Kék rák

ÁLLATOK ELFOGADÁSA

Kék rák

Állapot: Nincs listázva

A Chesapeake kék rák vagy az atlanti kék rák néven is ismert, ezek a rákok erős úszók - nagyrészt ötödik lábpárjuknak köszönhetően, amelyek lapát alakúak. Feltűnő, hogy gyakran élénkkék karmukkal és olíva színű páncéljukkal (héjukkal) találkoznak. A felnőtt nőstény kék rák karmai vörös színűek. A hímek keresztmetszete hét-nyolc hüvelyk (18 és 20 centiméter) lehet, míg a nőstények mérete kissé kisebb.

A kék rák széles körben elterjedt az Atlanti-óceán és az öböl partjainál, Új-Skóciától kezdve a Mexikói-öbölön át, egészen Uruguay déli részéig. A világ más részein is bevezették. Ez a rák a torkolatokat és a sós parti lagúnákat lakja. A ragadozók közé tartozik a Kemp ridley tengeri teknőse és a szamárdaru.

Ezek a rákok ragadozók és táplálékot keresnek. Köztudott, hogy más rákokat (beleértve a saját fajaikat is), nemrégiben elhullott halakat, növényi anyagokat, kagylókat, osztrigákat, férgeket, rovarokat és kagylókat fogyasztanak.

A kék rák párzási ideje május és október között következik be. Egy hím párosul egy nősténnyel, miután befejezte az utolsó moltját, és puha héja van. A nőstény legfeljebb kétmillió tojást rak le egy szivacsos tömegben, amely narancssárga színnel kezdődik, de közelebb kerül a feketéhez, amikor eljön a rákok kikelésének ideje. A kék rákok több különböző fejlődési szakaszon mennek keresztül, hogy elérjék a felnőttkort. A kék rák tipikus élettartama három és négy év között van.

A kék rákokat nem fenyegetik és nem veszélyeztetik. Az élőhelyek elvesztése és a tápanyagterhelés azonban egyike azoknak a nagyobb problémáknak, amelyekkel ez a faj szembesül. Ezenkívül a legutóbbi jelentések azt mutatják, hogy a kék rákokat az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás hátrányosan befolyásolja, oly módon, hogy pusztítást végezhet az érzékeny ökoszisztémákon is, amelyeket a kék rák hazahív.

A szén, olaj és gáz elégetéséből származó szénszennyezés olyan éghajlatváltozást okoz, amely a halakat és az élővilágot fenyegeti az egész világon. Ha hamarosan nem hajtunk végre változásokat, akkor a föld minden évszakban továbbra is melegebb hőmérsékletű lesz; a hurrikánok és más súlyos időjárási események gyakoriságának, időtartamának és intenzitásának növekedése; valamint a tengerszint emelkedése akár két láb vagy annál is nagyobb.

Egy fenyegetett öböl

A Chesapeake-öböl nemzetünk legnagyobb torkolata, és több mint 3600 növény- és állatfajt tart fenn. Ha azonban a globális éghajlatváltozás változatlanul folytatódik, akkor az előrejelzett tengerszint, valamint a víz és a levegő hőmérséklete jelentősen átalakítja a régió parti táját, fenyegetve a szabadidős és kereskedelmi halászatot, ideértve a régióban való rákoskodást is. Az Országos Óceáni és Légköri Adminisztráció Chesapeake-öböl Irodája szerint az öböl partvonalát a globális átlagnál gyorsabban érintik, mert a régióban a föld már természetes módon alábbhagy.

Az öböl hőmérséklete 1960 óta már csaknem 2 Fahrenheit fokkal nőtt, és az előrejelzések szerint 2100-ig további 3–10 fokkal tovább emelkedik - ez egy hatalmas változás, amely drámai hatással lesz a torkolatra és az általa támogatott fajokra. Az előrejelzések szerint a Chesapeake-öböl melegedő hőmérséklete nagy hatással lesz az angolnafűre is, amely egy tengeri fű, amely nélkülözhetetlen élőhelyet nyújt a fiatalkorú rákok számára. Ezt a hatást 2005-ben észlelték, mivel a magas Chesapeake-hőmérséklet a hínár hatalmas elpusztulását okozta.

Kék rákok az öbölben

Ökológiai jelentőségükön kívül a kék rákok az öböl egyik gazdaságilag legfontosabb halászata. Csak Louisiana az ország teljes kék rákjának körülbelül 26 százalékát adja le, ami a mai piaci áron meghaladja az 135 millió dollárt. A kék rákok csökkenése nagyobb gazdasági következményekkel járhat a kedvtelési célú halászat és az öböl parti turizmus szempontjából.

A BP olajszennyeződési bírságaiból származó pénz felhasználása a parti vizes élőhelyek veszteségének megakadályozására és a kék rákok élőhelyeinek védelmére pozitív hatással lesz a Mexikói-öböl egész élelmiszer-hálózatára - és az öböl partvidékének gazdaságára is.

Ragadozó találkozik zsákmánnyal

A megnövekedett szénszennyezés várhatóan a kék rákok kórosan nagy kagylóhéj növekedését okozza, ami e fajt nagyobb, agresszívebb ragadozókká változtatja, amelyek jelentősen megváltoztathatják a törékeny Chesapeake ökoszisztémát. Fő zsákmányuk az osztrigához hasonlóan várhatóan gyengébb, lassabban növekvő kagylótól szenved, mivel a savas vízviszonyok miatt az óceán több szén-dioxidot vesz fel. A nagyobb, éhesebb kék rákok sokkal több osztrigát képesek megenni, ami az egész élelmiszerláncot kidobhatja. A ragadozó és a zsákmány egyensúlyának ez a változása ártana mindkét faj állományának újjáépítésére irányuló erőfeszítéseknek.

A gazdaságra gyakorolt hatások

Bár az éghajlatváltozás várhatóan rendellenesen nagy kék rákhéjhoz vezet, ez nem jelenti azt, hogy a rák betakarítása jól fog menni, vagy hogy a rák szerelmeseinek haszna származna. A vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy ugyanazok a körülmények, amelyek a rákhéjak fokozott növekedéséhez vezetnek, kevesebb hús termelését is eredményezték e héjak alatt. Mivel a szénelnyelő rákok több energiát fektetnek a nagyobb kagylók építésébe, kevesebb energia jut más kritikus életfolyamatokba, mint például a szövetek növekedése és szaporodása.

A kék rák tudományos neve, a Callinectes sapidus jelentése "gyönyörű sós úszó".

Chesapeake-öböl program

Alice Jane Lippson és Robert L. Lippson élete a Chesapeake-öbölben, 1984, The Johns Hopkins University Press. Baltimore MD.

Nemzeti Óceáni és Légköri Adminisztráció

Dél-Karolina Természeti Erőforrások Tanszéke