Mi okozza az álmatlanságot?

Frissítve 2020. augusztus 6

okozza

Orvosi szempontból felülvizsgálta

Az álmatlanság olyan alvászavar, amely a felnőttek akár 35% -át is érinti. Jellemzői az alvás, az alvás és az éjszakai alvás, valamint a reggeli alvás közbeni problémák. Súlyos következményei lehetnek, ami túlzott nappali álmossághoz, az autóbalesetek nagyobb kockázatához és az alváshiány széles körű egészségügyi hatásaihoz vezethet.

Az álmatlanság gyakori okai közé tartozik a stressz, a szabálytalan alvási rend, a rossz alvási szokások, a mentális egészségi rendellenességek, mint a szorongás és depresszió, fizikai betegségek és fájdalom, gyógyszerek, neurológiai problémák és specifikus alvászavarok. Sok ember számára ezen tényezők kombinációja okozhatja és súlyosbíthatja az álmatlanságot.

Minden álmatlanság ugyanaz?

Nem minden álmatlanság egyforma; az emberek különböző módon tapasztalhatják meg az állapotot. A rövid távú álmatlanság csak rövid ideig, míg a krónikus álmatlanság három vagy több hónapig tart. Néhány ember számára az elsődleges probléma az elalvás (alvás kezdete), míg mások az elalvással küzdenek (alvás fenntartása).

Az, hogy az embert hogyan érinti az álmatlanság, jelentősen változhat annak oka, súlyossága és az alapul szolgáló egészségi állapotok alapján.

Melyek az álmatlanság leggyakoribb okai?

Az álmatlanságnak számos lehetséges oka lehet, és sok esetben több tényező is érintett lehet. A rossz alvás más egészségügyi állapotokat is kiválthat vagy ronthat, ami az álmatlanság ok-okozati összetett láncolatát hozza létre.

Holisztikus szinten úgy gondolják, hogy az álmatlanságot hiperarousal állapot okozza, amely megzavarja az elalvást vagy az alvást. A hiperarousal lehet mentális és fizikai, és számos körülmény és egészségügyi probléma kiválthatja.

Álmatlanság és stressz

A stressz olyan mély reakciót válthat ki a testben, amely kihívást jelent a minőségi alvás szempontjából. Ez a stresszreakció a munkahelyi, az iskolai és a társas kapcsolatokból származhat. A traumás helyzeteknek való kitettség krónikus stresszt okozhat, beleértve a poszttraumás stressz rendellenességet (PTSD).

A test stresszre adott fizikai reakciója hozzájárul a túlérzéshez, és a mentális stressz is ugyanolyan hatást gyakorolhat. Az alvásképtelenség maga is stresszforrássá válhat, ami egyre nehezebbé teszi a stressz és az álmatlanság körforgásának megtörését.

A kutatók úgy vélik, hogy egyes személyek jobban ki vannak téve a stressz okozta alvási problémáknak. Ezeknek az embereknek nagy az „alvásreaktivitása”, ami más, alvásukat, testi és lelki egészségüket befolyásoló problémákhoz kötődik.

Álmatlanság és szabálytalan alvási ütemtervek

Az ideális világban a test cirkadián ritmusaként ismert belső órája szorosan követi a nappali és éjszakai napi mintát. A valóságban sok embernek vannak olyan alvási ütemtervei, amelyek a cirkadián ritmusuk eltérését okozzák.

Két jól ismert példa a jet lag és a műszakos munka. A Jet lag zavarja az alvást, mert az ember teste nem tud alkalmazkodni az időzóna gyors változásához. A műszakos munka megköveteli, hogy az ember egész éjjel dolgozzon és nappal aludjon. Mindkettő megzavarhatja a cirkadián ritmust és az álmatlanságot.

Néhány embernél a cirkadián ritmus egyértelmű ok nélkül előre vagy hátra tolható, ami állandó nehézségeket okoz az alvás időzítésében és az általános alvásminőségben.

Álmatlanság és életmód

Az életmóddal, az ételekkel és italokkal kapcsolatos egészségtelen szokások és rutinok növelhetik az ember álmatlanságának kockázatát.

A különféle életmódválasztások alvási problémákat okozhatnak:

  • Az agy stimulálása késő estig, például késői munkavégzéssel, videojátékokkal vagy más elektronikus eszközök használatával.
  • A késő délutáni szundítás eldobhatja az alvás időzítését, és megnehezítheti az éjszakai elalvást.
  • A későbbi alvás az elvesztett alvás pótlására megzavarhatja testének belső óráját, és megnehezítheti az egészséges alvási ütemterv kialakítását.
  • Az ágy használata az alvás mellett végzett tevékenységekhez mentális asszociációkat hozhat létre az ágy és az ébrenlét között.

Bár gyakran figyelmen kívül hagyják, az étrenddel kapcsolatos döntések szerepet játszhatnak az alvási problémákban, például az álmatlanságban.

A koffein egy stimuláns, amely órákon át tartózkodhat a rendszerben, megnehezítve az alvást, és potenciálisan hozzájárulhat az álmatlansághoz, ha délután és este használják. A nikotin egy másik stimuláns, amely negatívan befolyásolhatja az alvást.

Az alkohol, amely nyugtató hatású lehet, hogy álmos lehet, valóban ronthatja az alvást azáltal, hogy megzavarja az alvási ciklust és töredezett, nem helyreállító alvást okoz.

A nehéz ételek és a fűszeres ételek fogyasztása megnehezíti az emésztési folyamatokat, és alvási problémákat okozhat, ha késő este fogyasztják őket.

Álmatlanság és mentális egészségügyi rendellenességek

A mentális egészségi állapotok, mint a szorongás, a depresszió és a bipoláris rendellenesség, gyakran súlyos alvási problémákat okoznak. Becslések szerint az álmatlanságban szenvedők 40% -ának mentális egészségi állapota van.

Ezek az állapotok átható negatív gondolatokat és mentális hiperarousalokat gerjeszthetnek, amelyek zavarják az alvást. Ezenkívül a tanulmányok azt mutatják, hogy az álmatlanság súlyosbíthatja a hangulatot és a szorongásos rendellenességeket, súlyosbíthatja a tüneteket, sőt növelheti az öngyilkosság kockázatát depressziós betegeknél.

Álmatlanság, testi betegségek és fájdalom

Szinte minden fájdalmat okozó állapot megzavarhatja az alvást azáltal, hogy megnehezíti a kényelmes fekvést az ágyban. Fájdalom, ha álmatlan az ágyban, felerősítheti azt, növelve a stresszt és az alvási problémákat.

A II-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatos egészségügyi szövődmények az álmatlanság mögöttes okainak lehetnek. A perifériás neuropathiából fakadó fájdalom, a hidratálás és vizeletürítés gyakoribb szükségessége, valamint a gyors vércukorszint-változás megszakíthatja az alvást. Összefüggés van a cukorbetegség és az alvást zavaró egyéb egészségi állapotok között, beleértve az obstruktív alvási apnoét (OSA) és a depressziót.

A fizikai betegségek egyéb típusai, beleértve a légzőszerveket vagy az idegrendszert érintő betegségeket is, kihívást jelenthetnek az alvás szempontjából, amely rövid távú vagy krónikus álmatlanságot eredményezhet.

Álmatlanság és gyógyszerek

Az alvási problémák és az álmatlanság sokféle gyógyszer mellékhatásai lehetnek. Ilyen például a vérnyomáscsökkentő gyógyszer, az asztmaellenes gyógyszer és az antidepresszáns. Más gyógyszerek nappali álmosságot okozhatnak, ami megdobhatja az ember alvási rendjét.

Nem csak gyógyszerek szedése szakíthatja meg az alvást. Amikor valaki abbahagyja a gyógyszer szedését, az elvonás vagy a test reakciójának egyéb aspektusai nehézségeket okozhatnak az alvásban.

Kapcsolódó olvasmány

  • PMS és álmatlanság
  • Álmatlanság és idősek
  • Álmatlanság és nők

Álmatlanság és neurológiai problémák

Megállapították, hogy az agyat érintő problémák, beleértve a neurodegeneratív és a neurodevelopmentális rendellenességeket, az álmatlanság fokozott kockázatával járnak.

A neurodegeneratív rendellenességek, például a demencia és az Alzheimer-fokú demencia, eldobhatják az ember cirkadián ritmusát és az alvás-ébrenlét ciklusát vezérlő napi jelek észlelését. Az éjszakai zavartság tovább ronthatja az alvás minőségét.

Az olyan idegfejlődési rendellenességek, mint a figyelemhiányos/hiperaktivitási rendellenesség (ADHD), hiperarousalist okozhatnak, ami megnehezíti az emberek számára a szükséges alvást. Az alvásproblémák gyakoriak az autista spektrumzavarral (ASD) szenvedő gyermekeknél, és felnőttkorukig is fennmaradhatnak.

Álmatlanság és specifikus alvászavarok

A specifikus alvászavarok okozhatják az álmatlanságot. Az obstruktív alvási apnoe, amely számos légzési leállást és átmeneti alvásmegszakadást okoz, az emberek 20% -át érinti, és mögöttes tényező lehet, amely álmatlanságot és nappali álmosságot okoz.

A nyugtalan láb szindróma (RLS) rontja az alvást, mivel erőteljes késztetést okoz a lábak mozgatására. Az alvás közbeni rendellenes viselkedés, amelyet parasomniának neveznek, zavarhatja az alvást. A parasomniák néhány jól ismert példája az alvajárás, rémálmok és alvási bénulás.

Mi az álmatlanság oka az időseknél?

Az álmatlanság az idősebb felnőttek 30-48% -ában fordul elő, akik gyakran különösen küzdenek az alvás fenntartásával.

Akárcsak egy fiatalabb korú embernél, a stressz, a fizikai betegségek, a mentális egészségi problémák és a rossz alvási szokások is okozhatnak álmatlanságot az időseknél. Az idős emberek azonban gyakran érzékenyebbek ezekre az okokra a magasabb krónikus egészségi állapot, a társadalmi elszigeteltség és az alvást befolyásoló többféle vényköteles gyógyszer fokozott használata miatt.

A kutatások azt mutatják, hogy a 60 évnél idősebb embereknél alacsonyabb az alvás hatékonysága. Kevesebb időt töltenek mély alvásban és REM alvásban, ami megkönnyíti alvásuk megzavarását. A nappali expozíció csökkenése, valamint az alvás és az ébrenlét csökkentett környezeti jelzései hatással lehetnek a cirkadián ritmusra, különösen az idős embereknél a gondozott gondozásban.

Milyen okai vannak az álmatlanságnak a tizenéveseknél?

Becslések szerint az álmatlanság a tizenévesek 23,8% -át érinti. A biológiai változások a későbbi „éjszakai bagoly” alvási ütemterv felé tolják a tizenéveseket, de az iskolakezdési idők miatt általában nem tudnak addig aludni, ameddig csak szeretnék.

A tizenévesek különösen érzékenyek lehetnek az iskolai, munkahelyi és társadalmi kötelezettségekből eredő túlterhelésre és stresszre. A tizenévesek hálószobájában is gyakran használják az elektronikus eszközöket. Mindezek a tényezők hozzájárulnak az álmatlanság magas arányához a serdülőkorban.

Milyen okai vannak az álmatlanságnak a terhesség alatt?

  • Kényelmetlenség: A megnövekedett súly és a megváltozott testösszetétel befolyásolhatja az ágy helyzetét és kényelmét.
  • Zavart légzés: A méh növekedése nyomást gyakorol a tüdőre, ami alvás közbeni légzési problémákhoz vezethet. A hormonális változások növelhetik a horkolást és a központi alvási apnoe kockázatát, amely rövid lélegzetkimaradással jár.
  • Reflux: A lassabb emésztés az esti rendellenességeket okozhatja.
  • Nocturia: A nagyobb vizelési gyakoriság szükségessé teheti az ágyból való feljutást a fürdőszobába.
  • Nyugtalan láb szindróma: A pontos ok nem ismert, de a terhes nőknél nagyobb az RLS kockázata, még akkor is, ha terhességük előtt soha nem voltak tüneteik.

Tanulmányok szerint a terhes nők több mint fele álmatlansággal összefüggő alvási problémákról számol be. Az első trimeszterben a terhes nők gyakran több órát alszanak, de alvásuk minősége romlik. Az első trimeszter után a teljes alvási idő csökken, a legfontosabb alvási problémák a harmadik trimeszterben jelentkeznek.