Pali English Dictionary.

Cokkha Cha & Chaḷ

Cha és Chaḷ Chanda

2
2
- jhāyita. Jhāyana (nt.) [Fr. jhāyati] hamvasztás, égő mopsz A 187.
2
1
Jhāyati [Sk. kṣāyati égetni, kṣāy & kṣī, kp. khara & chārikā] Jhāyin (adj.) [lásd jhāyati & jhāna] töprengve (kb. acc.) a-
égni, lángolni: ábra. elfogyasztani, elpazarolni, sátorozni: meditatív, önkoncentrált, jhánával foglalkozó -
kiszáradás D i.50 (= jāleti DA i.151); iii.94 (tüzet készíteni); J i.61, Vin ii.75 gyakorlás; S i.46 = 52; ii.284; M i,334; A i.24; iii.355;
10.
62; Pv i.11 (jhāyare v. L. BB. Ghāyire számára); 47. tej; PvA 33 iv.426; v.156, 325 négyzetméter; Sn 85 (mag °), 638, 719, 1009, 1105;
2
(= pariḍayhati); - aor. jhāyi DhA ii.240 négyzetméter - (ábra) Dh 155; Ez 71, 74, 112; J iv.7; Dh 23, 110, 387 (jhāyati emlékeztetése),
32
2
8.
2
J vi.189. - Ok. jhāpeti. - Cp. khīyati. cp. DhA iv.144); Nd 264; Vv 5; Pv iv.1; Vbh 342. Nd 1
2
2
1
1
Jhāyana (nt.) [Der. fr. jhāyati] meditál, ° sīla gyakorlatban 226 = Nd 342 = Vism 26 (āpādaka °).
meditáció (vö. Sk. dhyānayoga) VvA 38. Jhitvā a Nett 145-nél olvas jhatvā-t (lásd jhāpeti).
Ñ

Ṭan (?) (Adv.) Hangrész J i.287 (ṭan ti saddo).

massa (meghosszabbítása) S ii. 225; A i.59; ii.148; iii.177 (állandó (csak a samādhira vonatkozik) D iii.277; A iii.427; Nett 77;
asammosa és anantaradhāna módjai), kp. M ii.26 négyzetméter; cp. samādhissa ṭhitikusala "aki utoljára teljesül-
- dhammaṭṭhitiñāṇa (állapota vagy állapota) S ii.124; Ps i.50 ing koncentráció "A iii.311, 427; iv.34.
sq. - n 'atthi dhuvaṁ ṭhiti: az időtartam nem sokáig M
Ṭhiṭika (adj.) [Der. fr. ṭhiti] álló, tartós, kitartó; létező,
ii.64 = Dh 147 = Th1, 769 = VvA 77, cp. Th2, 343 (= ThA
(- °) -on él, pl. g. āhāra ° ételtől függ Kh iii. (lát
241); Sn 1114 (viññāṇa °) PvA 198 (helyzet, csillagkép),
āhāra); nt. adv. ṭhitikaṁ folyamatosan VvA 75.
199 (jīvita °, mint az élet hátralévő része, vö. Ṭhitakappin); Dhs 11≈ (cit-
Ṭhīyati lásd patiṭṭhīyati.
tassa), 19≈ (+ āyu = megélhetés).
-bhāgiya időtartamhoz kapcsolódik, tartós, tartós, per-

-T- mint összetétel - mássalhangzó (lásd Müller 62., 63. old. Az eu- 1138-on; (J iii.26) & tato (általában mint adv.) (Sn 390); loc. Tas-
7
fonikus hátrányok.) különösen agge-vel (után, onnan), in ajja - t miṁ (J i.278), tamhi (Dh 117); tahiṁ (adv.) (Pv i.5) & tahaṁ
- agge, tama - t - agge, dahara - t - agge A v.300; cp. (adv.) (J i.384; VvA 36); pl. nom. m. te (J ii.129), f. tā (J
deva ta - t - uttari for tad - uttari A iii.287, 314, 316. ii.127), nt. tāni (Sn 669, 845); gen. tesaṁ, f. tāsaṁ (Sn 916);
instr. tehi, f. tāhi (J ii.128); loc. tesu, f. azt (Sn 670). -
Ta ° [védikus tad stb. Gr. τόν τήν τό; Lat. is - te, tālis stb .; Lith.
Összetételében (Sandhi) mindkét tad - & taṁ - t együtt használják
tás tā; Gót. pata; Ohg. stb. daz; E. hogy] démon alapja-
egymást követő fonetikus változások (asszimiláció), ti. a) tad °: (α)
str. kiejtése nt. esetén ferde esetekben m. & f., & demonstrációként.
az subst. funkció: tadagge ezentúl D i.93 taduṭṭhāya DhA
adv. hely és idő (lásd még sa). - 1. Esetek: nom. vmi.
iii.344; tadūpiya (vö. Trenckner, 77. jegyzet, 78 = tadopya (lásd
nt. tad (idősebb) Vin i.83; Sn 1052; Dh 326; 25. hónap & taṁ (cp.
vita opeti alatt), de cp. Sk. tadrūpa Divy
yaṁ, kiṁ) Sn 1037, 1050; J iii.26; acc. m. taṁ J ii.158, f.
543 & tatrupāya. Egyszerűen tad - upa - ka, az adj. -
taṁ J vi.368; gen. tassa, f. tassā (Sn 22, 110; J i.151); instr.
pozitív az upa, amelyből az összehasonlítás. - a felsőbbség az upama,
tena, f. tāya (J iii. 188); abl. tasmā (J i.167); tamhā Sn 291,
327