Tularemia macskáknál

Krista Williams, BSc, DVM; Robin Downing, DVM, CVPP, CCRP, DAAPM

Fertőző betegségek, zoonózis és emberi egészség, kisállat-szolgáltatások

Mi a tularemia? ->
-->

A tulémia egy bakteriális betegség, amelyet a Francisella tularensis okoz, és gyakran emlegetik tularémia. A tulémia a nyulakban és rágcsálókban fordul elő leggyakrabban, és úgy él át, hogy daganatszerű tömegeket és tályogokat hoz létre az áldozat állatának májában. Ez egy olyan betegség, amelyet az Egyesült Királyság, Afrika, Dél-Amerika vagy Ausztrália egyáltalán nem lát. Észak-Amerikában a tularemia esetei szétszóródnak a kontinensen. Leggyakrabban késő tavasszal és nyáron látható.

A tulémia nem gyakori fertőzés macskákban, de a macskák ki vannak téve, ha megölnek vagy megesznek egy fertőzött nyulat vagy rágcsálót, vagy rovarcsípés révén.

Hogyan terjed a tularemia?

A Francisella tularensis fertőzés többféle módon fordulhat elő:

Fertőzött állat szöveteinek vagy testnedveinek lenyelése. Lenyelés után a fej, a nyak és az emésztőrendszer nyirokcsomói összegyűjtik a baktériumokat. Innentől kezdve szisztémás fertőzés következik.
Szennyezett víz.
Néhány vérszívó rovar és pókféle, beleértve a kullancsokat, bugákat, bolhákat vagy szúnyogokat is, továbbíthatja a tularémiát.

Miután a baktériumok a nyirokrendszerben vannak, a szervezet megtalálható a tüdőben, a májban, a lépben és a csontvelőben.

Milyen jelei vannak a tularemia fertőzésnek macskáknál?

A tularemia általában akut betegséget okoz magas lázzal (40–41 ° C; 104–106 ° F), a fej és a nyak nagy fájdalmas nyirokcsomóival, hasi fájdalommal, sárgasággal (a bőr, a nyálkahártyák és a szem), és a szervrendszer meghibásodása.

Hogyan diagnosztizálják a tularemiát?

A tularemia diagnosztizálásához először ki kell zárni azokat a betegségeket, amelyek hirtelen fellépő lázat, megnagyobbodott nyirokcsomókat és letargiát okoznak. Ide tartozik a bubónikus pestis és a pszeudotuberculosis.

A diagnosztikai vizsgálatok jellemzően teljes vérképet (CBC), vérkémiai panelt és vizeletvizsgálatot tartalmaznak. A vizsgálat magas fehérvérsejtszámot, alacsony vércukorszintet, alacsony nátriumszintet és magas bilirubinszintet mutat. A vizeletben vér is lehet. Az ultrahang tömegeket mutathat a belső szervekben, beleértve a májat, a lépet vagy a hasi nyirokcsomókat.

2-4 hetes különbséggel végzett vérvizsgálatok a fertőzésre utaló tularemia antitestek növekedését mutathatják ki. A DNS-teszt (úgynevezett PCR) szintén azonosíthatja a tularémiát a vér- vagy szövetmintákban.

Kezelhető-e a tularemia?

Igen, a tularemia kezelhető, de agresszív kezelést igényel, beleértve a kórházi kezelést is, jó szupportív ellátással (pl. Intravénás folyadékterápia és antibiotikumok). A sikeres kezelés kulcsa a KORAI beavatkozás. A korai diagnózis és kezelés ellenére is magas a halálozási arány a tularemiás macskák körében.

Elkaphatom a tularemiát?

A tularemia magas zoonózis-potenciállal rendelkezik, vagyis megfertőzheti az embereket. Az emberek ki vannak téve a kullancscsípésnek és a szennyezett víz ivásának; azonban a macska harapása vagy karcolása is kitettség forrása lehet. A baktériumok az érintkezés után 3-5 nappal hólyagot hoznak létre a bőrben. A hólyagok 2–4 nappal később fekélyek, majd a baktériumok bejutnak a nyirokrendszerbe, átterjedve a test többi részére.

Kórházba kerülve ezeket a macskákat izolálják, és az állatorvosi csapat védőfelszerelést visel a kezelések során. A tulémia a bejelenthető betegség, vagyis olyan nagy közegészségügyi jelentőségű, hogy az orvosoknak és az állatorvosoknak be kell jelenteniük a betegség diagnózisát közegészségügyi hatóságuknak.