Japán kormányának alapvető szerkezete

A császár Japán és az emberek egységének szimbóluma, államügyekben a kabinet tanácsával és jóváhagyásával a következő cselekményeket hajtja végre, például az alkotmány, a törvények, a kormányrendeletek és a szerződések módosításainak kihirdetését, az országgyűlés összehívása, a képviselőház feloszlatása, az országgyűlés tagjainak általános megválasztásának kiírása, az államminiszterek és más tisztviselők kinevezésének és felmentésének törvényben meghatározott igazolása, valamint a teljes jogkörök és megbízólevelek nagykövetek és miniszterek kitüntetései, kitüntetések átadása, megerősítő okmányok és egyéb diplomáciai dokumentumok igazolása a törvények szerint, külföldi nagykövetek és miniszterek befogadása, valamint az ünnepi feladatok ellátása, miközben nincs kormányzati hatásköre.

Kijelöli a Legfelsõbb Bíróság miniszterelnökét és elnökét is, akiket az Országgyűlés és a Kabinet jelöl ki.

Ebben a tekintetben a császár helyzete a háború utáni Japánban eltér a háború előtti napok helyzetétől, amikor a császár volt a szuverén hatalom forrása.

A császári trón dinasztikus és apáról fiúra sikerült.

A két házból - a képviselőházból és a tanácsosok házából - álló nemzeti diéta az államhatalom legmagasabb szerve és az állam egyetlen törvényalkotó szerve.

A képviselőház 480 tagból áll, akik közül 300-at az egyszemélyes választókerületekből választanak, 180-at pedig az arányos képviseleti rendszer, amelyben a nemzet 11 választási blokkra oszlik, amelyek méretük szerint 6 és 30 tag között térnek vissza. Hivatali idejük négy év, de a ház feloszlatása esetén a teljes mandátum lejárta előtt meg kell szüntetni.

A tanácsosok házának teljes tagsága 242, akik közül 96-ot az arányos képviseleti rendszer választ meg egyetlen országos választási körzetből, és 146-ot 47 prefektusi választókerületből választanak, mindegyikük 2-8 tagot ad vissza. Hivatali idejük 6 év, a tagok felét 3 évente választják meg.

Mindkét ház ugyanazzal a hatalommal rendelkezik, néhány kivételes esettel, amikor a képviselőház döntése megelőzi a tanácsosok házának döntését.

Az étrend minden év januárjától kezdi a 150 napos rendes ülését, amelyet a diéta csak egyszer meghosszabbíthat. A kabinet dönthet úgy, hogy szükség esetén rendkívüli üléseket hív össze.

A végrehajtó hatalom a miniszterelnökből és legfeljebb 17 államminiszterből (köztük tárca nélküli miniszterekből és a kabinet főtitkárából) álló kabinetre tartozik, amely együttesen felelős az Országgyűlésért. A kabinetnek tömegesen kell lemondania, ha a miniszterelnöki poszt megüresedik, vagy amikor a Képviselő-testület tagjainak általános megválasztása után összehívják az országgyűlés első ülését. Ha a képviselőház nem bizalmi határozatot hoz, vagy elutasítja a bizalmi határozatot, a kabinet tömegesen lemond, kivéve, ha a képviselőház tíz napon belül feloszlik.

A miniszterelnöknek, akit az országgyűlés határozatával jelöl ki az országgyűlés tagjai közül, és amelyet a császár nevez ki, polgári személynek kell lennie.

A miniszterelnök kinevezi az államminisztereket és felmentheti őket, ha úgy dönt. A kabinetet képviselő miniszterelnök számlákat nyújt be az Országgyűlésnek, beszámol az Országgyűlésnek az általános nemzeti ügyekről és a külkapcsolatokról, valamint ellenőrzést és felügyeletet gyakorol a különféle közigazgatási ágak felett.

A kabinet rendelkezik a kabinethivatallal és 11 minisztériummal, amelyeket a vonatkozó létesítési törvények hoznak létre, és amelyeket a nemzeti kormányszervezeti törvény felsorol, valamint a kabinet titkárságát, a kabinet törvényalkotási irodáját, a nemzeti személyzeti hatóságot, a japán biztonsági tanácsot és más Szekrény orgonái.

Létezik a Számvevőszék, amely alkotmányosan független szervezet az állam, valamint más állami vállalatok és ügynökségek zárszámadásának ellenőrzésére.

Az egész bírói hatalom a Legfelsőbb Bíróságra, valamint az alacsonyabbrendű bíróságokra, például a legfelsőbb bíróságokra, a kerületi bíróságokra, a családi bíróságokra és az összefoglaló bíróságokra tartozik.

Nem lehet rendkívüli bíróságot létrehozni, és a Végrehajtó Testület egyetlen szervének sem lehet végleges bírói hatalma.

A Legfelsõbb Bíróság bíráit, a császár által kinevezett bíró kivételével, a kabinet nevezi ki. Az alacsonyabbrendű bíróságok bíráit a kabinet is kinevezi, de csak a Legfelsőbb Bíróság által kinevezett személyek listájáról.

Japán kormányának szervezete alapján 2007
(Igazgatási Iroda, Belügyi és Kommunikációs Minisztérium, 2007)