Sugárzási nyelőcsőgyulladás

Bevezetés

A sugárzó nyelőcsőgyulladás a nyelőcsőgyulladás a sugárzás következtében. A sugárzó nyelőcsőgyulladás tipikusan olyan káros hatás, amely sugárkezelésben részesülő egyéneknél alakul ki, leggyakrabban mell-, tüdő- és egyéb limfómák esetén. A tünetek a kezdeti terápia után két-három héttel jelentkeznek, beleértve a torok fájdalmát, a dysphagia-t és azt az érzést, hogy az étel elakadt. Az etil (amifosztin) sugárvédőként alkalmazott gyógyszer a kiválasztott, sugárzási nyelőcsőgyulladás kockázatának kitett populációkban. A terápiát megelőzően 30 perccel általában injekció formájában adják be, a betegvizsgálatok ígéretesek voltak, amelyek csökkent sugárzási nyelőcsőgyulladás kialakulásának kockázatát mutatják. Ennek az állapotnak a kezelése a megfelelő táplálékbevitel, és a betegek számára ajánlatos tartózkodni a forró vagy fűszeres ételek fogyasztásától, amelyek tovább irritálhatják a nyelőcső bélését. Súlyos esetekben perforációk, fekélyek, diszmotilitás és tracheoesophagealis fistulák láthatók. Bár a sugárzó nyelőcsőgyulladásra nincs gyógymód, a tünetek a sugárkezelés befejezése után 2–4 héttel visszaszorulnak. [1] [2] [3]

Etiológia

A sugárzó nyelőcsőgyulladás a nyelőcső nyálkahártya felszínének gyulladása, ödéma, erythema és eróziója, amelyet sugárterápia okoz a közeli vagy kapcsolódó struktúrák számára, amelyek sejtkárosodást okoznak, előgyulladásos citokineket termelnek, és a sugárzáshoz kapcsolódó szabad oxigén gyökös fajok kialakulásához vezetnek terápia.

Járványtan

A sugárzó nyelőcsőgyulladás káros hatása azoknak a betegeknek, akik sugárterápiás terápiában részesülnek, általában tüdő-, emlő- és egyéb mellkasi rákos megbetegedések miatt, közelségük miatt. A tüneti sugárzási nyelőcsőgyulladás azonban a sugárterápia ritka szövődménye, amely a kezelés alatt álló betegek kisebbségét érinti. Ezenkívül úgy vélték, hogy a genetika fontos szerepet játszik abban a páciensben, akinek sugárzási nyelőcsőgyulladása alakul ki, egyes kutatások összefüggésbe hozzák a b-1 növekedési faktor transzformálását végző egynukleotidos polimorfizmusokat a súlyos sugárzási nyelőcsőgyulladással. [4] [5]

Kórélettan

A sugárkezelés nyálkahártya károsodáshoz, gyulladásgátló citokinek termeléséhez és végül sejthalálhoz vezet, amely a nyelőcső nyálkahártyájának fekélyéhez vezet. A sugárterápia sejt DNS károsodást okoz, amely stresszhez kapcsolódó, gyulladáscsökkentő citokin termeléshez vezet különböző jelátviteli utakon keresztül, és végül nyálkahártya károsodást és irritációt okoz. Ha súlyos, a nyálkahártya falának fekélyei jelentkezhetnek.

Hisztopatológia

Az akut körülmények között végzett endoszkópia felfedezheti az erythemát, az eróziót, a nyálkahártya beborulását, a fekélyeket és a vérzést. Krónikus körülmények között fibrózis, atipia és krónikus gyulladásos változások láthatók.

A sugárzási nyelőcsőgyulladás hatásai döntően a laphám bazális sejtjeit érintik. A sugárkezeléstől számított 48 órán belül apoptotikus testek láthatók. Néhány héten belül a nyelőcső submucosalis rétegei részt vesznek a nyálkahártya mirigy degenerációjában, az endotheliális duzzanatban és a kapilláris dilatációban, ami erythemát hoz létre. Egy hónapon belül a citológiai atipia leírása szerint szabálytalan magmembránok és rendellenes foltos magok vannak, részletgazdagságvesztéssel és kiemelkedő magokkal. Ezenkívül a citoplazma felfedi a buborék megjelenését, a pleomorfizmust, a citomegáliát és a hiperkromikus magokat más gyakori megállapításokkal, beleértve a parakeratosist és a nyálkahártya atrófiáját.

Krónikus nyelőcsőgyulladás esetén a fibroblasztok és a gyulladásos sejtek beszivárognak az izomfalba, ödéma kialakulásához és a submucosa megvastagodásához vezetnek, ami fibrózishoz és szűkület kialakulásához vezet.

Történelem és fizikai

Bizonyos kockázati tényezők hajlamosíthatják a betegeket a sugárzási nyelőcsőgyulladás magas kockázatára. Ide tartozik a kaukázusi faj, a 70 évnél idősebb életkor, a női nem, a gyenge kezdeti teljesítményállapot, az alacsony testtömeg-index, a gastrooesophagealis reflux betegség és a dysphagia. Ezenkívül a nyelőcsőbe beszűrt daganatokban vagy a késői stádiumú rákban szenvedő betegeknél fokozott a sugárzási nyelőcsőgyulladás kockázata.

A rákbetegségben szenvedő beteg sugárterápiás vizsgálata során mindig fontos feltenni a visszatérő betegség tüneteit, vagyis a súlycsökkenést, a légzési állapot romlását, a dysphagia vagy a rekedtséget. Az orvosnak alaposan ki kell értékelnie a szájnyálkahártyát, meg kell keresnie a rigó vagy elváltozások jeleit, értékelnie kell a lymphadenopathiát, és alapos légzési vizsgálatot kell végeznie.

A gyakori tünetek közé tartozik a dysphagia, hányinger, étvágytalanság és odynophagia.

Értékelés

A sugárzó nyelőcsőgyulladás akut vagy késői kategóriába sorolható. Az akut sugárzási nyelőcsőgyulladás kevesebb, mint 3 hónappal a terápia után alakul ki, míg a késői előfordulások a terápia után több mint 3 hónappal. Azonban az akut sugárzási nyelőcsőgyulladás legtöbb esete a kezdeti kezelést követő 2-3 héten belül, késői fejlődés esetén pedig 6 hónapon belül alakul ki. A tünetek lehetnek kumulatívak, de általában önkorlátozóak. Súlyos okoknál diszmotilitás, perforációk, sipoly és szűkület alakulhat ki. [6] [7]

A diagnózist általában ezeknél a betegeknél klinikailag állapítják meg; ha azonban komolyabb szövődmények merülnek fel, további diagnosztikára lehet szükség. Báriumfecskét kell használni a nyelőcső szűkületének vagy a perisztaltikus hullámok károsodásának és a diszmotilitás értékelésének. A CT mellkas és a has felhasználható a sipoly és a szűkületek jellemzésének értékelésére. Ha szükséges, a felső endoszkópia felhasználható a fekélyek és a biopszia értékelésére.

Kezelés/kezelés

A kezelés szupportív ellátás megfelelő hidratálás és táplálékfelvétel mellett. Az amifosztint, egy szerves trifoszfátot, megvizsgálták és kimutatták, hogy radioprotektorként működik. Úgy gondolják, hogy ez a gyógyszer antioxidánsként hat az ionizáló sugárzás során keletkező szabad oxigén gyökök semlegesítésére. Az előrehaladott, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél az amifosztin hatásainak vizsgálatára elvégzett tanulmány kimutatta, hogy javul a nyelési diszfunkció, de súlyos esetekben nincs hatása a nyelőcsőgyulladás arányának csökkentésére. Egy másik potenciális sugárvédő anyag, a glutamin, a nyelőcsőgyulladás csökkent arányával társult. Egy nem kissejtes tüdőrákos betegek körében végzett kis prospektív vizsgálat azt mutatta, hogy a glutaminporral profilaktikusan kezelt betegek 49% -a nem számolt be nyelőcsőgyulladásról. Az NSAID-kat és más nem szteroid gyógyszereket tanulmányozták, de nem bizonyultak hatékonynak. [8] [9] [10]

Az étrend módosítását puha, puha étrend formájában általában az irritáló ételek, például az alkohol, a fűszeres ételek, valamint a nagyon meleg vagy hideg ételek eltávolításával együtt alkalmazzák. A gyakori, kis étkezések is segítenek. Szükség lehet táplálkozási támogatásra kiegészítők, intravénás hidratálás, elektrolit-korrekció és teljes parenterális táplálás segítségével. Fájdalomcsillapításra általában helyi vagy szisztémás módszerekkel van szükség. Profilaktikus gombaellenes terápia a megnövekedett rigó-kockázat miatt javallt. [11] [12]

Ha szűkület van, akkor szükség lehet dilatációra. Azonban olyan komplikációk, mint az aspiráció és a perforáció, szintén potenciális problémát jelentenek.

Vannak jelentések a sztentek használatáról a hosszú szigorok enyhítésére.

Megkülönböztető diagnózis

Sugárzási nyelőcsőgyulladás kialakulhat a terápia akut szakaszában vagy a terápia krónikus szakaszában. A súlyos nyelőcsőgyulladásban szenvedő betegeknél nagyobb a kockázata a hosszú távú szövődmények kialakulásának, és az orvosoknak képesnek kell lenniük felismerni a súlyos életveszélyt, például fekélyeket, perforációkat, sipolyokat és szűkületeket.

Ezekben a betegeknél ki kell zárni a CMV nyelőcsőgyulladást.

Stádium

A sugárzó nyelőcsőgyulladás osztályozása

Osztály/Leírás

1/Enyhe fibrózis és a szilárd anyagok lenyelésének nehézségei

2/Diszfágia-dilatációra lehet szükség

3/Súlyos fibrózis, csak folyadékot képes lenyelni. Dilatáció szükséges

4/Nekrózis, perforáció vagy fistula képződés

Bonyodalmak

Bár a sugárzó nyelőcsőgyulladás viszonylag jóindulatú és önkorlátozó, Súlyos esetekben fekélyeket, nyelőcső perforációkat, tracheoesophagealis sipolyokat, szűkület kialakulását okozhatja. A súlyos eseteket genetikai tényezőkkel és polimorfizmusokkal társították.

Műtét utáni és rehabilitációs ellátás

A fűszeres és nagyon meleg/hideg ételeket kerülni kell
Előnyös a puha, pürésített nyájas étrend
Dietetikus konzultáció segíthet a napi kalóriaigény felmérésében.
Egyes betegeknél szükség lehet iv. Hidratálásra vagy tubusos táplálásra.
A fájdalom kellemetlen érzése reagálhat orális lidokainra, NSAID-okra és PPI-kre.
A nystatin swish and swallow erősen ajánlott, mivel ezek a betegek hajlamosak a rigóra és a candida nyelőcsőgyulladásra is.

Konzultációk

Súlyos betegség hiányában, azaz perforáció, fekélyképződés, sipoly, szűkület vagy diszfágia miatti súlyos alultápláltság hiányában nincs szükség konzultációra. Abban az esetben, ha eljárásra vagy endoszkópos tágulásra van szükség, konzultációkra van szükség.

Elrettentés és betegoktatás

Számos szer végzett tanulmányt a sugárzás okozta nyelőcsőgyulladás megelőzésére. Az amifosztint, az L-glutamint és az NSAID-okat mind egymással ellentétes adatokkal vizsgálták. A megelőzés kulcsa a tudatosság és a táplálkozási tanácsadás megszerzése a betegség korai szakaszában.

Gyöngy és egyéb kérdések

A jelenlegi kutatások a granulocita makrofág kolóniát stimuláló faktor és a méz használatát vizsgálták a sugárzási nyelőcsőgyulladás megelőzésére.

Az egészségügyi csoport eredményeinek javítása

A sugárzási nyelőcsőgyulladás gyakori probléma azoknál a betegeknél, akik felsőtest-sugárzást kapnak. A beteg gyakran nem tud szilárd anyagot és/vagy folyadékot enni. Ezenkívül az evés és a nyelés gyakran társul fájdalommal. Ennek az állapotnak a kezelése szakmaközi. A nővér létfontosságú szerepet játszik a páciens sugárzás előtti nevelésében a szövődményről. Továbbá az ápoló feladata a táplálékfelvétel mértékének és a súlygyarapodásnak/fogyásnak az ellenőrzése. A gyógyszerész segíthet csökkenteni a fájdalmat és a kellemetlenséget azáltal, hogy viszkózus lidokaint és protonpumpa-gátlókat/szukralfátot biztosít. Mivel a betegek hajlamosak gombás nyelőcsőgyulladásra is, a gyógyszerésznek proaktívnak kell lennie, és ösztönöznie kell a páciens nystatin-kezelés megkezdését. Végül a dietetikus létfontosságú, mivel sok betegnél nehézségekbe ütközhet az étkezés. A dietetikus fel tudja mérni a kalóriaigényt, és alternatív módszereket javasolhat a kalóriák leadására. [13] (III. szint)

Eredmények

A sugárzás leadásának előrehaladása ellenére a nyelőcsőgyulladás továbbra is előfordul, és magas morbiditással jár. A sugárzó nyelőcsőgyulladásban szenvedő betegek tényleges eredményeit nem pontosan közöljük, de a számok nem csekélyek.

A sugárzó nyelőcsőgyulladás prognózisa azonban jó. Ez a betegség a sugárterápia káros hatása, és a tünetek általában a sugárterápia befejezését követő 2–4 héten belül megszűnnek. Egyes esetekben nagy dózisú sugárzás esetén a hosszú távú szövődmények közé tartozik a szűkület kialakulása vagy perforációja. Emami és mtsai. becslése szerint a 60 Gy-nál sugárterápiában részesült betegek 5% -ánál késői szövődmények alakultak ki.

Sugárzáson átesett betegeknél, akiknél sugárzási nyelőcsőgyulladás alakult ki, 5-10-szer nagyobb a kockázata a nyelőcső laphámsejtének kialakulásának. Megfelelő hosszú távú nyomon követésre van szükség. [14] (III. Szint)