Portál hipertónia

Mi a portál hipertónia?

okai

A máj számos célt szolgál a szervezetben, a szénhidrátok, fehérjék és zsírok előállításától kezdve az epe szintetizálásáig, amely elősegíti az étel emésztését. Emiatt a máj jelentős vérellátást igényel. A test más szerveivel ellentétben ennek a vérellátásnak a többsége (75%) a vénás rendszerből származik a portál rendszeren keresztül. A gyomorból, a vékonybélből, a hasnyálmirigyből és a lépből származó erek összefognak, és a portális vénát képezik, amely tápanyagokat és kémiai építőelemeket juttat a májba. A májba jutva a portális véna és a májartéria (amely a máj vérellátásának 25% -át teszi ki) összeállítva sinusoidákat képez, amelyek a vér szűrésére szolgálnak. Innen a vér a vena cava felé tart, amely a test legnagyobb vénája, amely visszatér a szívbe.

A portál hipertónia a portálrendszeren belüli megnövekedett nyomást írja le, beleértve a portális vénát és az abba lefolyó mellékvénákat. A portálrendszeren belüli nyomást általában nem mérik, és ez nem kérdés, kivéve, ha olyan betegség vagy betegség lép fel, amely megnehezíti a vér átáramlását a májszöveten. Ez a gátló hatás növeli a portális vénás rendszer nyomását és potenciális problémákat okoz a máj működésében. A májbetegséggel összefüggő tünetek megjelenése miatt az egészségügyi szakember a portális hipertónia jelenlétét kutathatja.

Mi okozza a portál hipertóniáját?

A portális hipertónia akkor fordul elő, ha a májban a vér áramlása elakadt, és a portális vénán belül a nyomás emelkedik. Ez az obstrukció lehet intrahepatikus (intra = belül + máj = máj), pre-máj (pre = előtt) vagy post-hepatic (post = után).

A portális hipertónia intrahepatikus okai

A portális hipertónia intrahepatikus okai közé tartozik a cirrhosis és a májfibrózis vagy a hegesedés. A portál hipertónia oka a legkülönbözőbb betegségek. Példák a következőkre:

  • Alkohollal való visszaélés,
  • Hepatitis B és C fertőzések,
  • Zsíros máj (NASH, alkoholmentes steatohepatitis),
  • Wilson-kór, a réz anyagcseréjének rendellenessége,
  • Hemochromatosis (vas túlterhelés), felesleges vas felhalmozódás
  • Cisztás fibrózis
  • Elsődleges szklerotizáló cholangitis, az epevezeték megkeményedése
  • Biliáris atresia, rosszul kialakult epevezetékek
  • Parazitafertőzések, például schistosomiasis

A portális hipertónia máj előtti okai

  • Portál vénák trombózisa vagy vérrögök a portális vénán belül
  • Veleszületett portálvénás atrezia vagy a portális véna fejlődésének kudarca

A portális hipertónia poszt-máj okai

A máj utáni okok a májból a szívbe áramló vér elzáródásának következményei lehetnek, és a következők lehetnek:

  • Májvénás trombózis
  • Alsó vena cava trombózis
  • Korlátozó szívburokgyulladás, ahol a szív bélése megmerevedik, és nem teszi lehetővé a szív ellazulását és tágulását, amikor a vér visszatér hozzá. Ennek okai lehetnek tuberkulózis, gombás fertőzések, daganatok, kötőszöveti rendellenességek (például szkleroderma) és a sugárterápia szövődményei.

Portál hipertónia splenomegalia

Miért megnagyobbodik a lép

Amikor a vér nem tud könnyen átáramlani a májban, megpróbálja megkerülni a portálrendszert, a szisztémás vénás rendszer segítségével visszatér a szívbe. A portális hipertónia tüneteit a májban történő véráramlás csökkenésének és a vénán belüli megnövekedett nyomás okozta szövődmények okozzák.

A splenomegalia, a portális hipertónia egyik tünete, a lép megnagyobbodása, amelyet a lépvénán keresztüli véráramlás csökkenése okoz. A vér csökkent képessége a lépből való lefolyáshoz torlódást okoz és nagyobbá válik.

Bár a megnagyobbodott lép nem okozhat tüneteket vagy jeleket, a következők lehetnek:

  • Emésztési zavar és teltségérzet, amikor a megnagyobbodott lép összenyomja a gyomrot,
  • Csuklás a rekeszizom irritációja miatt, és
  • Fájdalom a has felső részén, amely a hátsó részig vagy a lapockáig sugározhat.

Mik a tünetek a portális hipertónia?

Amikor a vér nem tud könnyen átáramlani a máj architektúráján (a portális vénától a sinusoidon át a máj vénájáig a vena cava-ig), megpróbálja megkerülni a portális rendszert, a szisztémás vénás rendszer segítségével visszatér a szívbe. A portális hipertónia tünetei a májban történő véráramlás csökkenésének szövődményei, valamint a vénán belüli vénákon belüli megnövekedett nyomás következményei.

DIABEMUTATÁS

Hogyan történik a portális hipertónia diagnózisa?

A portál hipertóniát általában jóval azután diagnosztizálják, hogy a folyamat elkezdődött a testben, és csak komplikáció bekövetkezése után. Amikor a betegnél ascites alakul ki vagy gyomor-bélrendszeri vérzése van, az egészségügyi szakember megkeresi a lehetséges okokat, beleértve a portális hipertóniát is.

Ha a diagnózis lehetőség van rá, vérvizsgálatokkal, röntgensugarakkal, CT vagy MRI és endoszkópia segítségével megerősíthető. A portális vénán belüli nyomásokat rutinszerűen nem mérik, kivéve speciális helyzeteket (lásd TIPS eljárás).

Mi a portális hipertónia kezelése?

A portális hipertónia kezelése gyakran a szövődmények megelőzésére irányul. Ide tartozik az ok kiváltása és az alkohol kerülése. A további májkárosodás veszélye miatt kerülni kell az acetaminofent (például Tylenol, Panadol) tartalmazó vény nélkül kapható gyógyszereket is.

Az étrendi korlátozások magukban foglalják a só korlátozását, hogy megakadályozzák az ascites folyadék további felhalmozódását. A fehérje szintén korlátozott lehet, mivel a megnövekedett fehérjetartalom elnyomhatja a máj szintetizációs képességét, és máj encephalopathiához vezethet.

Azok a gyógyszerek, mint a béta-blokkolók és a nitroglicerin, megfelelőek lehetnek a portalis rendszer nyomásának csökkentésére. A laktulóz máj enkefalopátia kezelésére írható fel.

A katasztrofális és életveszélyes vérzés megelőzése érdekében szükség lehet endoszkópiára a nyelőcső varikációinak felkötésére vagy lekötésére.

A TIPS eljárás (transzjuguláris intrahepatikus portoszisztémás sönt) lehet egy lehetőség a portálrendszeren belüli nyomás csökkentésére. Egy intervenciós radiológus megkísérli elhelyezni a csövet, amely összeköti a kapu vénáját a máj vénájával. Ez csökkentheti a májban lévő nyomást, és csökkentheti a gyomor és a nyelőcső vénáin belüli nyomást is, remélhetőleg csökkentve a vérzés kockázatát.

Ha a portális hipertónia és a májműködési zavar eléggé rossz állapotba kerül, májtranszplantációra lehet szükség.