Hasnyálmirigyrák és lymphoma

limfóma

Összegzés

A hasnyálmirigyrák a negyedik leggyakoribb oka a rákos halálnak. A nagy földrajzi eltérések azt jelzik, hogy az étrend és az életmód hozzájárul a betegség kockázatához.

Számos tanulmány azt mutatja, hogy a hús növeli a kockázatot. Az NIH-AARP Diet and Health Study megállapította, hogy a legtöbb grillezett és grillezett húst fogyasztó férfiaknak 50% -kal nagyobb a kockázata. A legtöbb DiMeIQx-ot fogyasztó férfiak és nők 29% -kal növelték a kockázatot. Egy másik NIH-AARP tanulmány összefüggéseket talált a zsírokkal, különösen a vörös húsból és a tejtermékekből, de nem a növényi élelmiszerekből.

Az Egyesült Államokból, Európából és Japánból származó tanulmányok szerint minden napi 50 g feldolgozott hús adag 19 százalékkal növelte a férfiak kockázatát. A férfiak általában több húst esznek, de előfordulhat, hogy haem vas volt benne, és a nők védelmet nyertek azzal, hogy menstruációval elvesztették a vasat.

Az EPIC-Oxford és az Oxford Vegetarian Study megállapította, hogy a vegetáriánusok és a vegánok 50% -kal kisebb eséllyel halnak meg hasnyálmirigy-rákban, mint a húsevők. A brit vegetáriánusok egy másik tanulmánya szerint a hasnyálmirigyrák kockázata 27 százalékkal alacsonyabb, mint a húsevőknél.

Egy másik EPIC-tanulmány szerint a baromfi napi 50 g-os növekedése (három csirke rög vagy egy csirkemell harmada) esetén a hasnyálmirigyrák kockázata 72 százalékkal nőtt. Ugyanez a csapat hasonló eredményeket talált a limfómákra vonatkozóan, és azt javasolják, hogy a baromfinak a növekedés fokozása és a betegségek kezelése céljából adott gyógyszerek és antibiotikumok szerepeljenek.

Ezek az eredmények szilárd bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az állati zsír és hús szerepet játszik a hasnyálmirigyrák kialakulásában.

A hasnyálmirigyrák világszerte a negyedik leggyakoribb daganatos halálozási ok, nagy földrajzi eltérésekkel, ami az étrendet és az életmódot járulékos tényezőként jelenti a betegség kockázati tényezőjeként (Rohrmann et al., 2013). Körülbelül 8800 embernél diagnosztizálnak hasnyálmirigyrákot az Egyesült Királyságban évente (NHS Choices, 2014c).

A húsbevitel számos tanulmányban pozitívan társult a hasnyálmirigyrákhoz. Az 537 302, 50-71 éves személy NIH-AARP Diet and Health Study kohorsza a hús, a főzési módszerek, a hús-mutagén bevitel és a hasnyálmirigyrák közötti összefüggést vizsgálta (Stolzenberg-Solomon et al., 2007). A követés öt éve alatt 836 hasnyálmirigyrákos esetet regisztráltak. Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb grillezett és grillezett húst fogyasztó férfiaknál a hasnyálmirigyrák kockázata 50% -kal nőtt. A legtöbb DiMeIQx-et (a jól főtt húsban bőségesen megtalálható HCA-t) fogyasztó férfiak és nők 29% -kal nagyobb kockázatot jelentettek. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a hús, különösen a magas hőmérsékleten főzött hús, szerepet játszik a hasnyálmirigyrák kialakulásában.

Tizenegy tanulmány áttekintése: hat az Egyesült Államokból, négy Európából és egy Japánból kiderült, hogy a napi 50 g (kb. Egy adag) feldolgozott hús a hasnyálmirigyrák 19% -kal megnövekedett kockázatával jár (Larsson és Wolk, 2012).

Kevés tanulmány vizsgálta az étkezési zsír és a hasnyálmirigyrák közötti összefüggéseket, és eredményeik következetlenek voltak. Ennek oka lehet a hasnyálmirigyrákban diagnosztizált betegek kis száma és/vagy a szűk zsírbeviteli tartomány ezekben a vizsgálatokban. Az NIH-AARP tanulmány nagyszámú embert és sokféle táplálékból származó zsírbevitelt vett be. Ez a tanulmány jelentős összefüggéseket figyelt meg a hasnyálmirigyrák és az állati zsír között, különösen a vörös húsból és a tejtermékekből, de nem figyelt meg következetes összefüggést a növényi élelmiszerek zsírjával (Thiébaut et al., 2009). Arra a következtetésre jutottak, hogy az állati zsír a hasnyálmirigyrák fokozott kockázatával jár.

Hogyan okozhatja a hús a hasnyálmirigyrákot

Az Egyesült Államok, Európa és Japán 11 tanulmányának áttekintése során a hasnyálmirigyrák és a vörös hús közötti összefüggést csak férfiaknál figyelték meg. A szerzők szerint a vörös húsfogyasztás átlagosan magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél, és azt javasolták, hogy ha csak a vörös húsfogyasztás magas szintjén van küszöbhatás a hasnyálmirigyrák megnövekedett kockázatával, akkor nagyobb valószínűséggel pozitív kapcsolat alakulhat ki. férfiaknál észlelték. A férfiak és nők közötti megfigyelt különbségek másik biológiailag elfogadható magyarázata a hem-vas (bőségesen vörös húsban), amely fokozhatja a hasnyálmirigyrák daganatok növekedését (Stolzenberg-Solomon et al., 2007). A menstruáció alatti normális vasveszteség miatt a nők nem halmoznak fel olyan magas vasraktárakat, mint a férfiak. Egy magasabb prospektív vizsgálatban a vér magasabb vérszintje és a vas-telítettség (vas-vas megkötő képesség) magasabb aránya társult a későbbi hasnyálmirigyrák megnövekedett kockázatával (Friedman és van den Eeden, 1997).

Az EPIC-Oxford kohorsz és az Oxford Vegetarian Study (31.470 húsevő, 8516 halevő, 18.096 vegetáriánus és 2228 vegán) összesített adatai szerint a vegetáriánusok és a vegánok halálozási aránya körülbelül 50% -kal alacsonyabb hasnyálmirigyrákból (Appleby et al., 2016). Amikor kizárták azokat, akik a vizsgálat során diétacsoportot váltottak (ami valószínűleg a betegség kialakulását tükrözi), a rendszeres húsevőkkel összehasonlítva a vegetáriánusok és a vegánok halálozási aránya körülbelül 50-60% volt. Ez tükrözi a brit vegetáriánusok egy másik rákkutatásának eredményeit (Key és mtsai, 2014). Megállapították, hogy a rák kockázata általában alacsonyabb a vegetáriánusoknál és a vegánoknál, mint a húsevőknél, konkrétan 27 százalékkal alacsonyabb a hasnyálmirigyráknál.

A baromfival való kapcsolatot találták a hatalmas EPIC-tanulmányban, amely hasnyálmirigyrákos hús és hal közötti kapcsolatokat vizsgálta (Rohrmann et al., 2013a). A vizsgálat során 865 hasnyálmirigyrák-esetet regisztráltak 10 európai ország 477 202 résztvevője között. A vörös és a feldolgozott hús fogyasztása ebben a vizsgálatban nem volt összefüggésben a hasnyálmirigyrákkal. A napi 50 g baromfi (ez csak három csirke rög vagy egy csirkemell harmada) esetében azonban a hasnyálmirigyrák kockázata 72 százalékkal nőtt.

Amikor ugyanaz az EPIC-csoport hasonló eredményt talált a limfómák és a baromfik esetében, akkor antibiotikumokat és/vagy kokcidiosztatikumokat (baromfinak vagy szarvasmarháknak adott paraziták szaporodásának és szaporodásának megakadályozására adott gyógyszerek) javasolhatnak (Rohrmann et al., 2011). A csirkét és a pulykát gyakran kokcidiosztatikumokkal és antibiotikumokkal kezelik növekedésük fokozása, valamint a betegségek kezelése és megelőzése érdekében. Az antibiotikumok használatának gyakorisága egyes vizsgálatokban összefüggésbe hozható a non-Hodkin lymphoma kockázatával (Chang és mtsai., 2005; Kato és mtsai., 2003).

Az EPIC-csoport egy másik lehetőséget is javasol, az onkogén állati vírusokat. A baromfi tartalmazhat vírusokat, amelyek daganatok kialakulását okozzák, különösen, ha a húst nem megfelelően főzik. Az állatokkal foglalkozó vagy a húsfeldolgozásban dolgozók egy ideje az onkogén állati vírusokat gyanítják a non-Hodgkin-limfóma okozójaként, de a húsfogyasztás még nem függ össze az onkogén vírusok terjedésével. A tanulmányok azonban alacsonyabb kockázatúnak találták a non-Hodgkin-limfóma kockázatát azoknál a nőknél, akik ritkán vagy ritkán közepes hús helyett jól elkészített húst fogyasztanak (Chiu et al., 1996; Zhang et al., 1999). Tehát átkozott vagy, ha főzöl, és átkozott, ha nem!