Faktori tervezéssel vizsgált fiziológiai kísérleti állatmodellek problémái

Eli-Anne B Gjerde

a Bergeni Egyetem élettani tanszéke, Jonas Lies Vei, N-5009 Bergen, Norvégia

vizsgált

Dag Marcus Eide

b Norvég Közegészségügyi Intézet, Oslo, Norvégia

Aurora Brønstad

a Bergeni Egyetem élettani tanszéke, Jonas Lies Vei, N-5009 Bergen, Norvégia

Rolf K Reed

a Bergeni Egyetem élettani tanszéke, Jonas Lies Vei, N-5009 Bergen, Norvégia

Absztrakt

Bevezetés

Az állatkísérletek standardizálása a fiziológiai kutatásokban fontos a reprodukálhatóság növelése érdekében különböző időpontokban és helyeken, hasonló eredménnyel. Állatkísérletekben a kísérletek tervezésében és végrehajtásában be kell vezetni a 3 R szabályait: redukció, finomítás és pótlás (Russell és Burch, 1959) (Flecknell, 2002). Nagy hangsúlyt fektettek a környezeti tényezők standardizálására, amelyekről ismert, hogy nem szándékos variációkat okoznak a kísérletekben. Néhány olyan paraméter, amelyről ismert, hogy befolyásolja az eredményeket, a hőmérséklet, a levegő változása, a páratartalom, a fény-sötét ciklusok, mikrobiológiai körülmények (Poole és mtsai, 1987). A jelenlegi vizsgálat bemutatja, hogyan lehet egy ilyen vizsgálatot elvégezni, amikor szükségessé válik több változó és csoport bevonásával végzett kísérletek elvégzése.

A kísérleteket azóta hajtottuk végre, hogy a kontroll állatoknál az intersticiális folyadék nyomása (P if) alacsonyabb volt a patkány légcsőben, ami egyébként akut gyulladásos reakciókban volt megfigyelhető, például hízósejtek degranulációját és neurogén gyulladásokat követően (Koller és Reed, 1992; Koller et. al., 1993; Woie és mtsai, 1993; Woie és Reed, 1994). Ezek a megállapítások rendszertelenül történtek, de néhány megfigyelés arra utalhat, hogy a különbségek az állományállomány változékonyságának vagy az állattartó létesítmény körülményeinek köszönhetők.

A vizsgálat célja annak vizsgálata volt, hogy genetikai vagy környezeti tényezők képesek-e megmagyarázni a P megfigyelt változékonyságát. Ez a jelentés bemutatja a faktoriális tervezés alkalmazását is, hogy szisztematikusan folytassák a több tényező tanulmányozását, elkerülve az állatok nagy mennyiségének használatát. A vizsgálat következtetése azonban az, hogy a P-ben észlelt változásokat egyetlen vagy együttesen vizsgált tényező sem magyarázta.