Rosszindulatú emlődaganatok kutyákban

Debbie Stoewen, DVM, MSW, RSW, PhD; Christopher Pinard, DVM

Daganatok, kisállat-szolgáltatások

Mi az emlődaganat (emlőrák)?

Az emlődaganat a mellszövetet alkotó sejtek rendellenes replikációjának eredményeként alakul ki. Az emlődaganatok lehetnek jóindulatúak (nem rákosak) vagy rosszindulatúak (rákosak). A betegség e két formája eltérő diagnosztikával, kezeléssel, kezeléssel és prognózissal rendelkezik (a betegség nem rákos formájáról lásd a „Jóindulatú emlőtumor kutyákban” című tájékoztatót).

A malignus emlődaganatoknak többféle típusa van karcinómák hogy a leggyakoribb. A karcinómák hámsejtekből (bőr), az emlőmirigyek tubulusaiból vagy az emlő láncában található más sejtekből származnak.

Vannak más rákos megbetegedések, amelyek befolyásolhatják az emlőmirigyeket, beleértve az osteosarcomákat (az „Osteosarcoma kutyáknál” című tájékoztatóban talál további információt az ilyen típusú rákról).

Mi okozza ezt a rákot? ->
-->

A kutyák emlődaganatai kialakulásának pontos okai nem teljesen ismertek. Köztudott, hogy specifikus hormonoknak való kitettség, nevezetesen progeszteron, növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát kutyáknál. A progeszteron ugyanis stimulálja növekedési tényezők (molekulák, amelyek serkentik a szervezet bizonyos folyamatait), amelyek az emlősejtek szaporodását (azaz replikációját) okozzák.

Ezeknek a daganatoknak az előfordulása összefügg azzal, hogy a kutya ép vagy ovariohysterectomia történt-e (azaz ivartalanították). A kutyák az első hőkezelés előtt ivartalanítottak (más néven ivarzás) csak 0,5% -os kockázata van az emlődaganat (ok) kialakulásának. Az első vagy a második hő után azonban ez drámai módon 8% -ra, illetve 26% -ra nő. Úgy tűnik, hogy az életkor is szerepet játszik; a tumor kialakulásának kockázata jelentősen megnő, ha a kutya eléri a 7 éves kort, és 11-13 éves korig folyamatosan növekszik. Ez a megnövekedett kockázat fajtától függ, jelezve, hogy létezik genetikai összetevő.

"Úgy tűnik, hogy bizonyos fajtákat gyakrabban érintenek, beleértve a chihuahuákat, uszkárokat, tacskókat, yorkshire-i terriereket, cocker spánieleket, bretagne-i spánieleket, angol szettereket, boxer kutyákat és doberman csipszeket."

Bizonyos fajták, úgy tűnik, gyakrabban érintettek, beleértve a chihuahuákat, uszkárokat, tacskókat, yorkshire terriereket, cocker spánieleket, bretagne spánieleket, angol setterseket, boxer kutyákat és doberman csipszeket. Az állatgyógyászatban folytatódnak a kutatások, de a mai napig még keveset tudunk arról, hogy mely gének és mutációk vezethetnek emlődaganatok kialakulásához a kutyáknál. Az emberi gyógyászatban a kutatás határozott kapcsolatot hozott létre a BRCA gén (vagy emlőrák gén) és az emlőrák kialakulása között

Milyen jelei vannak annak, hogy a kutyámnak ilyen típusú daganata van?

A rosszindulatú emlődaganat leggyakoribb klinikai jele egy (vagy több) tapintható tömeg a has bőre alatt. Lehetnek a mellbimbó mellett vagy belül, és követhetik az emlő láncát (lásd az ábrát). A tömeg (ek) mérete és megjelenése változhat, de általában szilárdak és göbösek. Előfordul, hogy a tömeg fölötti bőr kifekélyesedik (kinyílik) és elvérzik, és az érintett terület tapintással melegnek érezheti magát és fájdalmas lesz. Az emlőmirigy akár kisülést is kialakíthat.

"A rosszindulatú emlődaganat leggyakoribb klinikai jele egy (vagy több) tapintható tömeg a has bőre alatt."

Ha a daganatnak van áttétet adott (átterjed a test más területeire), más jelek nyilvánvalóvá válhatnak. A kutyád általában rosszul érezheti magát, kevesebbet eszik, letargiává válik és fogyhat. Ha a tüdő érintett, kutyájának légzési problémái lehetnek, vagy köhögése alakulhat ki.

Hogyan diagnosztizálják ezt a típusú daganatot?

Ezek a daganatok általában egy vagy több csomóként találhatók meg a kutya hasán egy fizikai vizsga során. Ezután más eljárásokat hajtanak végre a daganat típusának és annak jó- vagy rosszindulatúságának meghatározására.

A daganat diagnosztizálására gyakori eljárás a finom tű aspiráció (FNA). Az FNA magában foglalja egy kis tű fecskendővel történő felvételét, a sejtminták elszívását közvetlenül a daganatból és egy mikroszkóp tárgylemezre helyezését. Ezután egy állatorvosi patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja a tárgylemezt.

Bizonyos esetekben az FNA eredményei nem feltétlenül egyértelműek és a biopszia vagy a teljes tumor eltávolítása lehet szükséges. Ezután a daganat darabjait állatorvosi patológus vizsgálja mikroszkóp alatt. Ezt nevezik hisztopatológia. A hisztopatológia nemcsak a diagnózis felállításához hasznos, hanem jelezheti, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú-e, és ezért a daganat valószínűleg hogyan viselkedik.

Tekintettel a áttét malignus emlődaganatok esetén állatorvos is javasolhatja színpadra állítás (potenciális terjedés keresése a test más helyeire). Ez magában foglalhatja a vérmunkát, a vizeletvizsgálatot, a tüdő röntgensugarát és esetleg a hasi ultrahangot. Az emlőmirigyekhez kapcsolódó nyirokcsomókból az FNA akkor is mintát vehet, ha normálisnak tűnik.

Hogyan fejlődnek általában a rosszindulatú emlődaganatok?

A rosszindulatú emlődaganatok előrehaladásának módja teljes mértékben a tumor (ok) típusától és méretétől, valamint áttét kialakulásától függ. A nagyobb daganatok (3 cm-nél nagyobbak) és a szétterjedés jeleinek rossz prognózisa van. Az 1 cm-nél kisebb daganatok prognózisa jobb. Ezeknek a daganatoknak a kimutatása és kezelése kicsi állapotban és még a terjedés előtt a kutyájának a legnagyobb esélyt nyújtja a hosszú távú kontrollra.

Milyen kezelések vannak az ilyen típusú daganatok esetén?

Magányos emlődaganatokban szenvedő kutyák számára a műtét a legjobb kezelés. Ha csak egy kis tömeg van, és a rendezés nem mutat terjedés jeleit, a műtét lehet az egyetlen kezelés, amelyet kutyája kap.

Azoknál a kutyáknál, akiknél az egyik vagy mindkét emlő lánc több daganattal rendelkezik, előfordulhat, hogy a kapcsolódó - vagy az összes - emlőmirigyet el kell távolítani. Ha a kutyája ép, ovariohysterectomia (spay) ajánlott, és az emlőmirigy eltávolításával egy időben végezhető.

Nagyobb daganattal rendelkező kutyák vagy a test más területeire való terjedés bizonyítékai esetén általában kemoterápiát javasolnak. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a sugárterápia némi hasznot hozhat a kutyák számára gyulladásos karcinómák a kemoterápia mellett. Állatorvos megbeszéli a kutya adott helyzetének leginkább megfelelő lehetőségeket.