Túlsúly és elhízás fogyatékossággal és fogyatékkal élő felnőttek körében, 1999–2012

Absztrakt

Célkitűzés

Vizsgálja meg a fogyatékosság és a túlsúly/elhízás összefüggését az amerikai felnőttek körében.

Mód

A vizsgálati minta (N = 30 363) az Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat 1999–2012 hullámaiból származott. A fogyatékosságot standardizált indexek alapján öt területre osztották. Bármely fogyatékosságot úgy határozták meg, hogy bármilyen nehézséggel jár az öt fogyatékosság-tartomány bármelyikében végzett tevékenységek legalább egyikének elvégzése. Logisztikai regressziókat végeztünk a fogyatékosság és a túlsúly/elhízás közötti összefüggés megbecsléséhez, az egyéni jellemzők és a többéves komplex mintavételi terv alapján kiigazítva.

Eredmények

A 20 éves és idősebb amerikai felnőttek több mint negyede (25,99%) számolt be bármilyen fogyatékosságról. A túlsúly/elhízás aránya az összes fogyatékossági területen lényegesen magasabb volt, mint a nem fogyatékossággal élő társaiké. A túlsúly és az elhízás együttes aránya (BMI ≥ 25 kg/m 2), elhízás (BMI ≥ 30 kg/m 2), a 2. és 3. fokozatú elhízás együtt (BMI ≥ 35 kg/m 2) és a 3. fokozatú elhízás (BMI) ≥ 40 kg/m 2) bármilyen fogyatékossággal élő embereknél 1,14 (73,54% vs. 64,50%), 1,38 (41,37% vs. 29,99%), 1,71 (19,81% szemben 11,60%) és 1,94 (8,60% szemben 4,43%) alkalommal a megfelelő arány a fogyatékossággal élők körében, ill. Nem fogyatékkal élő társaikkal összehasonlítva a túlsúly és az elhízás együttes korrigált esélye, az elhízás, a 2. és 3. fokozatú elhízás és a 3. fokozatú elhízás együttesen 24% (95% konfidencia intervallum [CI]: 14% –36%), 32% ( 95% CI: 22% –44%), 49% (95% CI: 35% –64%), és 55% (95% CI: 27% –89%) magasabb a fogyatékossággal élők körében, ill.

Következtetés

A fogyatékossággal élő embereknél lényegesen nagyobb az elhízás kockázata a nem fogyatékkal élő társaikhoz képest.

Bevezetés

Az elhízás számos káros egészségügyi eredmény, például a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a diszlipidémia, a szívkoszorúér-betegség és a rák bizonyos típusainak vezető kockázati tényezője (Villareal et al., 2005). 1976–1980 és 2011–2012 között az elhízás prevalenciája több mint kétszeresére nőtt az Egyesült Államok felnőtt lakosságában (An, 2014, Fryar et al., 2014). A fogyatékossággal élő emberek különféle napi kihívásokkal néznek szembe, mint például a fájdalom, az anyagi megterhelés, az egészséges ételek választásának hiánya, az étel rágásának vagy lenyelésének nehézségei, a súlygyarapodást vagy az étvágy megváltozását okozó gyógyszerek, valamint a testmozgás képességét csökkentő funkcionális korlátok, amelyek kiteszik őket az egészségtelen testtömeg megnövekedett kockázatának (Centers for Disease Control and Prevention, 2014a).

A meglévő tanulmányok, amelyek dokumentálják a fogyatékossággal élő és fogyatékossággal élő emberek közötti elhízási aránybeli különbségeket, jellemzően egy adott fogyatékosság-típusra összpontosítanak (pl. Fizikai mobilitás vagy a mindennapi élet tevékenységei) és/vagy nem országosan reprezentatív adatokat használnak (Alley és Chang, 2007, Bowen, 2012, Evers és Mattsson, 2001, Himes, 2000, Houston és mtsai, 2009, Lamb és mtsai, 2000, Launer és mtsai, 1994, Spyropoulos és mtsai, 1991, Sturm és mtsai, 2004, Vincent és mtsai ., 2010). Ez a rövid jelentés új adatpontot adott a szakirodalomhoz azáltal, hogy megvizsgálta az önként bejelentett fogyatékosság és a mért túlsúlyos/elhízási állapot különböző területei közötti kapcsolatot az Egyesült Államok lakosságát reprezentáló nemzeti egészségügyi felmérés 14 éves adatainak felhasználásával.

Mód

A felmérés résztvevői

Az egyéni szintű adatok a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatok (NHANES) 1999–2000, 2001–2002, 2003–2004, 2005–2006, 2007–2008, 2009–2010 és 2011–2012 hullámaiból származnak. Az NHANES egy olyan tanulmányi program, amelyet az Országos Egészségügyi Statisztikai Központ végzett a gyermekek és felnőttek egészségi és táplálkozási állapotának felmérésére (Centers for Disease Control and Prevention, 2014b). Többlépcsős valószínűségi mintavételi tervet alkalmaznak a civil, nem intézményesült amerikai lakosság képviselőinek kiválasztására.

Az NHANES 1999–2012 hullámokban résztvevő 38 024, 20 éves vagy annál idősebb felnőtt közül a következő személyeket kizárták az elemzésekből: hiányzó adatok a fogyatékosság mértékéről, a testmagasságról/testsúlyról és/vagy más kovariánsokról, 6310; és terhes nők, 1351. A fennmaradó 30 363 résztvevőt bevonták az elemzésbe.

Fogyatékossági területek

Túlsúly/elhízás állapota

Az NHANES válaszadók testtömegét és magasságát digitális mérleggel és sztadiométerrel mértük a Mobil Vizsgaközpontban. Különleges antropometriai eljárások vonatkoznak a kerekesszéket használókra, az amputáltakra és a megértési vagy nyelvi nehézségekkel küzdőkre. A testtömeg-indexet (BMI) a kilogrammban kifejezett tömeg osztva a magasság méterben négyzetben kifejezve. Négy túlsúlyos/elhízásos mértéket vizsgáltak: túlsúly és elhízás együttesen (BMI ≥ 25 kg/m 2), elhízás (BMI ≥ 30 kg/m 2), 2. és 3. fokozatú elhízás együttesen (BMI ≥ 35 kg/m 2) és 3. fokú elhízás (BMI ≥ 40 kg/m 2).

Egyéni jellemzők

A regressziós elemzések során a következő egyéni jellemzőket ellenőriztük: a nemek szerinti dichotóm változó (férfi mint referenciacsoport), négy korosztály (35–49 éves, 50–64 éves és 65 éves és idősebb, 20–34 éves kor mint referenciacsoport), négy faji/etnikai kategóriára (nem spanyol afro-amerikai, nem spanyol más faj vagy több faj, valamint spanyol, nem spanyol fehér referenciacsoportként), a dichotóm változó az oktatáshoz (középiskolai végzettség vagy alacsonyabb, mint referens csoport), a családi állapot három kategóriája (elvált vagy elvált vagy özvegy, és soha nem házasodott, a házastárs referenciacsoport), három kategória a háztartások éves jövedelmének és a szegénység arányának ( IPR) (IPR 2), elhízás (BMI ≥ 30 kg/m 2), 2. és 3. fokozatú elhízás együttesen (BMI ≥ 35 kg/m 2) és 3. fokozatú elhízás (BMI ≥ 40 kg/m 2).

Az érzékenységi elemzésben a fogyatékosság és az életkorcsoportok, valamint a fogyatékosság és a faji/etnikai csoportok közötti interakciós kifejezéseket vontuk be a regresszióban betöltött fő hatásaik mellett. Ezen interakciós kifejezések becsült együtthatói többnyire jelentéktelenek voltak a P-ben. Az 1. táblázat a túlsúly/elhízás prevalenciáját és a vizsgálati minta fogyatékossággal és anélküli egyéni jellemzőit mutatja be. 1999–2012 során a 20 éves vagy annál idősebb felnőttek 66,90% -a volt túlsúlyos vagy elhízott (BMI ≥ 25 kg/m 2), és 33,01%, 13,78% és 5,53% volt elhízott (BMI ≥ 30 kg/m 2), 2. vagy 3. fokozatú elhízottak (BMI ≥ 35 kg/m 2), illetve 3. fokozatú elhízottak (BMI ≥ 40 kg/m 2). A felnőttek több mint egynegyede (25,99%) számolt be valamilyen fogyatékosságról egy év alatt. A túlsúly/elhízás prevalenciája jelentősen különbözött fogyatékossággal élő és fogyatékossággal élő emberek között. A túlsúly és az elhízás együttes aránya (BMI ≥ 25 kg/m 2), elhízás (BMI ≥ 30 kg/m 2), a 2. és 3. fokozatú elhízás együtt (BMI ≥ 35 kg/m 2) és a 3. fokozatú elhízás (BMI) ≥ 40 kg/m 2) bármilyen fogyatékossággal élő emberek között körülbelül 1,14 (73,54% vs. 64,50%), 1,38 (41,37% vs. 29,99%), 1,71 (19,81% vs. 11,60%) és 1,94 (8,60% vs. 4,43%) szorzata a fogyatékossággal élők megfelelő arányának. Nem fogyatékossággal élő társaikkal összehasonlítva a fogyatékossággal élő emberek nagyobb valószínűséggel voltak nők, idősebbek, nem spanyol fehérek, alacsonyabb iskolai végzettségűek és jövedelműek, elváltak, különváltak vagy özvegyek, volt vagy jelenlegi dohányosok, megfelelő/rossz egészségi állapotúak, egészségbiztosítás (többnyire Medicare), és különféle krónikus betegségekkel.

Asztal 1

Az elhízás és az egyéni jellemzők elterjedtsége fogyatékossággal élő és fogyatékkal élő felnőttek körében, 1999–2012.

A 2. táblázat az elhízás becsült esélyarányait mutatja be a logisztikai regressziókból. A fogyatékossággal élőkhöz képest a túlsúly és az elhízás korrigált esélye együtt (BMI ≥ 25 kg/m 2), elhízás (BMI ≥ 30 kg/m 2), 2. és 3. fokozatú elhízás együtt (BMI ≥ 35 kg/m 2) és a 3. fokozatú elhízás (BMI ≥ 40 kg/m 2) 24% (korrigált esélyhányados [AOR] = 1,24, 95% konfidencia intervallum [CI] = 1,14, 1,36), 32% (AOR = 1,32, 95% CI) = 1,22, 1,44), 49% -kal (AOR = 1,49, 95% CI = 1,35, 1,64), és 55% -kal (AOR = 1,55, 95% CI = 1,27, 1,89) magasabb a fogyatékossággal élők körében. Az elhízás (BMI ≥ 30 kg/m 2), a 2. és 3. fokozatú elhízás együttes (BMI ≥ 35 kg/m 2) és a 3. fokozatú elhízás (BMI ≥ 40 kg/m 2) becsült esélyaránya mind az öt fogyatékossági területen (ADL-ek, IADL-ek, LSA-k, LEM és GPA-k) statisztikailag szignifikánsak voltak P 2), a 2. és 3. fokozatú elhízás együttesen (BMI ≥ 35 kg/m 2) és a 3. fokozatú elhízás (BMI ≥ 40 kg/m 2) 26 % (AOR = 1,26, 95% CI = 1,09, 1,45), 51% (AOR = 1,51, 95% CI = 1,29, 1,78) és 59% (AOR = 1,59, 95% CI = 1,23, 2,06) magasabb az emberek között fogyatékossággal az ADL-ekben, ill.

2. táblázat

Becsült esélyek az elhízásra az amerikai felnőttek körében, 1999–2012.

Túlsúly és elhízás együttesen (BMI ≥ 25 kg/m 2) Elhízás (BMI ≥ 30 kg/m 2) 2. és 3. fokozatú elhízás együtt (BMI ≥ 35 kg/m 2) 3. fokozatú elhízás (BMI ≥ 40 kg/m 2) )

Bármilyen fogyatékosság	1,24 (1,14, 1,36)	1,32 (1,22, 1,44)	1,49 (1,35, 1,64)	1,55 (1,27, 1,89)
Mindennapi élet (ADL)	1,15 (0,99, 1,33)	1,26 (1,09, 1,45)	1,51 (1,29, 1,78)	1,59 (1,23, 2,06)
A mindennapi élet eszközei (IADL)	1,11 (0,99, 1,25)	1,21 (1,09, 1,35)	1,43 (1,25, 1,65)	1,43 (1,12, 1,82)
Szabadidős és társadalmi tevékenységek	1,11 (0,98, 1,26)	1,31 (1,16, 1,47)	1,60 (1,37, 1,86)	1,55 (1,22, 1,97)
Alsó végtagi mobilitás (LEM)	1,38 (1,20, 1,59)	1,54 (1,37, 1,73)	1,86 (1,59, 2,19)	1,85 (1,38, 2,49)
Általános fizikai tevékenységek (GPA)	1,28 (1,16, 1,40)	1,36 (1,24, 1,48)	1,54 (1,38, 1,71)	1,61 (1,30, 1,99)

Megjegyzések: Egyéni szintű adatok (N = 30 363) az NHANES 1999–2012 hullámaiból. Logisztikai regressziókat hajtottak végre annak érdekében, hogy megbecsüljék az elhízás esélyarányát az Egyesült Államok felnőttei között, egyéni jellemzőkkel (nem, életkor, faj/etnikai hovatartozás, végzettség, családi állapot, háztartás jövedelme, dohányzási állapot, egészségbiztosítási fedezet, általános egészségi állapot, krónikus állapotok) korrigálva. és az NHANES felmérési hullám) és az NHANES mintavételi tervezés elszámolása. A zárójelben 95% -os konfidencia intervallumok találhatók.

Vita

Az Egészséges Emberek 2020 egyik alapvető célja „az egészség méltányosságának elérése, az egyenlőtlenségek kiküszöbölése és az összes csoport egészségének javítása” (Egyesült Államok Egészségügyi és Humánügyi Minisztériuma, 2008). Ez a tanulmány megállapította, hogy a túlsúly/elhízás prevalenciájában jelentős különbségek vannak az USA fogyatékossággal élő és fogyatékkal élő felnőttei között, és a különbség akkor is fennáll, ha figyelembe vesszük az egyes szociodemográfiai és egészségi/betegségi állapotok különbségeit. A kivételesen magas elhízási kockázat megakadályozhatja, hogy a fogyatékossággal élők teljes mértékben teljesítsék egészségüket, zavarja a mindennapi tevékenységeket, és jelentősen ronthatja az életminőséget.

Ennek a tanulmánynak fontos korlátai vannak. A résztvevők fogyatékosságának körülményeit önállóan jelentették be, és a társadalmi kívánatosság elfogultsága alá esett. A vizsgálat megtervezése megfigyelési és keresztmetszeti, ezért a fogyatékosság állapota és az elhízás közötti becsült összefüggést inkább összefüggésként, mint okozati összefüggésként kell értelmezni. A közösségben lakó középkorú és idősebb felnőttek országosan reprezentatív longitudinális felmérésének adatait felhasználva An és Shi (2015) a hullám előtti egészségtelen testsúlyt állapította meg a fogyatékosság kezdetének előrejelzésére. Ez a rövid jelentés megvizsgálta az elhízást a fogyatékosság különböző területein. Jövőbeni tanulmányok indokolttá teszik az egészségtelen testtömeg és a fogyatékosság súlyosságának (nehézségektől kezdve bizonyos tevékenységek végzéséig terjedő) kapcsolatának, és ami még fontosabb, az étrend és a fizikai aktivitás lehetséges közvetítő hatásainak feltárását.

Összegzésképpen elmondható, hogy egy országosan reprezentatív felmérés 14 éves adatait felhasználva megállapítható, hogy a fogyatékossággal élő embereknél a túlsúlyosak/elhízottak aránya szignifikánsan magasabb a nem fogyatékkal élő társaikhoz képest.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

A szerzők kijelentik, hogy nincs összeférhetetlenség. A szerzők kijelentik, hogy ehhez a tanulmányhoz nincs finanszírozási forrás.