Félelmével szembesülve: Figyelemfelfogás az anorexia nervosa és az egészséges emberek körében, amikor szembesülnek egy elhízott test ingerrel egy szemkövető paradigmában

Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Osztály, Pszichológiai Intézet, Osnabrück Egyetem, Osnabrück, Németország

Levelezés

AndreaSabrina Hartmann, Humán Tudományok Tanszék, Pszichológiai Intézet, Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia, Osnabrück Egyetem, Knollstr. 15, 49069 Osnabrück, Németország.

Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Osztály, Pszichológiai Intézet, Osnabrück Egyetem, Osnabrück, Németország

Étkezési rendellenességek Klinikai és Kutatási Program, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School, Boston, MA, USA

Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Osztály, Pszichológiai Intézet, Osnabrück Egyetem, Osnabrück, Németország

Levelezés

AndreaSabrina Hartmann, Humán Tudományok Tanszék, Pszichológiai Intézet, Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia, Osnabrück Egyetem, Knollstr. 15, 49069 Osnabrück, Németország.

Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Osztály, Pszichológiai Intézet, Osnabrück Egyetem, Osnabrück, Németország

Étkezési rendellenességek Klinikai és Kutatási Program, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School, Boston, MA, USA

Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Osztály, Pszichológiai Intézet, Osnabrück Egyetem, Osnabrück, Németország

[Javítás hozzáadva 2020. szeptember 25-én, az első online publikáció után: a projekt DEAL finanszírozási nyilatkozata hozzáadva.]

Absztrakt

Célkitűzések

Kimutatták, hogy a kognitív torzítások, különösen a figyelmi torzítások központi szerepet játszanak az anorexia nervosa (AN) szempontjából. Ez a tanulmány a figyelem elterjedését vizsgálta, amikor egymás után figyeltek egy elhízott és saját test ingert, amely mindkettő féltett ingert jelenthet az AN-ban.

Mód

AN-val rendelkező egyénekn = 26) és mentálisan egészséges kontrollok (MHC-k; n = 16) véletlenszerű sorrendben, 4000 ms-ig véletlenszerű sorrendben tekintettek meg egy képet magukról és egy szabványosított, számítógéppel generált elhízott testről, majd értékelték mindkét inger testrészeinek vonzerejét. Összehasonlítottuk a szubjektíven nem vonzó és a vonzó testrészek tartózkodási idejét, valamint a súlyállapotot mutató és a legerősebben növekvő testrészeket (gyomor, csípő, comb) a legkevésbé.

Eredmények

Mindkét inger esetében a résztvevők hosszabb ideig a szubjektíven nem vonzó testrészekre koncentráltak (o

Következtetések

A saját szubjektíven nem vonzó testrészekre való figyelemfelkeltés képviselheti azt a mechanizmust, amely általában fenntartja a nők testzavarát. Ez a figyelmi elfogultság még erősebb, ha az AN-ban szenvedő nők elhízott ingerekkel szembesülnek, kiemelve a hízás vagy a súlygyarapodás és a rendellenességtől eltérő magatartás lehetséges mentális elfoglaltságát.

1. BEMUTATKOZÁS

A testképzavar az anorexia nervosa (AN) fémjelzi. Multifaktoriális mintázat, diszfunkcionális attitűdök és érzelmek jellemzik a testet, például a test elégedetlensége vagy a súlygyarapodástól való félelem (Forrest, Jones, Ortiz és Smith, 2018; Mitchison et al., 2017), valamint kognitív torzítások (Cordes, Bauer, Waldorf és Vocks, 2015).

Összefoglalva tehát úgy tűnik, hogy az ED-ben szenvedő személyek, különösen az AN, elfogultságot mutatnak szubjektíven vonzó testrészeik vagy testrészeik iránt, amelyek a legkönnyebben jelzik a súlyállapotot, mind önmagukról, mind másokról készített képeken. Az eredmények összehasonlítható, de kevésbé kifejezett elfogultságokra utalnak az egészséges kontroll nőknél. Eddig azonban az AN-val rendelkező egyének számára bemutatott testkészlet a különböző testrészek nézési mintáinak elemzése céljából a súlyspektrum szempontjából szűk volt, a túlsúlyos és elhízott testek szinte kizárólag hiányoztak. Ezenkívül a súlyállapotot mutató területek felé potenciálisan torzult nézési minták értékelése más személyek testi ingereire korlátozódott.

2 MÓDSZER

2.1 Tervezés

A tanulmány keresztmetszeti kvázi kísérleti kialakítású. Két csoportot, AN és MHC-s egyéneket hasonlítanak össze a figyelemre (várakozási idő ms-ban), amelyet a három szubjektíven legjobban kedvelt és nem tetszett testrészre osztottak, valamint a testrészekre rendelt figyelemre, a legkevésbé a súlyállapotra utalva a saját testüket képviselő inger, valamint egy másik számítógéppel előállított elhízott test inger. Ezenkívül megvizsgálták az e testrész-klaszterekhez rendelt figyelem csoportspecifikus asszociációit mind az ingerekben, mind az önmegtartóztatás, mind az étkezés, a testsúly és az alakforma miatt.

2.2 Eljárás

A tanulmányt a helyi etikai bizottság jóváhagyta. A szűrés után a résztvevők írásos beleegyezést adtak és két strukturált klinikai interjút készítettek a laboratóriumban az első szerzővel, aki engedéllyel rendelkező klinikai pszichológus. Ezt követően elkészült a résztvevőkről készített kép, a magasságukat és a súlyukat stabil seca 217 (seca) sztadiométerrel és a Pino white 63747 (SOEHNLE) fürdőszobai mérlegekkel mértük, amelyek testtömeg-indexét (BMI) kg/m 2 -nek számítottuk. Ezután részt vettek egy közös elemzésben (Korn, Vocks, Thomas, Giabbiconi és Hartmann, 2020) és egy implicit asszociációs tesztben (IAT paradigma: T. Borgers, N. Krüger, S. Vocks, JJ Thomas, F. Plessow, & AS Hartmann, publikálatlan adatok). A szemkövető foglalkozás után a résztvevők elektroencefalográfián vettek részt (EEG paradigma: AT Henn, T. Borgers, S. Vocks, C.-M. Giabbiconi és AS Hartmann, nem publikált adatok) és elektromiográfiai paradigmában (EMG paradigma: AS Hartmann, publikálatlan adatok), és kitöltött kérdőíveket az Uniparkban (QuestBack GmbH). Végül a résztvevők egy tájékoztató ülésen vettek részt, és megkapták a költségtérítést.

2.3 Résztvevők

Az AN-val rendelkező résztvevőket toborzó központokba és online toborozták. Az MHC-ket online hirdetések, helyi újságok és egyetemi levelezőlisták segítségével azonosították. A felvételi kritériumok között szerepelt a női nem, az életkor ≥ 15 év, a német nyelv folyékony ismerete, és a kórelőzményben nincs mánia, pszichózis, szerekkel való visszaélés, öngyilkossági gondolatok vagy szembetegségek. Az AN-val rendelkező résztvevők testtömeg-indexének (BMI) ≤18,5 kg/m 2-nek és az AN DSM-5 diagnózisának kellett lennie (APA, 2013). Az MHC-k nem szenvedhettek semmiféle mentális egészségi rendellenességet, és a BMI-nek 18,5 kg/m 2 -nél nagyobb testtömeg-indexre volt szüksége. A szűrési folyamat során, n = 51 és a klinikai interjúk során n = 118 résztvevő közül 1-et alkalmatlannak találtak, így 66 résztvevő maradt, amelyről adatokat gyűjtöttek. Az adattisztítási folyamat során a n = 24 résztvevő veszett el. Ezek közül kilenc résztvevő szemkövetési adatait nem rögzítették. További 15 alanyot kizártunk a szemkövetési adatok minőségének hiánya miatt. Ezek közül egy résztvevő követési aránya

2.4 Ösztönzés

A két inger egyike tartalmazta azt a képet, amely a résztvevőről készült, méretük szerinti szabványos szürke fehérneműt viselt, szabványos megvilágítási körülmények között, digitális fényképezőgéppel (Canon EOS 1200D, 17–50 mm-es megbélyegzéssel). A másik ingert a Rendering Software DAZ Studio 4.9 Pro alkalmazásával generáltuk. A Victoria 6.0 HD 3D modell alapfiguraként működött, és egy elhízott női testet ábrázoltak (lásd még Voges et al., 2017), szürke alsóneműt viselve, amely összehasonlítható a résztvevők valódijával. Mindkét ingert elölnézetben, nyaktól lefelé ábrázolták, mivel a fej túlságosan felhívta volna a figyelmet társadalmi jelentősége miatt (Hewig et al., 2008), és lehetővé tette volna összehasonlítani azokat az előző tanulmányokat, amelyek ugyanúgy ábrázolták az ingereket. (Bauer és mtsai, 2017; Horndasch és mtsai, 2012). A képeket testhelyzetük szerint igazítottuk, a lábak csípőre tágultak, a karok pedig 45 ° -os szögben oldalra terültek. Az 1. ábra az elhízott ingert szemlélteti, bemutatva azokat az érdeklődési területeket (AOI), amelyek megfelelnek azoknak a testrészeknek, amelyeket a résztvevőknek kértek értékelni a vonzerő szempontjából (lásd az eszközöket).

2.5 Szemkövető paradigma

RED 500 szemkövetőt (SensoMotoric Instruments, SMI) használtak, amely egy távoli, érintés nélküli (60–80 cm távolságra 22 ″ Dell monitortól) szemkövető rendszer, amely 0,4 ° -os pontosságot, térbeli felbontást 0,03 ° és 500 Hz mintavételi frekvencia. A mérési pontosság felmérése érdekében ötpontos kalibrálási eljárást hajtottunk végre (Kísérleti Központ, SMI). Alacsony pontosságú esetekben (maximális eltérés 0,5 °; Holmqvist et al., 2011) a kalibrálást egyszer megismételtük. A képeket ötször, 4000 ms-ig mutattuk be, permutált sorrendben. Az interpróba intervallum alatt (5000 ms) rögzítési keresztet mutattak be. A résztvevőket arra bízták, hogy szabadon nézzék meg a képeket, és mint címlaptörténetet, elmondták nekik, hogy a tanuló méretük változását rögzíteni kell.

Adatokat készítettünk BeGaze-ban (SMI) és tükröztük az eljárásokat, amelyeket Bauer et al. (2017). Kiszámítottuk a szubjektíven vonzó és nem vonzó testrészek tartózkodási idejét (azaz az összes érvényes 100 ms vagy annál hosszabb rögzítés összegét egy AOI-n) azáltal, hogy összegezzük a szubjektíven vonzó és a legvonzóbb három testrész (azaz AOI) tartózkodási idejét. képek (a minősítési eljárás leírását lásd alább). A testrészeken való tartózkodási időt, amely a súlyállapotot leginkább jelzi, legkevésbé a gyomorban, beleértve a csípőt és a combot (Horndasch et al., 2012), a lábakkal, borjakkal, kezekkel, hónaljokkal és dekoltázsokkal/vállakkal összehasonlítva. Az elemzésből kizárták azokat a rögzítéseket, amelyek nem estek a fent meghatározott AOI-k egyikére (vagyis testrészekre), vagy a fehér helyre hullottak. A reális megjelenítés tükrözése érdekében nem korrigáltuk az AOI méretét.

2.6 Műszerek

Az anorexia nervosát és a társbetegségeket a Strukturált Klinikai Interjú DSM-IV-vel diagnosztizálták (SCID; Wittchen, Zaudig és Fydrich, 1997). A testrészek vonzerejét úgy értékeltük, hogy kilenc testrész (azaz láb, borjú, comb, has, mell, dekoltázs és váll, felkar, alsó kar, kéz; rangsor szerinti sorrendet kértünk a résztvevőktől; lásd még Bauer et al., 2017) a vonzerő szerint azáltal, hogy a legvonzóbbtól a legkevésbé vonzóvá teszi őket, mindkét test-ingerre külön-külön húzás-és-csepp módszerrel. Az ED patológiáját az Eating Disorder Examination (EDE, Hilbert & Tuschen-Caffier, 2006) szakértői interjú segítségével értékelték.

2.7 Adatok elemzése

3 EREDMÉNYEK

3.1 A résztvevők jellemzői

A csoportok nem különböztek az életkor tekintetében. Az AN csoport magasabb pontszámokat mutatott az ED pszichopatológia szempontjából (lásd 1. táblázat). Az AN-ból származó résztvevők közül hétnek (27%) egy komorbid diagnózisa volt, háromnak (12%) két komorbid diagnózisa volt.

Min = 15 Max = 46

Min = 19 Max = 28

Rövidítések: AN, Anorexia Nervosa; MHC, mentálisan egészséges kontrollok.
*** o

3.2 Figyelmes elfogultság a szubjektíven nem vonzó testrészek iránt

A varianciaanalízisek (ANOVA) az Attractiveness × Group szignifikáns interakciós hatást eredményeztek az elhízott test ingerére, a saját test ingerére azonban nem (lásd 2. táblázat). Ezenkívül mindkét ingertípus esetében az attraktivitás fő hatásai elérték a jelentőséget, és mindkét csoport hosszabb ideig a szubjektíven nem vonzó és a vonzó testrészekre összpontosított. Míg a Csoportnak nem volt fő hatása a saját testének ingerére, a csoport elhízott test ingerére gyakorolt jelentős fő hatása azt jelezte, hogy az AN csoportban lényegesen hosszabb az elkötelezettség.

Súly állapota relevancia

Csoport × Súlyállapot Relevancia

3.3 A test állapotára való figyelemfelkeltés, amely a súly állapotát jelzi

Nem találtunk szignifikáns interakciós hatást a Súlyállapot Relevancia × Csoport vagy a Csoport fő hatását egyik ingernél sem. Mindazonáltal mindkét ANOVA a Súlyállapot Relevancia fő hatását eredményezte (lásd a 2. táblázatot). Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét csoport hosszabb ideig azokra a testrészekre koncentrált, amelyek leginkább a súlyállapotra utalnak.

3.4 Az étkezési rendellenességek összefüggései a testrészeken eltöltött tartózkodási időkkel mindkét csoport esetében

Az AN-csoportban nem derült ki szignifikáns összefüggés, míg a test állapotára utaló várakozási idők a táplálkozással és a saját testének ingerével kapcsolatos aggodalommal, valamint az MHC-k elhízott test-ingerekkel kapcsolatos étkezési és alaki aggodalommal voltak összefüggésben (lásd a táblázatot) 3). Ezenkívül a szubjektíven nem vonzó testrészek tartózkodási ideje mindkét ingerben összefüggésben állt az étkezés, a testsúly és az alak aggodalmával az MHC-kben (lásd 3. táblázat).

Rövidítések: EC, étkezési gond; RE, korlátozás; SC, az étkezési rendellenesség vizsgálatának formája; WC, súlygond.
* o ** o

4. MEGBESZÉLÉS

Jelen tanulmány célja annak megvizsgálása volt, hogy az AN-val rendelkező egyének az MHC-khez képest különböznek-e a figyelem elosztásától a szubjektíven nem vonzó testrészek és testrészek tekintetében, amelyek a saját testük súlyállapotát és elhízott ingert jelzik. A figyelem elterjesztésével kapcsolatos hipotéziseinknek megfelelően, a testrészek vonzerejétől függően, az AN és MHC-vel rendelkező egyének nagyobb figyelmet fordítottak a szubjektíven nem vonzó testrészekre mindkét inger esetében. Ezeken a testrészeken a nézési idő kétszer-kilencszer hosszabb volt, mint a vonzó testrészeken. A várható interakciós hatás azonban csak az elhízott test ingere esetén jelentkezett; vagyis az AN csoport még tovább koncentrált a vonzóhoz képest szubjektíven nem vonzó testrészekre. Továbbá, a figyelmet a test állapotától függő testrészektől függően, a figyelem elterjesztésével kapcsolatban, mindkét csoport hosszabb ideig (7–40-szer) koncentrálódott azokra a testrészekre, amelyek mindkét ingerben leginkább a súlyállapotra utalnak.

Megerősítve a korábbi kutatásokat (Bauer és mtsai, 2017; Freeman és mtsai, 1991; Jansen és mtsai, 2005), tanulmányunk feltárta az önellenőrző figyelmi torzításokat mind az AN, mind az MHC-kben. Lehet azt állítani, hogy a jelenlegi társadalmi testideál minden nőt megcéloz (Fardouly, Diedrichs, Vartanian és Halliwell, 2015), ami irreális elvárásokhoz vezethet a saját testével kapcsolatban, és ebből következően kritikusan ellenőrizheti a szubjektíven nem vonzó testrészeket. Ezt a feltételezést alátámasztják a szubjektíven nem vonzó testrészeken eltöltött tartózkodási idő összefüggései a saját test ingeréhez, az ED és a testkép patológiájának mértéke az MHC-kben.

Az elhízott test ingerére figyelemfelkeltést találtunk a szubjektíven nem vonzó testrészek vonatkozásában, ami különösen kifejezett volt AN-ban (kilencszer hosszabb és háromszor hosszabb [MHC-k]). Tekintettel arra, hogy az általános populációban az elhízás iránti attitűd gyakran negatív (Puhl & Heuer, 2009), feltételezhető, hogy ez az inger mindkét csoportban olyan állapotot jelenthet, amelyet el kell kerülni a saját számára, és elfogultság az elhízottak szubjektíven nem vonzó részei felé. a test tükrözheti a súlygyarapodás elkerülése érdekében alkalmazott önmotivációs folyamatokat (Pinhas et al., 2014). Ezt támasztja alá az a tény, hogy az elhízott ingerben a szubjektíven nem vonzó testrészekre való hangsúlyos hangsúly pozitívan társult a testkép patológiájával az MHC-kben. A megfelelő asszociációk hiánya az AN-ban azzal magyarázható, hogy a diszfunkcionális kognitív folyamatok függetlenné váltak az AN-ban. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennek az ingernek, amely feltehetően fóbiás inger az AN-val rendelkező résztvevők számára, a szubjektíven nem vonzó testrészekre adott figyelemfelkeltés helyettesítő lehet a súlygyarapodástól való félelemben (Thomas és mtsai, 2013). Ezt tovább kell vizsgálni AN-val rendelkező olyan személyek toborzásával, akik kifejezetten a súlygyarapodástól való különböző mértékű félelemről számolnak be (Olatunji et al., 2012).

Mind az ingerekben, mind a csoportokban figyeltünk meg a testrészekre gyakorolt figyelemfelkeltést, amely a súlyállapotra utal, de nincs különbség az AN és MHC-vel rendelkező egyének között, ami megerősíti a korábbi munkát (George et al., 2011; Horndasch et al., 2012). Ez az eredmény kiemeli a soványság jelentőségét a nők számára, függetlenül az ED patológiájától (pl. Fardouly et al., 2015).

5 KÖVETKEZTETÉSEK

Ez a tanulmány együttvéve bebizonyította, hogy a nők általában hosszabb ideig tekintenek mind a szubjektíven nem vonzó testrészekre, mind a testsúlyra utaló testrészekre. Ez a szubjektíven nem vonzó testrészek iránti elfogultság még kifejezettebb az AN-ban szenvedő nőknél, ha elhízott testingerrel szembesülnek. Tehát úgy tűnik, hogy az elhízott ingerek - amelyek azt képviselhetik, mitől félnek leginkább az AN-k - a különböző szubjektív vonzerő besorolású testrészek jellegzetes nézési mintázatát váltják ki, míg a nők általában elfogulatlanságot mutatnak a kiegyensúlyozatlan nézési minták iránt. A jövőbeli tanulmányokban érdemes lehet egészséges nőkre összpontosítani, hogy megértsék a különféle BMI-kkel járó ingerekre fordított figyelem szerepét a test elégedetlenségének kialakulásában. Ami a klinikai vonatkozásokat illeti, a nők testének elégedetlenségét célzó prevenciós programok a diszfunkcionális testfüggő nézési mintákat célozhatják meg, különös tekintettel arra, hogy szorosan összefüggenek az étkezési patológiával az MHC-kben.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A tanulmányt az Osnabrücki Egyetem Innovációs és Kutatási Központjának induló támogatásával finanszírozták az első szerzőnek. A szerzők köszönetet mondanak Dr. Bauer Anikának és Dr. Martin Cordes-nak a szemkövetési adatok kinyerésében nyújtott segítségért, valamint minden résztvevőnek. A nyílt hozzáférésű finanszírozást a Projekt DEAL engedélyezte és szervezte.

ÉRDEKLŐDÉSEK

A szerzőknek nem jelentenek összeférhetetlenséget.

A SZERZŐ HOZZÁJÁRULÁSAI

JJT, CMG és ASH tervezte a vizsgálatot; CMG, SV és ASH fejlesztette ki a paradigmát. A TB a CMG és az ASH felügyelete alatt gyűjtött adatokat. A TB és az ASH elemezte, és az összes szerző értelmezte az adatokat. A TB és az ASH elkészítette a cikk első változatát, és minden szerző kritikusan átdolgozta a cikket, és jóváhagyta a végleges verziót.

Nyílt kutatás

A cikk szakértői értékelésének előzményei a következő címen érhetők el: https://publons.com/publon/10.1002/brb3.1834.

A tanulmány megállapításait alátámasztó adatok nem nyilvánosak, mivel az etikai bizottság előírta, hogy az adatokat nem szabad megosztani.