Osteoarthritis: diagnózis és kezelés

KEITH SINUSAS, MD, Middlesex Kórház, Middletown, Connecticut

Am Fam orvos. 2012. január 1.; 85 (1): 49-56.

Betegtájékoztatás: Lásd az osteoarthritisről szóló kapcsolódó kiadványt, amelyet a cikk szerzője írt.

Kapcsolódó levél: A glükózamin és a kondroitin hatékonysága az osteoarthritisben

Cikk szakaszok

Az osteoarthritis az ízületi porc gyakori degeneratív rendellenessége, amely hipertrófiás csontváltozásokkal jár. A kockázati tényezők közé tartozik a genetika, a női nem, a korábbi trauma, az életkor előrehaladása és az elhízás. A diagnózis a mozgás által súlyosbított ízületi fájdalom kórtörténetén alapul, amely fogyatékossághoz vezethet a mindennapi élet során. A sima radiográfia segíthet a diagnózis felállításában, de a laboratóriumi vizsgálatok általában nem. A farmakológiai kezelést acetaminofennel kell kezdeni, és fokozni kell a nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazását. A testmozgás hasznos kiegészítője a kezelésnek, és bebizonyosodott, hogy csökkenti a fájdalmat és a fogyatékosságot. A glükózamin és a kondroitin kiegészítők közepesen súlyos vagy súlyos térdízületi osteoarthritis esetén alkalmazhatók kombinációban. A kortikoszteroid injekciók olcsó, rövid távú (négytől nyolc hétig tartó) enyhítést nyújtanak a térd osteoarthritikus fellángolásaiban, míg a hialuronsav injekciók drágábbak, de hosszabb ideig fenntarthatják a tünetek javulását. A csípő, a térd vagy a váll teljes ízületi cseréje javasolt a krónikus fájdalommal és fogyatékossággal élő betegek számára a maximális orvosi kezelés ellenére.

Az oszteoartritisz az ízületi porc gyakori degeneratív rendellenessége, amely a csont hipertrófiás változásaihoz kapcsolódik. A kockázati tényezők közé tartozik a genetika, a női nem, a múltbeli trauma, az életkor előrehaladása és az elhízás. várhatóan több osteoarthritisben szenvedő beteget lát.

SORT: A GYAKORLAT FŐBB AJÁNLÁSAI

A szárazföldi vagy vízalapú testmozgást alkalmazó fizikoterápia segíthet csökkenteni a fájdalmat és javítani az osteoarthritisben szenvedő betegek működését.

Az acetaminofent az első vonalbeli terápiában kell alkalmazni enyhe osteoarthritis esetén.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők mérsékelt vagy súlyos osteoarthritis kezelésében felülmúlják az acetaminofent.

Az intraartikuláris kortikoszteroid injekciók előnyösek lehetnek a térd osteoarthritisének rövid távú (azaz kevesebb, mint nyolc hét) enyhítésére.

Az intraartikuláris kortikoszteroidokkal összehasonlítva a térd intraartikuláris hialuronsav injekciói rövid távon kevésbé hatékonyak, középtávon (azaz négy-nyolc hétig) egyenértékűek, és hosszú távon jobbak.

A glükózamin és a kondroitin kombinációja csökkentheti a fájdalmat mérsékelt vagy súlyos térdízületi osteoarthritisben szenvedő betegeknél, bár ennek a hatásnak a bizonyítéka korlátozott és következetlen.

Azok a betegek, akik a csípő, a térd vagy a váll osteoarthritisében a maximális orvosi kezelés ellenére is szenvednek fájdalommal és fogyatékossággal, teljes ízületi pótlásra pályáznak.

A = következetes, jó minőségű betegorientált bizonyíték; B = következetlen vagy korlátozott minőségű betegorientált bizonyíték; C = konszenzus, betegségorientált bizonyíték, szokásos gyakorlat, szakértői vélemény vagy esetsor. A SORT bizonyíték besorolási rendszerről a https://www.aafp.org/afpsort.xml webhelyen talál további információt. .

SORT: A GYAKORLAT FŐBB AJÁNLÁSAI

A szárazföldi vagy vízalapú testmozgást alkalmazó fizikoterápia segíthet csökkenteni a fájdalmat és javítani az osteoarthritisben szenvedő betegek működését.

Az acetaminofent az első vonalbeli terápiában kell alkalmazni enyhe osteoarthritis esetén.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők mérsékelt vagy súlyos osteoarthritis kezelésében felülmúlják az acetaminofent.

Az intraartikuláris kortikoszteroid injekciók előnyösek lehetnek a térd osteoarthritisének rövid távú (azaz kevesebb, mint nyolc hét) enyhítésére.

Diagnózis

Az osteoarthritis leggyakoribb tünete az ízületi fájdalom. A fájdalom általában fokozódik az aktivitással, különösen a pihenőidő után; ezt zselésítési jelenségnek nevezték. Az osteoarthritis okozhat reggeli merevséget, de általában kevesebb, mint 30 percig tart, ellentétben a reumás ízületi gyulladással, amely 45 vagy több percig merevséget okoz.3 A betegek jelenthetik az ízületek reteszelését vagy az ízületek instabilitását. Ezek a tünetek funkcióvesztést eredményeznek, a betegek a fájdalom és a merevség miatt korlátozzák mindennapi tevékenységeiket.

A leggyakrabban érintett ízületek a kéz, a térd, a csípő és a gerinc, de szinte minden ízület érintett lehet. Az osteoarthritis gyakran aszimmetrikus. A páciens súlyos, legyengítő térddel járó térdben szenvedhet, a szemben lévő láb szinte normális működésével.

A fizikai vizsgálat fontos a diagnózis felállításában. A mozgástartomány fájdalma és a mozgástartomány korlátozása közös az osteoarthritis minden formájában, de mindegyik ízületnek egyedi fizikai vizsgálati eredményei vannak (1. táblázat). [javítva] Az 1. ábra egy kezet mutat az osteoarthritis tipikus változásaival.