Gyulladásos bélbetegség klinika

Mikroszkópos vastagbélgyulladás

A mikroszkópos vastagbélgyulladás a vastagbelet (vastagbelet és végbelet) érintő gyulladásos bélbetegség, amelyet az orvosok először 40 évvel ezelőtt ismertek fel. A mikroszkópos vastagbélgyulladás tünetei eltérnek az ismertebb gyulladásos bélbetegségek - Ulceratív vastagbélgyulladás (UC) és Crohn-betegség (CD) tüneteitől. UC és CD esetén a bélbélés gyakran láthatóan gyulladt és fekélyes, ha a kolonoszkópia során nézzük (ez az eszköz lehetővé teszi a szakember számára, hogy a vastagbélbe nézzen). Mikroszkópos vastagbélgyulladás esetén a bélbélés általában normálisnak tűnik a kolonoszkópia során.

Ha azonban a bélbélésből biopsziákat (szövetmintákat) vesznek és mikroszkóp alatt vizsgálnak, akkor a bélés változásai láthatók - ezért a Microscopic Colitis elnevezés. Egy másik különbség az, hogy az UC, és néha a CD gyakori tünete a véres hasmenés. Mikroszkópos vastagbélgyulladás esetén a hasmenés vizes, de általában nem tartalmaz vért. A mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedők hosszú távú kilátásai jóak, egy nemrégiben készült tanulmány szerint négy emberből több mint három ér el hosszú távú remissziót a betegségből.

Ez a weboldal rövid áttekintést nyújt a mikroszkópos vastagbélgyulladásról, beleértve a diagnózist, a lehetséges okokat és a kezeléseket.

MIK A LIMFOCITÁS ÉS KOLAGÉN KOLITISZTIKA?

A mikroszkópos vastagbélgyulladás magában foglalja a limfocita és a kollagén vastagbélgyulladást. Ezek az állapotok nagyon hasonlóak, és általában ugyanazokat a tüneteket okozzák. Van azonban néhány különbség.

Ban ben Limfocita vastagbélgyulladás, a vastagbél nyálkahártyáján belül megnövekedett a limfociták száma (a fehérvérsejtek, amelyek a szervezet védekező rendszerének részei a fertőzések leküzdésében).

Ban ben Kollagén vastagbélgyulladás, a vastagbél bélésében a normálisnál vastagabb fehérjeréteg, az úgynevezett kollagén alakul ki, és megnövekedhet a limfociták száma is. Mindkét esetben a limfociták növekedése a gyulladás jele.

HOGYAN HATÁSA A MIKROSZKÓPOS KOLITISZTIK A EMÉSZZÉSI RENDSZERRE?

A mikroszkópos vastagbélgyulladás a vastagbelet (az emésztőrendszer utolsó részét) érinti, amely magában foglalja a vastagbelet és a végbelet. Az egészséges vastagbél a víz 90% -át felszívja a megmaradt hulladékból, és szilárd bélmozgást hoz létre. Amikor a vastagbél gyulladt a mikroszkópos vastagbélgyulladás miatt, kevésbé hatékonyan szívja fel a folyadékot a hulladékból. Az emésztőrendszer kémiai egyensúlyhiánya szintén előfordulhat, ami még több folyadék felhalmozódását eredményezi a vastagbélben. Ez nagy mennyiségű vizes széklethez és hasmenéshez vezet.

MIK A MIKROSZKÓPOS KOLITISZ TÜNETEI?

A mikroszkópos vastagbélgyulladás fő tünete a krónikus (folyamatos) vizes hasmenés, amely nagyon hirtelen kezdődhet. Néhány embernek robbanékony hasmenése lehet. Ha a hasmenés súlyos, dehidráció léphet fel. Az UC-vel és a Crohn-betegséggel ellentétben a bélből való vérzés nem valószínű, mert a bél bélése nem fekélyes. Egyéb tünetek:

hasi fájdalom (görcsös vagy tompa)
fogyás
fáradtság (amelyet éjszakai hasmenés okozhat)
széklet inkontinencia
ízületi és izomfájdalom
puffadás és szél

Tekintse meg az IBD-vel és a fáradtsággal, valamint a puffadás és a szél kezelésével kapcsolatos információs szakaszainkat javaslatokkal arról, hogyan lehet megbirkózni ezen tünetek közül.

A tüneteket tévesen diagnosztizálhatjuk, mint irritábilis bél szindrómát (IBS). Egy tanulmány szerint 20-ból körülbelül egy olyan embernél találtak mikroszkópos vastagbélgyulladást, akinél diagnosztizálták az irritábilis bélt.

AKI MIKROSZKÓPOS KOLITISZT TART?

A vizsgálatok azt sugallják, hogy évente 100 000 ember közül közülük egy és 11 között alakul ki kollagén vastagbélgyulladás, kettő és 19 között pedig limfocita vastagbélgyulladás. Úgy gondolják, hogy a mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedők száma növekszik, de ennek oka lehet a krónikus hasmenésben szenvedő idős emberek állapotának fokozott ismerete és intenzívebb vizsgálata. A mikroszkópos vastagbélgyulladást leggyakrabban a 60-as években diagnosztizálják, bár az állapot bármely életkorban megkezdődhet. Az emberek körülbelül egynegyedét 45 éves kora előtt diagnosztizálják, és bár ritka, mikroszkópos vastagbélgyulladást gyermekeknél is találtak.

Mind a limfocita, mind a kollagén colitis több nőt érint, mint férfit, bár a nemek közötti különbségek nagyobbak a kollagén colitis esetében. Vannak jelentések mikroszkópos vastagbélgyulladásról, amely ugyanazon család számos tagját érinti, és olyan tanulmányok, amelyek szerint bizonyos gének hajlamosítják az embereket a betegség kialakulására. A legújabb tanulmányok szerint a mikroszkópos vastagbélgyulladás gyakoribb a zsidó származású emberek körében, és több északi országban élő embert érint.

Mi okozza a mikroszkópos kolitist?

A mikroszkópos vastagbélgyulladás oka ismeretlen, de a tanulmányok azt sugallják, hogy nem egyetlen oka van, hanem több ok kombinációja, ami gyulladásos választ vált ki.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy a mikroszkópos vastagbélgyulladás autoimmun válasz lehet, amikor a szervezet immunrendszere ismert ok nélkül támadja meg az egészséges sejteket. Ezt az elképzelést a mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedők támogatják, akiknek az egyéb populációnál nagyobb számú egyéb autoimmun állapota van. Jelentések szerint 10-ből legfeljebb mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedő embernek más autoimmun betegségei vannak, például celiakia, rheumatoid arthritis, pajzsmirigy-rendellenességek és 1-es típusú cukorbetegség, valamint kóros immunválaszok bizonyítékai.

A baktériumok szerepe a mikroszkópos vastagbélgyulladás kialakulásában nem világos. Egyes tanulmányok szerint a Clostridium difficile és a Yersinia enterocolitica baktériumok által fertőzött embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki mikroszkópos vastagbélgyulladás.

A kutatások szerint bizonyos gyógyszerek kiválthatják a mikroszkópos vastagbélgyulladást. A mikroszkópos vastagbélgyulladáshoz leggyakrabban társított gyógyszerek a következők:

nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k, beleértve az ibuprofent és a diklofenakot)
néhány protonpumpa-gátló (PPI-k, beleértve az omeprazolt és a lansoprazolt), amelyeket a gyomorsav csökkentésére használnak
szelektív szerotonin újrafelvétel gátlók (depresszió esetén)
aszpirin
akarbóz cukorbetegség esetén
ranitidin emésztési zavarok és szívégés esetén
tiklopidin vérbetegségekre
sztatinok (a koleszterinszint csökkentésére)

Azonban nem minden tanulmány talált kapcsolatot a mikroszkópos vastagbélgyulladás és ezek között a gyógyszerek között. A helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy ezek közül a gyógyszerek közül sokan hasmenést okoznak mellékhatásként. Ezért az IBD csapata felméri az összes olyan gyógyszert, amelyet Ön bevett, mielőtt megkezdi a mikroszkópos vastagbélgyulladás kezelését. Ha ezen gyógyszerek bármelyikét szedi, fontos, hogy ne hagyja abba a szedését, amíg nem beszélt orvosával vagy az IBD csapatával.

Számos friss tanulmány kimutatta a kapcsolatot a cigarettázás és a mikroszkópos vastagbélgyulladás között, egy tanulmány háromszorosára növelte a jelenlegi dohányzók és kétszeresen a korábbi dohányzók kockázatát. A dohányosok átlagosan 10 - 14 évvel korábban fejlődnek ki mikroszkópos vastagbélgyulladásban, mint a nem dohányzók.

Hogyan diagnosztizálják a mikroszkópos COLITIS-t?

A mikroszkópos vastagbélgyulladást mikroszkóppal diagnosztizálják, hogy megvizsgálják a vastagbél nyálkahártyájából kolonoszkópia során vett biopsziákat (szövetmintákat). Kolonoszkópiában egy hosszú, rugalmas (kb. A kisujj vastagságú) csövet helyeznek a végbélnyíláson keresztül erős fénygel és hegyével kamerával, amely lehetővé teszi a szakember számára, hogy megvizsgálja a vastagbél bélését. A vizsgálat során a szakember fájdalommentesen eltávolítja a vastagbél nyálkahártyájáról a kis szövetdarabokat, hogy mikroszkóp alatt vizsgálja meg a laboratóriumban.

Szakembere vérvizsgálatokat is végezhet a lisztérzékenység (gluténallergia) kizárására. Tanulmányok azt mutatják, hogy a mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedők 50-szer nagyobb eséllyel rendelkeznek lisztérzékenységgel, mint az általános populáció. Ezekkel a tesztekkel kapcsolatos további információkért lásd az IBD diagnosztika című szakaszunkat.

FEJLESZHETI A MIKROSZKÓPOS KOLITISZTIKÁT CROHN BETEGSÉGÉBEN VAGY ULCERATÍV KOLITISZBE?

Úgy tűnik, hogy a mikroszkópos vastagbélgyulladás CD vagy UC kialakulásának kockázata nagyon kicsi. Bár néhány esetről beszámoltak, a szám nagyon alacsony, így ez csak egy esélyegyesület lehet. Az is előfordulhat, hogy az UC-t vagy a CD-t tévesen gondolták mikroszkópos vastagbélgyulladásra, amikor először diagnosztizálták. Az egyes állapotok jellemzői között hasonlóságok vannak, és alapos vizsgálatokra van szükség a helyes diagnózis eléréséhez.

Nincs bizonyíték arra, hogy a mikroszkópos vastagbélgyulladás növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Egyes tanulmányok szerint a mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedőknél kisebb a bélrák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknek nincs ilyen állapotuk.

HOGYAN KEZELIK A MIKROSZKÓPOS KOLITISZT?

Kevés az útmutató a mikroszkópos vastagbélgyulladás kezelésére. A mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedők több mint egyharmada úgy találja, hogy tünetei kezelés nélkül megállnak. Fontos első lépés az olyan tényezők kiküszöbölése, amelyek hozzájárulhatnak a hasmenéshez. Ha a mikroszkópos vastagbélgyulladás kiváltó okaként korábban említett gyógyszerek bármelyikét szedi, akkor felkérhetik a gyógyszer megváltoztatására vagy csökkentésére. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy bármilyen életmódbeli tényező, például dohányzás, alkohol, koffein és tejtermékek, súlyosbíthatják-e hasmenését. Orvosa azt is javasolhatja, hogy végezzen vizsgálatokat más hasonló tünetekkel járó állapotok kizárására, mint például a lisztérzékenység vagy az epesav felszívódási zavar, valamint a pajzsmirigy (a nyak mirigye, amely hormonokat termel) problémáinak felderítésére.

KELL-e bármilyen gyógyszert szednem?

Ha a fent említett lépések egyike sem javította a tüneteit, előfordulhat, hogy gyógyszert kell szednie a mikroszkópos vastagbélgyulladásra. A kezelés fő célja a klinikai remisszió elérése (a tünetek mentessége) és az életminőség javítása. Míg több gyógyszeres vizsgálatot végeztek a kollagén vastagbélgyulladáson, mint a limfocitikus vastagbélgyulladáson, általában úgy érzik, hogy nincs szükség másképp kezelni ezeket a betegségeket.

Enyhe mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedők számára a hasmenés elleni gyógyszerek, például a loperamid (Imodium®) vagy a difenoxilát (Lomotil®) elegendőek lehetnek. Bár hivatalos tanulmányokban nem vizsgálták, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy javítják a tüneteket, beleértve a széklet gyakoriságát is.

Súlyosabb mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedőknél jelenleg a szteroid gyógyszer budezonid (Entocort®) tűnik a leghatékonyabb kezelésnek.

Bár a budezonid hatékonyan képes elérni a klinikai remissziót, a kezelés abbahagyása után háromból kettőnél kezdődött a kezelés relapszusa (fellángolása). Egyes irányelvek szerint a kezelést két hónap elteltével le kell állítani, hogy azonosítsák a betegek harmadát, akiknek nem lesz szükségük hosszabb kezelésre. Ez lehetővé teszi, hogy aki visszaesik, folytassa a fenntartó kezelést a budezoniddal.

A budezonid fenntartó kezelés legfrissebb tanulmányai azt sugallják, hogy az alacsony dózisok hatékonyak. Az alacsony dózis alkalmazása azért fontos, mert annak ellenére, hogy a budezonidnak kevesebb mellékhatása van, mint más szteroidoknak (helyi hatása és a máj hatékonyabb lebontása miatt), mégis problémákat okozhat. Például a csontvesztés, bár csökken a budezoniddal, nem teljesen szűnik meg.

A budezonidhoz képest más szteroidoknak, például a prednizolonnak, korlátozottabb szerepe van a mikroszkópos vastagbélgyulladásban. Egyes szakértők prednizolont használnak, ha a budezonid nem megfelelő. Egy tanulmányban kimutatták, hogy a prednizolon kevésbé hatékony, mint a budezonid a mikroszkópos vastagbélgyulladás kezelésében, és több mellékhatással rendelkezik.

Vannak más gyógyszerek, amelyek felhasználhatók a mikroszkópos kolitiszben?

Körülbelül minden nyolc, súlyos mikroszkópos kolitiszben szenvedő ember nem reagál a budezonidra, ami alternatív kezelések szükségességéhez vezet. Általában kevesebb kutatást végeztek ezen egyéb gyógyszerek kapcsán, amelyek a következők:

Kolesztiramin

A kolesztiramin (Questran®), az epesavakat megkötő gyógyszer segíthet a mikroszkópos vastagbélgyulladásban azáltal, hogy eltávolítja az epesavakat, amelyek hozzájárulnak a gyulladáshoz. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akiknek további problémái vannak az epesav felszívódásával.

Azatioprin

Kis vizsgálatokban az azatioprin (vagy merkaptopurin) remissziót váltott ki mikroszkópos vastagbélgyulladásban, és csökkentette a szteroidok iránti igényt. Egy másik tanulmány azonban azt javasolta, hogy a mikroszkópos vastagbélgyulladásban történő hosszú távú alkalmazás oda vezethet, hogy a betegek intoleranciát kapnak, és abba kell hagyniuk a kezelést.

Az anti-TNF gyógyszerek, amelyek a gyulladásban érintett test fehérjéit célozzák meg, segíthetik a mikroszkópos vastagbélgyulladást. Bár ebben a betegségben nem végeztek hivatalos biológiai vizsgálatokat, az egyes betegek jelentései szerint az infliximab (Remicade®, Inflectra®) és az adalimumab (Humira®) segít csökkenteni a tüneteket.

Oktreotid

A mikroszkópos vastagbélgyulladásban vizsgált egyéb gyógyszerek közé tartozik az oktreotid és a verapamil, de ezek egyikének sem volt állandó előnye. Egyes irányelvek szerint azonban az oktreotid segíthet súlyos vizes hasmenésben szenvedő embereknél, akik más kezelésekkel nem javultak.

SZÜKSÉGEM MŰTÉT?

Míg régebbi publikációk arról számoltak be, hogy a műtéti megközelítések sikeresen kezelhetik a súlyos mikroszkópos vastagbélgyulladást, hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztése azt jelenti, hogy műtétre már ritkán van szükség. A javasolt műtétek részleteit a Sebészet weboldalon találja meg.

SEGÍTENE, HOGY VÁLTOZZA AZ ÉTRENDEMET?

Csak korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre olyan élelmiszerekről, amelyek a mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedőket érinthetik. Általában a legjobb dolog egy tápláló és kiegyensúlyozott étrend fogyasztása a testsúly és az erő fenntartása érdekében, valamint elegendő folyadék bevitele a kiszáradás megakadályozásához. Segíthet csökkenteni a koffein és a mesterséges cukrok bevitelét is, mivel ezekről ismert, hogy folyadékot vonnak be a bélbe, ami súlyosbíthatja a hasmenést. Fontolja meg a tejtermékek kerülését is, mivel lehetséges, hogy a tejben lévő laktóz intolerancia súlyosbíthatja hasmenését. Az étrend bármilyen módosítása előtt azonban tanácsot kell kérnie orvosától vagy dietetikustól. Az egészséges táplálkozásról további információt az IBD és az étrend című szakaszban talál.

MI AZ ALTERNATÍV ÉS KIEGÉSZÍTŐ MEGKÖZELÍTÉSEKRŐL?

Míg egyesek alternatív vagy kiegészítő kezeléseket próbáltak a tüneteik javítására, korlátozott kutatások folytak annak tesztelésére, hogy ezek a megközelítések hatékonyak-e. Bár egy kis tanulmány azt sugallta, hogy a Boswellia serrata javította a tüneteket, aggodalmak merültek fel a rendelkezésre álló számos termék eltérésével kapcsolatban. Ez a helyzet oda vezetett, hogy egyes irányelvek nem ajánlják a Boswellia serratát.

A probiotikumok (például a Lactobacillus acidophilus, a Bifido-baktérium animalis és a lactis törzsek) nem hatékonyabbak, mint a placebo (dummy) kezelések, és az irányelvek nem ajánlják őket. A kezelés megkezdése előtt fontos megbeszélni az esetlegesen fontolóra vett alternatív vagy kiegészítő megközelítéseket az IBD csoportjával.

MEGTALÁLOK?

A mikroszkópos vastagbélgyulladásban szenvedők kilátásai általában jóak. Ötből négy számíthat arra, hogy három éven belül teljesen felépül, néhány pedig kezelés nélkül is meggyógyul. Azonban azok számára, akik tartós vagy visszatérő hasmenést tapasztalnak, hosszú távú budezonidra lehet szükség. Néhány embernek még mindig lehetnek olyan tünetei, mint hasi fájdalom, fáradtság és ízületi fájdalom, még akkor is, ha a hasmenés remisszióban van. Orvosa tanácsot ad Önnek, hogyan lehet minimalizálni ezeket a tüneteket, és bár a mikroszkópos vastagbélgyulladás továbbra is befolyásolhatja az életminőséget, ritkán vezet súlyos szövődményekhez vagy műtétekhez.