokban
Makroelemek | ||
Kalcium | 2500 a | 2500 b |
Klorid | 3600 c | |
Magnézium | 350 d | 350 b |
Foszfor | 4000 d | 4000 b |
Nátrium | 2300 c | 2300 b |
Mikroelemek | ||
Réz | 10 e | 10 b |
Fluorid | 10 d | 10 b |
Jód | 1.1 e | 1.1 b |
Vas | 45 e | 45 b |
Mangán | 11 e | |
Molibdén | 2 e | 2 b |
Szelén | 0,4 f | 0,4 b |
Cink | 40 e | 40 b |
Bór | 20 e | |
Nikkel | 1 e | |
Vanádium | 1,8 e |
A króm (III) és a vanádium-kiegészítők jótékony hatása a cukorbetegségben
Táplálkozási állapot és toxicitás
A vanádiummal szemben a krómmal szemben AI-t vagy becsült átlagos követelményt (EAR) nem határoztak meg, emlősökben pedig a vanádium biológiai szerepét nem állapították meg. 4 Néhány izolált jelentés vanádiumhiányról patkányokban és kecskékben számolt be (pl. 25, 26 hivatkozás); a táplálkozási és a farmakológiai hatások megkülönböztetése azonban nehéz, 27 mivel a vanádiumnak egyértelmű farmakológiai hatása van a glükóz metabolizmusára. A krómhoz hasonlóan az irodalmat is körültekintően kell kezelni; például a Ref. 25 a bazális étrend vanádiumtartalmát a mátrixhatások miatt nem sikerült meghatározni. Az emberi táplálékbevitel általában 5–20 μg V/nap tartományban van. 28,29 A vanádium felső tolerálható szintjét (UL) 1,8 mg/nap értékben állapították meg, ami az átlagos bevitel körülbelül 100-szorosa. 4 A cukorbetegség vizsgálatában felhasznált vanádium mennyisége messze meghaladja az UL-t, ami gondos biztonságossági ellenőrzés mellett megengedett a klinikai vizsgálatok során. 4 A vanádium kevésbé mérgező az emberre, mint a rágcsálók. Míg az embereknél nem figyeltek meg akut vanádium-mérgezést, az emberek káros hatásai elsősorban a gyomor-bélrendszeri hatások, beleértve a görcsöket, a hasmenést és a laza székletet. 4
Probiotikumok és prebiotikumok az emberi egészségben
Oscar Brunser, Martin Gotteland, Bioaktív élelmiszerek az egészség előmozdításában, 2010
2.5 Prebiotikumok és ásványi anyagok biológiai hozzáférhetősége
- A ScienceDirectről
- Távoli hozzáférés
- Bevásárlókocsi
- Hirdet
- Kapcsolat és támogatás
- Felhasználási feltételek
- Adatvédelmi irányelvek
A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .
- Bariatric Surgery - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Cékla - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Anthelmintikus - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Anorexia Nervosa - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Anális sipoly - áttekintés a ScienceDirect témákról