Második skandináv kongresszus az elhízásról a nőgyógyászatban és a szülészetben (NOCOGO)

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

elhízásról

Levelezés

Christina A. Vinter, Odense Egyetemi Kórház Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Kløvervænget 10, 5000 Odense C, Dánia.

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Levelezés

Christina A. Vinter, Odensei Egyetemi Kórház Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Osztálya, Kløvervænget 10, 5000 Odense C, Dánia.

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Tanszék, Odensei Egyetemi Kórház és Dél-Dániai Egyetem, Odense, Dánia

Rövidítések

Bevezetés

Az elhízás általános vonatkozásai a nőgyógyászatban és a szülészetben

Christina Lindhardt (Dánia) bemutatta az elhízott terhes nővel való kommunikáció kihívásait és azt, hogy az elhízott nők milyen gyakran tapasztalnak megbélyegzést, szégyent és előítéleteket. A motivációs interjú, mint betegközpontú kommunikációs technika, reflektív hallgatást és megosztott döntéshozatalt használ az egészségügyi magatartás megváltoztatásának egyik módjaként. A motivációs interjúkkal kapcsolatos tanfolyamok hatással vannak a beteg és az egészségügyi szakemberek közötti kommunikációra, és egy 3 napos tanfolyam elegendő ahhoz, hogy elsajátítsa a technikát. A kongresszus második napjának végén Debbie Smith (Egyesült Királyság) provokáló bevezetést vezetett be az elhízáshoz az egészségpszichológus szemszögéből, arra utalva, hogy az elhízás olyan életmódbeli magatartás, amelyet számos egészségügyi és pszichoszociális tényező befolyásol. Kimutatta, hogy a terhesség fokozott motiváció és változás ideje lehet a nők és családjaik számára, hosszú távú közegészségügyi vonatkozásokkal. Hangsúlyozta, hogy az elhízásra hajlamos életmódbeli magatartás megváltoztatásához multidiszciplináris és személyre szabott megközelítésre van szükség.

Elhízás és nőgyógyászati ​​műtét

Elhízás és szülészet

Életmódbeli beavatkozás

A DALI konzorcium nevében Mireille van Poppel (Hollandia) adatokat mutatott be a DALI kísérleti tanulmányból, egy randomizált, kontrollált vizsgálatból, amelynek célja annak értékelése, hogy melyik beavatkozás akadályozza meg leghatékonyabban a GDM-et. A kísérleti vizsgálat során kilenc európai országból 150 elhízott nőt vettek fel átlagosan 14 hetes terhesség alatt. A randomizálás után a nők tanácsokat kaptak az egészséges táplálkozással, a fizikai aktivitással vagy mindkettővel kapcsolatban, motivációs interjú technikák alapján. A nőket 24–28. És 35–37. Terhességi héten követték nyomon. Az egészséges táplálkozási csoportba tartozó nők 1,6 kg-mal kevesebbet híztak, mint a fizikai aktivitás csoportjában, és 35–37. Héten 0,3 mmol/l-rel alacsonyabb az éhomi glükózszint. A GDM előfordulása azonban nem különbözött a csoportok között. Nicola Heslehurst (Egyesült Királyság) arról beszélt, hogy az életmódbeli beavatkozások hatékonyságát közvetíthetik-e az egészségügyi szakemberek. Heslehurst megmutatta, hogy a klinikai gyakorlatban a legnagyobb akadály a bizalom és a készség hiánya a testsúlyról való beszélgetés megkezdéséhez, a nők negatív válaszaitól való félelem, az elhízást meghatározó tényezők ismerete és a súlykezelésre vonatkozó, bizonyítékokon alapuló ismeretek hiánya.

Riitta Luoto (Finnország) bemutatta az e-egészség életmódbeli beavatkozási tanulmányokban való felhasználását, valamint azt, hogy az e-egészségügy, az információs és kommunikációs technológia hogyan képes az egészségügyben javulni. Az e-egészségügyet egy finn testgyakorlási kísérlet során alkalmazták a menopauzás nőkre. Megállapították, hogy a mobiltelefonos napló megvalósítható és használható eszköz az adatgyűjtéshez a klinikai vizsgálatok során. A terhesség nemzetközi súlykezelése (i ‐ WIP) Az együttműködési hálózatot Shakila Thangaratinam (Egyesült Királyság) mutatta be. Az együttműködés 36 együttműködő kutatócsoport egyéni változóit foglalja magában, mintegy 12 000 terhes nő képviseletében. Ebben az együttműködésben a terhességi étrend és életmódbeli beavatkozások anyai és magzati kimenetelére gyakorolt ​​hatását egy résztvevő adatainak metaanalízisében mérik. Az i ‐ WIP projekt célja az étrend- és életmód-alapú beavatkozások életkor, BMI, paritás és etnikai hovatartozásnak a terhességi súlygyarapodásra, valamint az anya és a magzat szövődményeire gyakorolt ​​különböző hatásainak értékelése. Az együttműködés első eredményei hamarosan várhatók.

Az anyai elhízás transzgenerációs hatásai

Patrick Catalano (USA) áttekintette az anyák elhízását és az utódok anyagcsere-egészségét. Az anyák terhesség előtti elhízása tűnik a legfontosabb kockázati tényezőnek a magzati és gyermekkori elhízás szempontjából, és a terhesség előtti és alatti fokozott inzulinrezisztenciával jár, amely befolyásolja a szénhidrát- és lipidanyagcserét, és gyulladással jár. Ez a kombináció növeli a tápanyagok hozzáférhetőségét a magzat számára, és ennek következtében a magzat túlnövekedését és anyagcsere-diszfunkciókat eredményez. A születéskor bekövetkező zsírnövekedés jelentős kockázati tényező a gyermekkori elhízás szempontjából, és a férfi utódok fokozottan veszélyeztetettek lehetnek. GDM-ben szenvedő nőknél az anyai elhízás lehet a legjelentősebb hozzájárulása a gyermekkori elhízáshoz. Hangsúlyozták, hogy a terhesség előtti normális testsúlyú nőknél a túlzott GWG nagyon fontos a magzati eredmények szempontjából. Az elhízott nők életmódbeli beavatkozásai a perinatális morbiditás csökkentése érdekében sikertelenek voltak. Ez összefüggésben lehet az elhízott nők korai anyai hiperinsulinémiájával, amely befolyásolja a placenta gén expresszióját és működését, és a hatékony megelőzés érdekében szükség lehet a fogantatás előtti életmódbeli beavatkozásra.

Az elhízott nők kezelése terhesség és vajúdás alatt

Szülés után

Bariatrikus műtét és terhesség

Roland Devlieger (Belgium) a bariatrikus műtét utáni terhességről adott adatokat. Általánosságban elmondható, hogy a műtét következtében fellépő fogyás megfordította az elhízás termékenységre gyakorolt ​​káros hormonális hatásait. A libidó, a szexuális aktivitás és a funkció javulásnak tűnt a fogyás után. Az orális fogamzásgátlás kevésbé hatékony volt a bariatrikus műtét után, és a megnövekedett termékenységgel együtt nem tervezett terhességhez vezethet. A műtét utáni súlycsökkenés a GDM, a hipertóniás rendellenességek és az újszülöttek makrosomiajának jelentősen alacsonyabb arányát eredményezte, megközelítve a nem elhízott nőkét. Sebészeti szövődmények, például belső sérv, sávvándorlás, gyomorfekély és szűkület jelentkezhetnek, és életveszélyesek lehetnek. Ezenkívül jelentősen megnő az intrauterin növekedés korlátozásának és a kis terhességi kornak a kockázata. Bemutatták a bariatrikus műtéten áteső nők (AURORA) prospektív multicentrikus regisztrációjának adatait, a szülés utáni 6 hónapig tartó nyomon követéssel. A bariatrikus műtétet követő első évben fogant terhességeknél több PTB-t jelentettek, mint a későbbi terhességeknél.

Elhízás és nőgyógyászat

Urogynecology

Martin Rudnicki (Dánia) egy nagy, az alsó húgyúti tünetekkel kapcsolatos európai uniós vizsgálat adatait mutatta be, amelyekben 8000 nő vett részt Dánia déli részéből és Németország északi részéből. A nők 47 százalékának BMI-je> 25 volt. A normál testsúlyú nőknél a vizeletinkontinencia (UI) ritkábban volt tapasztalható, mint a túlsúlyos nőknél (30% vs. 69%). A magasabb BMI a stressz UI-vel társult (normál testsúlyban 41%, túlsúlyos nőknél 58%). A magasabb BMI az UI késztetéséhez is társult (normál testsúlyú 43%, túlsúlyos nőknél 55%). Úgy tűnt, hogy a BMI az inkontinencia fokozott súlyosságával függ össze, és a BMI és a „Nemzetközi konzultáció az inkontinencia kérdőív-vizeletinkontinencia rövid formában” (ICIQ ‐ UI SF) pontszáma között igen jelentős összefüggés van. Steinar Hunskar (norvég) áttekintette a felhasználói felületről szóló irodalmat és kimutatta, hogy a túlsúly vagy az elhízás kockázati tényező. Kimutatta, hogy jó bizonyíték van arra, hogy a BMI és a derék-csípő arány független kockázati tényező a nők UI-jában. Csak néhány intervenciós tanulmány készült a súlycsökkentés UI-ra gyakorolt ​​hatásának felmérésére, de ezek a jelek szerint a fogyás előnyét mutatják.

Gesztációs cukorbetegség és policisztás petefészek szindróma

Elhízás a reproduktív egészségben

Szóba került a gyomor bypass hatása a férfi reproduktív jellemzőire is. Fordított összefüggés van a BMI és a szérum tesztoszteron szint között, és az életmódbeli intézkedések vagy a gyomor bypass által kiváltott súlycsökkenés a tesztoszteron szint emelkedését eredményezte. Ezenkívül a spermiumok zsírsavösszetétele befolyásolhatja a sperma minőségét, és a zsírsavprofil gyakran változik kórosan elhízott egyéneknél. Észtországból és norvégiai tanulmányból azt vizsgálták, hogy a gyomor bypass által kiváltott fogyás befolyásolja-e a sperma minőségét és a spermiumok zsírsavainak összetételét. Az elemzéseket a műtét előtt és után 12–24 hónappal végezték. Jelentős változásokat figyeltek meg a tesztoszteron és az FSH szérumszintjében a műtét után, de a sperma koncentrációjára és az összes spermiumszámra nem volt hatás. A súlycsökkenés egyes férfiaknál megnövelte a spermiumok koncentrációját és a spermiumok számát, másoknál pedig csökkent. A tesztoszteronszint minden betegnél emelkedett, és a műtét utáni szintek a referencia tartományba estek.

Elhízás és alaptudomány

Pro és con viták

Fogyás terhesség alatt?

Patrick Catalano (USA) áttekintést nyújtott be, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy túlsúlyos és elhízott nőknél súlycsökkenés vagy -gyarapodás

Fogyás a termékenységi kezelés előtt?

Ulrik Schiøler Kesmodel (Dánia) arról vitázott, hogy a túlsúlyos vagy elhízott nőknek kell-e termékenységi kezelést kapniuk. Az irodalom áttekintése alapján rámutatott, hogy itt nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a fogyás javítja a termékenységi kezelés eredményét. A termékenységi kezelés korlátozott hozzáférése megbélyegzéshez, alacsony önértékeléshez és rossz testképhez vezethet az elhízott nők körében. Hangsúlyozta, hogy az egészségügy más területein nincs olyan jogszabály, amely súly vagy BMI alapján korlátozná a hozzáférést. Ezzel szemben a termékenységi kezelést követően a túlsúlyos és elhízott nőknél alacsonyabb a klinikai terhességi arány és az élő születési arány, magasabb gyógyszeradagokra van szükség, és a kezelés időtartama hosszabb. Ennek megfelelően az elhízott nőknél magasabb a termékenységi kezelés költsége, és figyelembe kell venni a terhesség és a szülés komplikációinak fokozott kockázatát.

Bariatrikus műtét vagy pszichológiai kezelés?

Lars Naver (Dánia) azzal érvelt, hogy a terhesség előtti bariatrikus műtétnek jó esete van azoknál a nőknél, akiknél a BMI> 35 és társbetegségek. A bariatrikus műtétet követően a releváns társbetegségek jelentős csökkenéséről számoltak be, mint például depresszió, obstruktív alvási apnoe, asztma, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, alkoholmentes zsírmájbetegség, metabolikus szindróma, 2-es típusú cukorbetegség és vénás stasis betegség. Eddig a műtéti kezelés a leghatékonyabb és tartósabb testsúlycsökkentő kezelés elhízott betegek számára. azonban,

Az anyák elhízása a neonatológus szemszögéből

Neena Modi (Egyesült Királyság) bebizonyította, hogy a csecsemő adipozitása és az intra-hepatocelluláris lipidek közvetlenül nőnek az anya BMI-jével. A cukorbeteg nőknél született fiúk zsírosabbak, a cukorbeteg nőknél született lányok kevésbé nem zsírszövetűek. A cukorbeteg nők szoptatott csecsemőinél több zsírszövet halmozódik fel, mint a nem cukorbeteg nők csecsemőinél. Dr. Modi kijelentette, hogy az anyai elhízás egyre nagyobb problémát jelent az újszülöttek egészségügyi és újszülött egészségügyi szolgáltatásai számára. Az anyák túlsúlya/elhízása valószínűleg több biológiai úton befolyásolja a hosszú távú utódok egészségét. Az anya túlsúlya/elhízása és a csecsemő kimenetele között sok szoros összefüggés van, de az ok-okozati összefüggések korlátozottak. Hangsúlyozta, hogy a felnőttkori elhízás elleni küzdelem mindeddig nem működött, és az elhízás megelőzése csecsemő- és gyermekkorban kötelező.

Poszter foglalkozás és ingyenes szóbeli előadások

Negyvenhét kivonat került bemutatásra a poszter ülés vagy az ingyenes szóbeli előadások során. Az újdonság, a módszertan és a relevancia alapján két díjazottat választottak ki. Ann Kristin Rönnberg (norvég) a terhesség alatti beavatkozás után a túlzott terhességi súlygyarapodás csökkentése érdekében elnyerte a poszter utáni súlymegtartás hosszú távú hatásairól szóló legjobb plakátelőadás díját, a túlzott terhességi súlygyarapodás csökkentése érdekében pedig Louise Bjørkholt Andersen (Dánia) legjobb ingyenes szóbeli előadás „Az angiogén faktorok csökkenték a diagnosztikai hatékonyságot elhízott, preeclampsiaban szenvedő nőknél.”

Következtetés

Az elhízás az anya, a perinatális és a hosszú távú egészség legfontosabb megelőzhető kockázati tényezője. A NOCOGO kongresszus során bemutatott új bizonyítékok rámutattak a sokoldalú megközelítés szükségességére. Sürgős a beavatkozás szükségessége, még a fogalom elõtt is, és csökkenteni kell a terhes, csecsemõ, gyermek és serdülõknek az obesogén környezetnek való kitettségét. A várandós nők, gyermekek és serdülők elérése közegészségügyi kihívás. A meglévő ismeretek alapján nyilvánvaló, hogy az anya és a jövő generációi egészségének érdemi javítása érdekében a megközelítést a terhességen túl is ki kell terjeszteni. Ezt a kérdést alkalmazni kell a politikusokra, az érdekelt felekre és a döntéshozókra. Az ilyen hatóságokat, valamint a betegszövetségeket bevonják a jövőbeli ülésekbe. 2018-ban már tervezzük a NOCOGO III-at. Az előadások, az előadások pdf fájljai, az előadók bionotái, valamint a kongresszus kivonatai és további információi megtalálhatók a http://www.NOCOGO2015.dk oldalon.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet mondunk a jelentés szerzőin kívüli helyi és nemzetközi tudományos bizottságnak: Dorte Møller Jensen, Ellen Nøhr, Karin Glavind, Jens Fedder, Martin Rudnicki, Peter Damm, Berit Heitmann, Ulrik Kesmodel, Lise Hounsgaard, Neena Modi, Roland Devlieger, Khalid Khan és Patrick Catalano. A szervezőbizottságban köszönetet mondunk Lise Lotte Torvin Andersennek, Kresten Rubeck Petersennek és Kristina Renault-nak. Hálásak vagyunk Annette List és PhD hallgatók hozzájárulásáért az Odensei Egyetemi Kórház Nőgyógyászati ​​és Szülészeti Kutatóintézetétől is.