Megnövekedett terhességi szövődmények a lisztérzékenységben szenvedő nőknél

Stephanie M. Moleski

Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztály, Thomas Jefferson Egyetemi Kórház, Philadelphia PA (Stephanie M. Moleski, Robin S. Miller, Cynthia L. Miller, David Kastenberg, Anthony J. DiMarino), USA

terhességi

Christina C. Lindenmeyer

b Gasztroenterológiai és hepatológiai osztály, Cleveland Clinic, Cleveland (Christina C. Lindenmeyer), USA

J. Jon Veloski

c Orvosi Oktatási és Egészségügyi Kutatóközpont, Jefferson Medical College, Philadelphia (J. Jon Veloski, Robin S. Miller), USA

Robin S. Miller

Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztály, Thomas Jefferson Egyetemi Kórház, Philadelphia PA (Stephanie M. Moleski, Robin S. Miller, Cynthia L. Miller, David Kastenberg, Anthony J. DiMarino), USA

Cynthia L. Miller

Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztály, Thomas Jefferson Egyetemi Kórház, Philadelphia PA (Stephanie M. Moleski, Robin S. Miller, Cynthia L. Miller, David Kastenberg, Anthony J. DiMarino), USA

David Kastenberg

Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztály, Thomas Jefferson Egyetemi Kórház, Philadelphia PA (Stephanie M. Moleski, Robin S. Miller, Cynthia L. Miller, David Kastenberg, Anthony J. DiMarino), USA

Anthony J. DiMarino

Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztály, Thomas Jefferson Egyetemi Kórház, Philadelphia PA (Stephanie M. Moleski, Robin S. Miller, Cynthia L. Miller, David Kastenberg, Anthony J. DiMarino), USA

Absztrakt

Háttér

A lisztérzékenység egy immun által közvetített vékonybél rendellenesség, amely genetikailag fogékony egyénekben alakul ki étrendi gluténnel való érintkezéskor. A lisztérzékenységnek bélen kívüli megnyilvánulásai lehetnek, amelyek kihatnak a nők reproduktív egészségére. Ennek a tanulmánynak a célja a celikiakában szenvedő nők termékenységének és a terhesség kimenetelének vizsgálata volt.

Mód

Retrospektív kohorszos vizsgálatban elemeztük a felsőfokú ellátási celiakia központjában lévő betegektől és 2 nemzeti celiakia-tudatossági szervezet tagjaitól gyűjtött információkat. Celiacia nélküli nőket használtunk kontrollként. A nők anonim online kérdőívet töltöttek ki, és 43 kérdésre válaszoltak a menstruációs előzményekről, a termékenységről és a terhesség kimeneteléről (329 vékonybél biopsziával megerősített celiakia és 641 kontroll).

Eredmények

A vizsgálatba bevont 970 nő közül 733 (75,6%) jelentette, hogy valamikor terhes volt; nem volt szignifikáns különbség a lisztérzékenységben szenvedő nők (n = 245/329, 74,5%) és a kontrollok (488/641, 76,1%; P = 0,57) között. Azonban a lisztérzékenységben szenvedő nők kevesebb, mint a kontrollok (79,6% és 84,8%) 1 vagy több terhességet követően szültek (P = 0,03). A lisztérzékenységben szenvedő nőknél magasabb volt a spontán abortusz százalékos aránya, mint a kontrollokban (50,6% vs. 40,6%; P = 0,01), és a korai szülésben (23,6% vs. 15,9% a kontrollokban; P = 0,02). A menarche átlagéletkora magasabb volt a cöliákia csoportban (12,7 év), mint a kontrollokban (12,4 év; P = 0,01).

Következtetések

A coeliakiaban szenvedő nők reproduktív tulajdonságait vizsgáló retrospektív kohorszanalízis során a celiaciát a spontán abortusz, az idő előtti szülés és a menarche későbbi életkorának jelentős növekedésével társítottuk.

Bevezetés

A lisztérzékenység (CD) immunmediált vékonybél rendellenesség, amely genetikailag fogékony embereknél fordul elő étrendi gluténnel való érintkezéskor [1]. A CD egyetlen kezelési módja a gluténmentes diéta (GFD) szigorú és egész életen át tartó betartása, amely a nyálkahártya helyreállításához vezethet [2]. A CD prevalencia becslésének pontossága jelentősen javult a megbízható szerológiai tesztek kifejlesztésével. A előfordulási arányok nagy különbségeket mutatnak az egyes régiókban, ami a populáció különböző kockázatait tükrözi. A szerológiai alapú tesztek az Egyesült Államokban 1: 105 (0,95%) prevalenciát becsülnek a „nem veszélyeztetett” felnőtteknél, 1: 322 (0,31%) gyermekeknél és 1: 133 összességében (0,75%) [3]. A betegség férfi és nő aránya nagyjából 1: 2,8 [4].

A CD patofiziológiája magában foglalja a környezeti glutént a genetikailag fogékony egyéneknél. A HLA-DQ2 és DQ8 haplotípusok az antigént bemutató sejtek felületén expresszálódnak a bél lamina propriájában és megkötik az aktivált gliadin peptideket, gyulladásos reakciót váltva ki. Ez a gyulladásos állapot a vékonybél nyálkahártyájának felépítésében bekövetkező változásokhoz vezet, ideértve a limfociták fokozottabb beszivárgását a hámsejtekbe, a villous atrófiát és a kripta torzulását [5]. Ezek a bélváltozások a makro- és mikroelemek felszívódási zavarához vezethetnek, ami felszívódási tüneteket, például fogyást és hasmenést eredményezhetnek. Ezenkívül a CD számos extraintesztinális megnyilvánulással, valamint ebből eredő morbiditással és mortalitással társul [6]. A CD és a reproduktív rendellenességek között először 1970-ben alakult összefüggés, amikor Morris és munkatársai három kezeletlen CD-vel és meddőséggel rendelkező beteget írtak le, akik mind a GFD megkezdése után teherbe estek [7]. Ezen esettanulmány óta azonban a nőknél a CD szövődményeivel, nevezetesen a meddőség, a termékeny élettartam hossza, a perinatális szövődmények és a terhesség káros következményeivel foglalkozó szakirodalom nem következetes [8-16,23-27].

Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy segítsen tisztázni a cöliákiás betegek tapasztalatait a termékenységről és a terhesség kimeneteléről. Ez a tanulmány jelenti a CD-ben szenvedő amerikai betegek eddigi legnagyobb női egészségügyi felmérését.

Betegek és módszerek

Ebben a retrospektív kohorsz vizsgálatban női alanyokat toboroztak a Jefferson Celiac Centerből és két országos CD-tudatossági szervezet tagjaiból. A Celiac Awareness Nemzeti Alapítvány on-line hiperhivatkozást tett közzé a tanulmányhoz a „Research News Feed” című cikkében és a közösségi média webhelyein. A glutén intolerancia csoport a közösségi médián keresztül is népszerűsítette a tanulmányt. A Jefferson Celiac központban lévő betegeket irodai szórólapokkal toborozták, és a Jefferson Celiac Center hírlevelében megkapták a hiperhivatkozás egy példányát. A betegeket anonim, online felmérés kitöltésére kérték. Azokat a nőstényeket, akiknél nem volt diagnózis a CD-ről, összehasonlító csoportként toborozták a közösségi médián keresztül. Ezeket a nőket arra kérték, hogy töltsék ki ugyanazt a felmérést, amelyet női egészségügyi felmérésnek neveznek.

A 43 kérdésből álló vizsgálat azt kérdezte, hogy a betegeknél diagnosztizálták-e a CD-t. A CD-t jelentő betegeket ezután arra kérték, hogy azonosítsák a diagnózis módszerét, hogy vajon diagnosztizálták-e vékonybél biopsziát, szerológiát és/vagy a GFD vizsgálatát. A betegek termékeny élettartamukat a menarche és a menopauza korának megadásával határozták meg. A betegeket felkérték, hogy írják le termékenységi kórtörténetüket, beleértve azt is, hogy valamikor megpróbáltak-e terhességet elképzelni, és hogy sikerült-e egy vagy több gyermeket szülniük. Ezenkívül a betegek megválaszolták a terhességi szövődményeket, ideértve a vetéléseket, a koraszüléseket (37. terhességi kor előtti szülés), a születési súlyokat és a szülés módszereit.

Csak azokat a betegeket vonták be az elemzésbe, akiknek vékonybél biopszia után az orvos azt mondta, hogy CD-vel rendelkeznek, és összehasonlították azokat a betegekkel, akiket anamnézisben nem írtak le CD-ről. A két csoport átlaga közötti különbségeket független t-tesztek segítségével értékeltük. Az arányok közötti különbségeket z-tesztekkel értékeltük. A számításokat a Stata 11.0, College Station, Texas alkalmazásával végeztük. A Thomas Jefferson Egyetem Intézményi Felülvizsgálati Testülete jóváhagyta a vizsgálati protokollt.

Eredmények

Összesen 1757 nő válaszolt a felmérésre, 1156 pedig arról számolt be, hogy valamikor megpróbáltak teherbe esni. Ezen nők közül 329 beteg számolt be arról, hogy CD-jüket orvos diagnosztizálta és vékonybél biopsziával igazolta. Összesen 186 olyan nőt zártak ki a vizsgálatból, akik kórelőzményében kizárólag szerológiával vagy a GFD kipróbálásával diagnosztizált CD-t diagnosztizáltak, de biopszia nélkül. E vizsgálat céljából csak a 329, biopsziával igazolt CD-vel rendelkező beteget vették figyelembe, akik terhességet szándékoztak vállalni. A fennmaradó 641 beteget, akiknek anamnézisében nem volt CD, összehasonlító csoportként alkalmazták a biopsziával igazolt CD-vel (CD-csoport) rendelkező 329 betegnél, összesen 970 nőnél.

Termékenység

Összességében a vizsgálatba bevont 970 nőből 733 (75,6%) számolt be arról, hogy valamikor terhes volt, és a CD (329 nőből 245, 74,5%) kohorsz és nem csoport között nem volt különbség (P = 0,57). -CD (641 nőből 488, 76,1%) kohorsz. A 733 teherbe esett nő közül 609-nek sikerült a szülése (195 CD, 414 nem CD). A terhességet megkísérlő CD-s nők közül kevesebb (195, 245, 79,6%) szült végül, míg az összehasonlító csoportban 488 nő közül 414 (84,8%) volt (P = 0,03). Az 1. ábra bemutatja a vizsgálatba bevont nőket és terhességük kimeneteleit.