Minden a vastagbélpolipokról

Key Takeaways

A vastagbél-polip a vastagbél belső falán lévő szövettömeg, amely a vastagbél "csövébe" nyúlik ki.
A legtöbb vastagbélrák polipból származik; azonban a vastagbélpolipok csak nagyon kis százaléka válik rákká.
A polipok nagy csoportokba sorolhatók azokba, amelyek NEM válnak rákká (nem neoplasztikus polipok), és azokba, amelyek NEM válhatnak rákká (neoplasztikus polipok).
A polipok vastagbélrák-szűrővizsgálatokkal mutathatók ki, beleértve a kolonoszkópiát is.
A rákká váló polipok eltávolítása akár 80% -kal is csökkenti a vastagbélrák kockázatát.

Mi a vastagbél?

A vastagbél egy körülbelül 5-6 láb hosszúságú cső, amely ezután csatlakozik a végbél körülbelül 6 hüvelykes végéhez, és végül a végbélnyílással végződik. A vastagbél pontos hossza egyénenként nagyon változó. A vastagbél és a végbél alkotják az emésztőrendszer utolsó részét, amely magában foglalja a szájat, a nyelőcsövet, a gyomrot, a vékonybelet és a vastagbelet.
A vastagbélnek több része van (a széklet áthaladásának sorrendjében): a vakbél és az emelkedő vastagbél (a jobb oldalon), a keresztirányú vastagbél (a hasüreg mentén halad), az ereszkedő vastagbél (a bal oldalon) és a sigmoid kettőspont. A vakbél a vékonybélhez, míg a sigmoid vastagbél a végbélhez kapcsolódik. A vastagbél feladata, hogy a folyékony hulladékot szilárd székletgé változtassa. A széklet 10 órától akár több napig is eltelhet a vastagbélben, mielőtt a végbélnyíláson keresztül kiutasítanák.

Mi az a vastagbél-polip?

A vastagbél-polip a vastagbél belső falán lévő szövettömeg, amely a vastagbél "csövébe" nyúlik ki. A vastagbélpolipok gyakoriak, a 60 évnél idősebb emberek több mint 25% -ában fordulnak elő.

A polipok általában nem okoznak tüneteket, de vérzést okozhatnak, vagy ha nagyon nagyok és rákká váltak, akkor részleges vagy teljes bélelzáródás. A vérzés a székletben vagy okkultumban nyilvánulhat meg (vagyis a beteg nem látja), és vashiányos vérszegénységhez (alacsony vörösvértestszám) vezethet. A bélelzáródás hányingert, hányást, hasi duzzanatot (puffadást) és súlyos hasi fájdalmat okozhat. A megoldatlan bélelzáródás a vastagbél falának perforációjához vagy repedéséhez vezethet, ami életveszélyes lehet, ha nem kezelik azonnal.

Mi okozza a vastagbélpolipokat?

A vastagbélpolipok a környezeti és genetikai tényezők kombinációjának köszönhetően alakulnak ki. Néhány tényező, amely feltételezhetően növeli a vastagbélpolipok kockázatát, a magas zsírtartalmú étrend, a vörös húsban gazdag étrend, valószínűleg a dohányzás, a dohányzás és az elhízás. A polipok az életkor előrehaladtával gyakoribbak. A családtagoknál előforduló polipok és vastagbélrák növelhetik a kockázatát, és ezt az előzményeket meg kell vitatni az egészségügyi szolgáltatókkal.

Hogyan diagnosztizálják a polipokat?

Számos teszt használható a polipok kimutatására, és a leggyakrabban használt teszt a kolonoszkópia.

Hogyan kapcsolódnak a polipok a vastagbélrákhoz?

A legtöbb vastagbélrák polipból származik; azonban a vastagbélpolipok csak nagyon kis százaléka válik rákká. Ezért fontos megérteni a különböző típusú polipokat és azokat a specifikus kockázati tényezőket, amelyek növelik annak esélyét, hogy rákká váljanak.

A polipok tágan csoportosíthatók azokba, amelyek NEM válnak rákká (nem neoplasztikus polipok), és azokba, amelyek NEM válhatnak rákká (neoplasztikus polipok). Vannak olyan jellemzők, amelyek lehetővé teszik a gasztroenterológus számára annak megállapítását, hogy egy polip neoplasztikus vagy nem neoplasztikus-e, és ennek alapján kell-e biopsziát végezni.

Milyen típusú polipok vannak?

A polipok besorolhatók neoplasztikussá (adenoma), vagyis potenciálisan rákká válhatnak, és nem neoplasztikusak (hiperplasztikusak), vagyis nem képesek rákká válni. Alakjuk szerint is leírhatók: ülő (lapos), kocsányos (szárú) és lapos vagy "nyomott".

Nem neoplasztikus polipok

A nem daganatos polipok azok, amelyek nem képesek rákká válni. Különböző klinikai összefüggésekben láthatók, és a nem kapcsolódó elváltozások nagyon változatos csoportját alkotják.

Hiperplasztikus polipok a vastagbélpolipok többségét. Ezeket hagyományosan a nem neoplasztikus kategóriába sorolják. Egyes betegeknél azonban a hiperplasztikus polipok társulhatnak a hiperplasztikus polipózis szindrómával, ami magasabb kockázatú polipokká teszi őket. Ezt a szindrómát a hiperplasztikus polipok száma, mérete és elhelyezkedése határozza meg, de ritka.
Gyulladásos álpolipok egyáltalán nem igazán polipok. Akkor keletkeznek, amikor a vastagbél fekélyei meggyógyulnak, így a nyálkahártya (a vastagbél bélése) polipszerű konfigurációban marad. Lehetnek egyszeresek vagy többszörösek, és nagyon nagyok is lehetnek. A gyulladásos pszeudopolipok a súlyos vastagbélgyulladás bármely formájában kialakulhatnak, beleértve a Crohn-kórt, a fekélyes vastagbélgyulladást és az iszkémiás vastagbélgyulladást. Míg a gyulladásos pszeudopolipák nem rendelkeznek rosszindulatú potenciállal, meg kell különböztetni őket a hasonlóan megjelenő rák előtti elváltozásoktól.

Neoplasztikus polipok

A nem daganatos polipokkal ellentétben a daganatos polipok olyanok, amelyekben fennáll a rák kialakulásának kockázata. A daganatos polipok mindegyike hajlamosítja az egyént a rák egyik típusára, az úgynevezett "karcinóma" -ra. Ezeket a polipokat a mikroszkóp alatt való megjelenésük különbözteti meg.

5 évre növelheti az intervallumot, ha az első kolonoszkópia normális vagy alacsony kockázatú