Idősebb ember, időszakos szédüléssel

Heidi Moawad, orvos

Tünetei kapcsolódnak-e a munkahelyén 2 évvel korábban bekövetkezett bukáshoz?

neurológia

AZ ÜGY

Egy 62 éves férfi 2 évvel korábban esett el a munkahelyén, és bukása óta szakaszosan szédül. Könnyűnek érzi magát, "mintha elesne" naponta többször, de soha nem esett le, kivéve a 2 évvel ezelőtti eseményt. Azt mondja, hogy általában egyensúlyhiányosnak érzi magát, és meg kell kapaszkodnia a korlátban, amikor felfelé és lefelé megy a lépcsőn. Kiegyensúlyozatlannak is érzi magát, valahányszor becsukja a szemét. Soha nem érzi úgy, hogy elájulna, és nem érzi, hogy forog a szoba.

Felügyelőként dolgozik egy nagy raktárban. Emlékeztet arra, hogy amikor elesett, megcsúszott a nedves padlón, felkelt és a műszak hátralévő részében, legalább 3 órán át folytatta a munkát. Amikor hazament, rájött, hogy megsérült a bal karja és a bal csípője. Másnap tájékoztatta felügyelőjét, aki azt mondta neki, hogy sürgősen forduljon orvoshoz.

A sürgősségi ellátó központban végzett értékelése nem mutatott törést vagy akut rendellenességet az agy CT-vizsgálatán. A következő hetekben fájdalmat tapasztalt, amikor a zúzódások megszűntek, de nem használt fájdalomcsillapítót, mert aggódott a zúzódások miatti további vérzés miatt.

Azt mondja, hogy hosszabb ideig dolgozik a raktárban, mint bárki más. Nagyon büszke arra, hogy képes új munkavállalókat kiképezni, és azt mondja, hogy ő a legképzettebb munkavállaló a raktárban.

Kórtörténet

Hipertóniája van, amelyre gyógyszert írtak fel. Nem mindig tölti ki a receptjét, és azt mondja, hogy ez a copay költségeinek köszönhető. Azt mondták róla, hogy magas a vércukorszintje, de még nem kapott diagnózist cukorbetegségről vagy metabolikus szindrómáról. Súlya normális.

Fizikális vizsgálat

A beteg jól tápláltnak tűnik, éber és együttműködő. Bőre normálisnak tűnik. A pulzus normális és szabályos. A szív-, légző- és hasi vizsgálatok eredményei normálisak.

Neurológiai vizsgálat

Koponyaidegvizsgálata normális. Az arc aszimmetriáját vagy érzékszervi hiányát nem észlelik. A tanulók egyenlőek, kerekek és reaktívak a fényre. Nincs papillémája.

Érzékszervi vizsgálata normális tapintással, tűszúrással, rezgéssel és a kétoldali felső végtagokban való elhelyezkedéssel, a kétoldali lábaknál a tapintási érzés és a helyzetérzet csökkenésével jár. Erőssége 4/5 a jobb felső végtagjában, egyébként 5/5. Reflexei a jobb bicepszében csökkentek, de egyébként normálisak.

Jobb felső végtagi diszmetriája van az ujjától az orráig tartó teszten, a bal oldali hiány nélkül. Lassú és ügyetlen is, amikor jobb váltakozással gyors váltakozó mozgásokat végez, de a bal oldalán nincsenek nehézségei.

Járása normális, de nehézségei vannak a tandem járással, és úgy néz ki, hogy jobbra esik. A falnak támaszkodik támogatásért. Nem képes együtt lábbal és csukott szemmel állni.

Diagnosztikai tesztelés

Az agy MRI vizsgálata kicsi jobb kisagyi nem-fokozó hipo-sűrűséget mutat, atrófiás tulajdonságokkal. Krónikus kisagyi infarktusként értelmezik. Az agy és a nyak mágneses rezonancia angiogramja egy kicsi, teljesen elzáródott jobb csigolya artériát tár fel.

A bukásakor kapott agyi CT-vizsgálatot újból megvizsgálják. A kisagy elváltozása ekkor jelen volt, nem volt nyilvánvaló, és már krónikusnak tűnt. Korábban nem volt érrendszeri képalkotása.

DIAGNOSZTIKA: CEREBELLAR STROKE

A beteg krónikus kisagyi stroke diagnózist kapott, amelyet szédülésének és diszmetriájának okának tekintettek. Bukásakor nem voltak fej traumájának jelei vagy tünetei, ami alátámasztja azt a hipotézist, miszerint a cerebelláris elváltozása volt az oka (nem pedig a következménye) 2 évvel korábbi bukásának. A teljes csigolya elzáródása miatt valószínűleg iszkémiás stroke-ot kapott.

Tüneteinek szokatlan aspektusa, hogy bukása óta szédülésre panaszkodik, mégsem tűnt ezeknek a tüneteknek a bukás előtt. Míg az a tény, hogy esése előtt kisagyi elváltozása volt, felveti annak gyanúját, hogy másodlagos nyereség miatt eltúlozhatja a tüneteit, nem érdekli a munkahely elhagyása, és büszke arra, hogy képes tovább dolgozni.

Valószínű, hogy a páciens bukása előtt a cerebelláris károsodás bizonyos jellemzői, például a diszmetria volt, de az esése után észrevette sebezhetőségét. Enyhe érzékszervi hiánya lehet az újonnan kialakuló neuropathia, ami valószínűleg összefügg a megemelkedett vércukorszinttel, és ez hozzájárulhat az egyensúlyhiány érzéséhez.

Vita

A kisagyi stroke nem olyan gyakori, mint az agykéreg vagy az agytörzs. Ez nagyrészt mindkét csigolya artéria vérellátásának köszönhető.

A magas vérnyomás és a kisérbetegség hajlamosíthat a kisagyi stroke-okra, és ezek kardioembóliás események is lehetnek. 1 A kisagyi stroke ischaemiás vagy vérzéses lehet, és ödémát, esetleg hydrocephalust eredményezhet. 2

A tünetek közé tartozhat a szédülés, a szédülés, az émelygés, a fejfájás és az egyensúlyi és/vagy koordinációs nehézségek, valamint a nyelési problémák bármilyen kombinációja. Ezeken a nem fokális tüneteken túl a kisagyi elváltozások fokális tüneteket okozhatnak, amelyek általában az elváltozáshoz képest ipsilaterálisak.

Fizikai vizsgálatkor csökkent reflexeket és hipotóniát okozhatnak, nem pedig a többi központi idegrendszeri elváltozásra jellemző hiperaktív reflexeket és fokozott izomtónust. A kisagyi elváltozások különféle jeleket is okozhatnak a fizikális vizsgálat során, beleértve az ataxiát, saccade-ot, dysmetriát, remegést, dysarthriát és a járás károsodását.

A nem fokális tünetek jobban észrevehetők a betegek számára, mint a fokális tünetek. Így a kisagyi stroke tévesen diagnosztizálható migrénként, vertigo vagy mozgászavarként.

Hazavételi pontok

• A traumás esés agysérülést okozhat, de okozhatja a már meglévő agyi elváltozás is

• Néhány beteg képes jól kompenzálni neurológiai hiányosságait, ami késleltetheti a diagnózist

• A kisagyi elváltozások nem fokális tüneteket okozhatnak, amelyek késleltethetik a diagnózist