Pozitív egészség online

  • itthon
  • |
  • Cikkek
  • |
  • Vissza kérdések
  • |
  • Könyvismertetők
  • |
  • Kutatás
  • |
  • Linkek
  • |
  • Kapcsolatba lépni

Az egészség kiegyensúlyozása - tibeti orvoslás

az ayurvédában szerepel, eredetileg a 67. számban - 2001. augusztusban jelent meg

online

2000 októberében egy tíznapos tibeti orvos tanfolyamon vettem részt az indiai Dharamsalában, a Tibeti Orvosi és Asztrológiai Intézetben. Nem sokkal az egészségügyi pszichológia MSc elvégzése után született meg a döntés, hogy kivágom magam és megvizsgálom az egészség másfajta értelmezését a nyugat számára.

Az egészség és a betegség nyugati megértése elsősorban elméleti ismeretek és empirikus kutatások megvalósításán alapul. Úgy érzem, hogy bár keleti megközelítést alkalmazunk, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a személyes felelősségre és az öngondoskodás fegyelmére, amelyekre végső soron a pozitív és kiegyensúlyozott egészségi állapot eléréséhez van szükség.

A tibeti orvoslás egy ősi orvosi rendszer, amelynek alapjai a buddhista filozófia tanításaiba ágyazódnak. A tibetiek úgy vélik, hogy az emberi elme öt univerzális elem tulajdonságait testesíti meg és ötvözi a fizikai test sokféle aspektusának kialakításához: A Föld minden tapasztalat alapja, és a test szilárd anyagát alkotja, például csontot; A víz képviseli az elme alkalmazkodóképességét a különböző helyzetekhez, a test folyadékaihoz és kohéziójához; A tűz az elme korlátlan érzékelési képességét jelenti, és biológiai meleget nyújt a testnek; A szél képviseli az elme tartalmának jellegzetes fluxusállapotát, és kapcsolódik a légzési folyamathoz is; és a tér az elme, a test nyílásainak és a szervek térbeli elválasztásának korlátlan jellemzőit jelöli. [1] A tibeti orvosok a fiziológia hagyományos elméletét követik, amelynek célja az emberi szenvedések gyógyítása az egyetemes elemek és a három testi energiarendszer közötti viszony kiegyensúlyozásával.

1. táblázat: Három energiarendszer jellemzői
(a www.Tibetan-medicine.org oldalról adaptálva) [3]

Funkció: Fizikai és szellemi tevékenység, szív- és gyomor-bélmozgás, légzés, motoros és érzékszervi idegműködés, vizelet, ürülék, menstruáció és magzat kiűzése. Segít az étel lenyelésében, tüsszentésben, böfögésben és belégzésben. Világossá teszi az érzékszerveket és közegként működik az elme és a test között.

Energia rendszerek

Három testi energiarendszer (Nypeas) - rLung, Tripa és Badkan (1. táblázat) - fizikai és mentális tulajdonságokat képvisel, amelyek az egészségi állapotot jellemzik. Kinetikus állapotban léteznek, és folyamatosan alkalmazkodnak az elméhez és a testhez. Az emberi szenvedés olyan pszichológiai és fizikai tapasztalatok szintjén alapul, amelyeket a mentális attitűd és cselekedetek értékelésével lehet megérteni és ellenőrizni. A téveszmés mentális állapotok felmerülése a jelenségek valódi természetének tudatlanságából és a külső világunk dolgainak valójában való ismeretlenségéből fakad. Ennek oka az olyan állandó helyzethez való ragaszkodásunk, mint az anyagi körülmények vagy más emberek, ami három negatív lelkiállapotként jelenik meg: vágy, harag és homály. Ezek a negatív állapotok természetük szerint fizikai betegséggé érlelődnek: a vágy zavarja és magával ragadja az elmét, szélzavarokat idézve elő; a gyűlölet epe rendellenességeket vált ki testi hő előidézésével, a homály pedig zavart és nehéz mentális állapot miatt váladék-rendellenességeket okoz [2]. A tudatlanság minden szenvedés fő oka, de a betegség távoli okának tekinthető, mivel ciklikus létünk gyökerében rejlik. Bár a betegség nem nyilvánvaló, szunnyadó állapotban van, amíg az energiáink meg nem szakadnak.

A nyugati világban mind a pszichés stressz immunrendszerre gyakorolt ​​hatásainak, mind a szívkoszorúér-betegséghez kapcsolódó viselkedési minták hatásait vizsgáló kutatás arra utal, hogy integráljuk a keleti pszicho-fiziológiai perspektívát. Ezenkívül a nyugati kezelési módszerek pszichológiai stratégiákat alkalmaznak, amelyek befolyásolják a fiziológiai állapotokat. Ezek közé tartozik a biofeedback, a meditáció és az autogén tréning. A pszichológiát ezért széles körben elismerten összekapcsolják az orvostudomány diagnosztikai-terápiás gyakorlatával, tekintettel az elme és a test kölcsönös függésére, valamint a betegség kialakulásában és kezelésében betöltött szerepükre.

Az energiarendszerek közül az első, az rLung (1. táblázat) a neurológiai rendszerhez kapcsolódik, és elsősorban a mentális és fizikai tevékenységért felelős. A szél könnyű és mobil jellemzői lehetővé teszik, hogy áthassa az egész testet, és megzavarja Tripa és Badkan finom energiáit azáltal, hogy epe/forró rendellenességeket, illetve váladék/hideg rendellenességeket generál. Ezáltal a rLung (szél) minden betegség oka. A betegség az energiaegyensúly rendellenes változásaiból származik, amelyek egy múltbeli élet cselekedetei (karmája) következményei és/vagy ok-okozati tényezők következményei ebben az életben. Az energiák szabálytalanságai stabilizálódnak és az egészség helyreáll, holisztikusan figyelembe véve az étrendet, a személyes beállítottságot, az életkort, a viselkedési rendszert és az évszakokat. Az egyensúlyhiány közvetlen oka a helytelen étrend, ezért ez elsőbbséget élvez a káros viselkedési mintákkal szemben.

Diéta: A rendellenességek felhalmozódása és megnyilvánulása

Az univerzális elemek ételünkben hat íz formájában vannak jelen: édes, savanyú, sós, keserű, forró és összehúzó (2. táblázat). Ezek képesek károsítani és meggyógyítani a testet, az egyéni fizikai alkat és az étrendi bevitel függvényében. Egy adott ízű és erősségű étel vagy ital egészségtelen, túlzott vagy nem megfelelő fogyasztása ütközhet a három testi energia egyikének vagy kombinációjának jellemző tulajdonságokkal. Az egyéni alkatot egy pulzus leolvasása határozza meg, amelyet akkor veszünk, amikor a beteg egészséges. Amikor a beteg megbetegedik, az orvos észlelheti a test helyét és pontos energia-egyensúlyhiányát.

2. táblázat: Elemi ízek és hatékonyság

Egy adott energia felhalmozódása az emésztés természetes folyamata, amely akkor következik be, amikor az étrendi bevitel megfelel az energia elemi és jellegzetes tulajdonságainak. A rendellenességek akkor fordulnak elő, amikor az ételbevitel meghaladja a test és az energia helyén elférő táplálék mennyiségét. Az rLung (szél) például rendellenességként nyilvánulhat meg, ha túlzott mennyiségű ételt és italt fogyasztanak, amelyek ugyanolyan erősségűek, mint a levegő eleme (1. táblázat). Ez az ízre is vonatkozik: valami keserű, például sör feleslege szélzavarokat okozhat, mivel a keserű domináns elemei a víz és a levegő (2. táblázat). A három energia megfelelő arányban történő helyreállítása úgy érhető el, hogy az étrendet úgy állítjuk be, hogy egyensúlyba hozzuk a szükséges elemeket és hatékonyságot. Az rLung (szél) hideg rendellenességeinek kezeléséhez ellentétes elemi tulajdonságokat kell megadni. Például olyan étel vagy ital, amelynek forrósága és erős hatékonysága, valamint édes-savanyú íze van (3. táblázat). A három energia természetes formájának egyensúlya megakadályozza a betegségeket és fenntartja az egészséges fizikai és pszichológiai állapotot.

A tibeti orvoslás, mint étrendi terápia, azt sugallja, hogy a jó étrend a szemek (hüvelyes bab és nem hüvelyes rizs), hús, zöldségek (válogatott és főtt) és olajok (vaj, gabonaolaj, velő és zsír) megfelelő kombinációjából áll. [4] Ezek az ételek tartalmazzák az energiák stabilizálásához szükséges összes egyensúlyi ízt és hatékonyságot. A rizs különösen fontos étel, mivel hűvös, olajos és könnyű tulajdonságú keveréket tartalmaz. [5] Ezért kiküszöbölheti a három energiazavar hibáit, de mégis más ételekkel együtt kell fogyasztani.

Ha a diéta és a viselkedésmódosítás önmagában hatástalannak bizonyul egy betegség enyhítésére, növényi gyógyszeres kezelés és egyéb kiegészítő terápiák alkalmazhatók. Ide tartoznak: meleg szezámolaj masszázs a tüdő/megfázás rendellenességeinek kezelésére; hűvös fürdő és vérengedés Tripa/forró rendellenesség esetén; és moxibustion (gyógynövények égetése a test különböző pontjain) Badkan váladékának/megfázási rendellenességeinek kezelésére.

A tibeti orvosi gyakorlat előnyösnek bizonyult olyan krónikus problémák esetén, mint az emésztési zavarok, ízületi gyulladás, vérnyomás, depresszió, álmatlanság és az idegrendszeri rendellenességek.

A tibeti kultúra filozófiai életmódja azt sugallja, hogy rosszullétek idején fogékonyak a szenvedésre és a test egyensúlyának finomságára. A betegség tibeti megértése és annak orvosló tényezői elsősorban a rosszullét okaira és nem csak a tüneteire koncentrálnak. Bár a diétát tekintik a betegség fő okozóinak és azonnali tényezőjének, az optimális egészség csak pszichológiai átalakítással érhető el. Ehhez összetett mentális attitűdök és életmódbeli minták kibontása szükséges.

A nyugati egészségügyi problémák többsége, például a szívbetegség, a tüdőrák, az immunhiány és a légzőszervi megbetegedés, közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az étrendhez és a viselkedéshez.

Úgy tűnik, hogy energiánkat kimeríti a betegség taszítása, főleg azért, mert az egészséges élet többségünk számára annyira természetes, hogy csak akkor figyelünk rá, amikor megbetegedünk. Ennek eredményeként, ha valóban megbetegszünk, lényünket bizonytalanság fenyegeti, a mindennapi élet megzavarodik, és a szorongás fokozása érdekében az orvosi alapú ismeretek időnként összeférhetetlennek tűnhetnek egészségügyi szükségleteinkkel és a mindennapi életünkkel menedzsment. Fogadjuk az alternatív és holisztikus egészségügyi ellátást, egyre növekvő tudatossággal, miszerint az egészség több, mint a betegség hiánya, és arra számítunk, hogy ez önmagában enyhíti betegségeinket és további aggodalmak iránti igényünket. Mindazonáltal elengedhetetlen, hogy a holisztikus konzultációt ne külön kezelésként kezeljük, hanem az önigazgatás új módjára való meghívásként. Nem igazán számít, ki vesz részt betegségünkben, ha mi magunk nem vizsgáljuk meg, hogyan tartsuk fenn és javítsuk saját egészségünket. Ebből a megközelítésből érhető el cselekedeteink okának és következményének jobb megértése, valamint az a vélemény, hogy mindegyikünk, beleértve a betegségünket is, egyedülálló. Így a beteg felelős a betegség okaiért és az egészség helyreállításáért/megőrzéséért, az orvos pedig a tanácsadásért és a betegség gyógyításáért.

A tibeti orvoslás ősi és összetett orvosi rendszer, amelyet itt csak marginálisan vázoltak fel. Mélységét és bonyolultságát csak akkor lehet teljesen megérteni, ha feltárjuk az egész élet, csillagászat, tibeti nyelv, vallás és buddhista gyakorlat elemi alapjait.

Bár ésszerűtlen azt várni, hogy a rossz egészségi állapot orvosolható, ha beépítjük Buddha tanításait hektikus nyugati életmódunkba, fontos üzenetet lehet levonni az egészségügyi megközelítésükből. Szükségünk van a mentális attitűd, étrend és viselkedési minták őszintébb és motiváltabb önelemzésére. Ez viszont más eszközöket kínálna az egészség és a betegségek megértéséhez és kezeléséhez, miközben javítanánk életminőségünket. Végül, annak ellenére, hogy előnyben részesítjük az egészségügyi konzultációkat, mi, a betegek, élen járunk a gyógyulási folyamatban, és tartjuk az irányításokat az egészségünk egyensúlyának megteremtése érdekében.