Ukrajna gyors tények

Feladva 2014. február 24-én 13:18. est

(CNN) - Itt van egy pillantás Ukrajnára, a térség második legnagyobb országára Oroszország után. Határozza meg Moldovát, Romániát, Magyarországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Fehéroroszországot, Oroszországot és Kelet-Európában a Fekete-tengert.

Ukrajnáról: (a CIA World Factbook-ból) Terület: 603550 négyzetkilométer (valamivel kisebb, mint Texas)

Népesség: 44 033 874 (2017. július)

Medián életkor: 40,4 év

Főváros: Kijev (Kijev)

Etnikai csoportok: ukrán 77,8%, orosz 17,3%, belorusz 0,6%, moldovai 0,5%, krími tatár 0,5%, bolgár 0,4%, magyar 0,3%, román 0,3%, lengyel 0,3%, zsidó 0,2% és egyéb 1,8% (2001) est.)

GDP (vásárlóerő-paritás): 353 milliárd USD (2016-os becslés)

Egy főre eső GDP: 8300 USD (2016-os becslés)

Munkanélküliség: 10% (2016-os becslés)

Egyéb tények: A 20. század előtt az ukrán területeket különböző időpontokban Oroszország, Lengyelország, Litvánia, mongolok, kozákok és mások irányították.

A 18. és 20. század között Oroszország és a Szovjetunió az oroszosítás programját hajtotta végre az ukrán nemzeti identitás elrettentése érdekében.

Idősor: 1917-1920 - Az 1917-es orosz forradalmat követően és az első világháború vége felé Ukrajna röviden független nemzet.

1920-as évek - Ukrajna a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának részévé válik.

1921-1922 - Az éhínség több mint egymillió ember halálát okozza.

1932-1933 - Joseph Stalin szovjet vezető kollektivizálási politikája a nagy éhínséghez (Holodomor) vezet, amelyben ukránok milliói halnak éhen.

1941 - A második világháború idején Németország megszállja Ukrajnát. Több mint hatmillió ukrán, köztük civilek nagy része meghal a háborúban.

1944 - A Szovjetunió visszaszerzi Ukrajna felett az irányítást, és kiterjeszti határait Romániából, Lengyelországból és Csehszlovákiából átvett területre.

1986. április 26 - A 4. reaktor felrobban az ukrajnai Csernobilban, az atomerőműben, és nagy mennyiségű sugárzást bocsát ki a légkörbe. Több mint 30 ember halt meg, és számtalan más később belehalt a sugárzási tünetekbe. A kormány mintegy 135 000 embert evakuált a területről, és az üzem körüli 19 mérföldes körzet továbbra is lakhatatlan.

1990. július 16. - Ukrajna kinyilvánítja a szuverenitást.

1991. augusztus 24. - Az ukrán parlament kinyilvánítja a függetlenséget, a december 1-jei népszavazásig.

1991. december 1 - A függetlenségi népszavazás 90% -os jóváhagyással telik el.

1991. december 8 - Ukrajna Oroszországgal és Fehéroroszországgal együtt csatlakozik az új Független Államok Közösségéhez.

2004 - Leonyid Kucsma elnök elutasítja a harmadik mandátumot és jóváhagyja Viktor Janukovics miniszterelnököt. Vlagyimir Putyin orosz elnök is támogatja Janukovics kampányát.

2004. szeptember - Viktor Juscsenko ellenzéki jelölt titokzatos betegségben szenved, amelynek arca pock-nyomot hagy. Az orvosi vizsgálatok később azt mutatják, hogy dioxin-mérgezésben szenved.

2004. október 31 - Az elnökválasztás első fordulójában Janukovics és Juscsenko is a szavazatok 40% -át kapja.

2004. november 21 - Az előzetes választások előzetes közvélemény-kutatási eredményei Juscsenko 52% -os előnyt biztosítanak Janukovics 43% -ához képest, de hivatalosan Janukovicsot nyilvánítják győztesnek. A független választások figyelemmel kísérik a csalást.

2004. november 22 - tömeges tüntetések söpörik át az országot, a tüntetők narancssárga, Juscsenko kampányszínes ruhát viselnek. Julia Timosenko aktivista a nyugatbarát narancsos forradalom kiemelkedő alakjává válik.

2004. december 3. - Ukrajna Legfelsőbb Bírósága érvénytelennek nyilvánítja a korábbi választási választásokat, és új választási eljárást rendel el.

2004. december 26 - Juscsenko a szavazatok mintegy 52% -ával megnyeri a választásokat, és egy hónappal később esküt tesz az elnökre.

2005. január - Juscsenko elnök Juliát Timosenkót nevezi ki miniszterelnöknek.

2005. szeptember - Juscsenko elbocsátja az egész kabinetjét, Timosenkót is beleértve.

2006. január - Az orosz energiamonopólium, a Gazprom röviden beszünteti az Ukrajna földgázellátását.

2007. december 18 - Timosenko visszatér miniszterelnökként.

2009. január - A Gazprom ismét beszünteti a földgázszállításokat Ukrajnába fizetési vita miatt.

2010. január 17 - Elnöki választásokat tartanak. Juscsenko elnök csak a szavazatok 5% -át kapja meg. Janukovics 35% -ot, Timosenko pedig 25% -ot kap, ami miatt el kell menekülni.

2010. február 14. - Az elnöki választásokon Janukovics a szavazatok 48,95% -át megszerzi Timosenko 45,47% -ának. Timosenko csalásra hivatkozik, és nyíltan bírálja Janukovicsot. Márciusban elveszíti miniszterelnöki posztját.

2010. június - Ukrajna parlamentje felhagy a NATO-csatlakozási tervekkel.

2011. augusztus - A bíróság indítványa Timosenko letartóztatását kéri. A letartóztatás egy 2009-es gázszerződéshez kapcsolódik, amikor miniszterelnöke volt. Timosenko minden ellene felhozott vádat politikai mivoltaként "bohózatnak" nevezi.

2011. október - Timosenkót bűnösnek találják bűncselekményben "hivatali visszaélésben" a Gazprommal kötött 2009-es gázszerződés miatt. Hét év börtönre ítélik.

2013. november 21 - Janukovics elnök Oroszország nyomása miatt kilép az Európai Unióval kötött kereskedelmi megállapodásból. Kijevben utcai tüntetések kezdődnek.

2013. december 17 - Putyin orosz elnök vállalja, hogy 15 milliárd dollárnyi ukrán adósságot vásárol, és csökkenti az országnak szállított földgáz árát.

2014. január 16 - Janukovics elnök aláírja a tiltakozás jogát korlátozó törvényeket. Ez nagy számú tüntetőhöz vezet Kijevben és összecsapásokkal a rendőrséggel. A törvény január 28-án hatályát veszti.

2014. február 21 - A tárgyalások olyan megállapodást eredményeznek, amely csökkenti Janukovics elnök elnöki jogkörét és visszahúzza az Alkotmány egyes részeit.

2014. február 22 - A Parlament megszavazza Janukovics elnök visszavonását hivatalából. Ugyanezen a napon Timosenko volt miniszterelnököt szabadon engedik a börtönből.

2014. február 24. - elfogatóparancsot állítanak ki Janukovics menesztett elnök ellen.

2014. február 28. - Andrii Parubii, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi főnök szerint az ország katonai és rendőri erői megakadályozták az orosz katonai erőket abban, hogy két Krímben lévő repülőteret foglaljanak el.

2014. március 1 - Az orosz parlament felsőháza megszavazza, hogy ugyanazon a napon küldjenek csapatokat a Krímbe, a Krím oroszbarát vezetője, Szergej Aksjonov Putyin segítségét kéri a béke fenntartásában.

2014. március 2. - Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök azt mondja a Krím-félszigeten élő orosz csapatokról: "Ez egy vörös riasztás. Ez nem jelent fenyegetést. Ez valójában háborús bejelentés az én hazám számára."

2014. március 3 - Jurij Szergejev ukrán nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén elmondta, hogy Oroszország repülőgépeket, csónakokat és helikoptereket használt az elmúlt héten 16 000 katonával a Krím elárasztására.

2014. március 4. - John Kerry amerikai külügyminiszter meglátogatja Ukrajnát, és bejelenti, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dolláros hitelgaranciát ad Ukrajna új kormányának. Az amerikai közigazgatás vezető tisztségviselői szerint a CNN-nek ez segít elszigetelni az ukrán gazdaságot az Oroszországból származó csökkentett energia-támogatások hatásaitól.

2014. március 6 - A Krím parlamentje megszavazza az Ukrajna elhagyásáról és Oroszország részévé válásról szóló népszavazás megtartását.

2014. március 16 - A krími népszavazáson 96,7% szavaz Ukrajna elhagyása és Oroszország általi csatolása mellett.

2014. március 17 - Az Egyesült Államok és az Európai Unió tisztviselői szankciókat hirdetnek több mint két tucat orosz tisztviselővel és szövetségeseikkel szemben a Krímben. A Krím regionális parlamentje csatlakozik Oroszországhoz, Moszkvában pedig Putyin elnök aláírja a Krím Köztársaság függetlenségét és szuverenitását elismerő rendeletet.

2014. március 18 - Putyin elnök Moszkvában aláírási egyezményt ír alá a krími miniszterelnökkel és Szevasztopol város polgármesterével.

2014. március 18 - Válaszként arra, hogy álarcos fegyveresek meggyilkolták Ukrajna hadseregének egyik tagját, megsebesítettek egy másik személyt és letartóztatták a krími bázis többi állományát, a Védelmi Minisztérium felhatalmazza a Krímben tevékenykedő erőket fegyverek használatára "a védelem és megőrzés érdekében". az ukrán katonák élete. "

2014. március 21 - Yatsenyuk ukrán miniszterelnök Brüsszelben aláírja az Európai Unióval kötött kereskedelmi paktum politikai elemeit.

2014. március 22 - Krímben az orosz különleges erők átveszik az irányítást a Belbek Airbase felett, az oroszbarát önvédelmi erők pedig átveszik az irányítást a Novofederoskoe katonai bázis és egy ukrán hajó, a Slavutych között.

2014. március 27. - A Nemzetközi Valutaalap vállalja, hogy Ukrajna legfeljebb 18 milliárd dollárt vehet fel hitelt a következő két évben. Az ENSZ Közgyűlése jóváhagyja azt a határozatot, amely szerint a Krím Ukrajna utódlási népszavazása nem érvényes; a határozat szavazata 100–11, 58 tartózkodás mellett.

2014. április 15 - Turchynov megbízott elnök azt mondja az ország parlamentjének, hogy "terrorizmusellenes művelet" zajlik Ukrajna nyugtalan keleti Donyeck régiójában. A feszültségek az elmúlt napokban felerősödtek Kelet-Ukrajnában, ahol az oroszbarát lázadók akár 10 városban is lefoglalták a kormányzati és rendőri épületeket.

2014. május 25 - Petro Porosenko kihirdeti győzelmét Ukrajna elnökválasztásán, miután az előzetes kilépési közvélemény-kutatások szerint a szavazatok 56% -át megszerezte.

2014. május 27. - A hatóságok bejelentették, hogy az oroszbarát lázadók és a kormányerők közötti csata a donyecki repülőtéren 40 életet követelt.

2014. június 7 - Porosenko esküt tesz Ukrajna új elnökeként.

2014. június 27 - Ukrajna kereskedelmi megállapodást ír alá az Európai Unióval, ugyanazt a megállapodást, amelyet Janukovics volt elnök 2013-ban támogatott.

2014. július 17 - Az Malaysia Airlines 17. járata lezuhan Kelet-Ukrajnában, miután föld-levegő rakéta lőtte le az Egyesült Államok szerint. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 embert megölik.

2014. július 24 - Yatsenyuk miniszterelnök és kabinetje bejelentette lemondását. Egy hét múlva a parlament elutasítja lemondását.

2014. szeptember 20 - Ukrajna és az oroszbarát szakadárok megállapodnak a tűzszünetben.

2014. október 26 - Az ukránok parlamenti választásokon szavaznak. Az Oroszország által annektált Krímben és az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött keleti területeken tartózkodó ukrán állampolgárok a folyamatos erőszak miatt nem vesznek részt a választásokon. Petro Porosenko elnök üdvözli a kilépés közvélemény-kutatásának eredményeit, és azt mondja, hogy a tervezett eredmény "erőteljes és visszafordíthatatlan támogatást nyújt Ukrajna Európához vezető útjának".

2015. január 26 - Porosenko elnök bejelenti, hogy Ukrajna fel fogja kérni a hágai törvényszéket, hogy vizsgálja ki a kelet-ukrajnai konfliktusban az emberiség elleni bűncselekményeket.

2015. február 5 - Kerry amerikai külügyminiszter mellett Yatsenyuk ukrán miniszterelnök szerint az orosz hadsereg a helyszínen van az országban.

2015. február 11 - Francois Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Porosenko ukrán és Putyin orosz elnök találkoznak a belorusz Minszkben béketárgyalásokon.

2015. február 12 - A béketárgyalások áttöréssel zárulnak: tűzszünet és mindkét fél megállapodása nehézfegyverek visszahúzásáról. Márciusban nehézfegyvereket húznak vissza a frontvonalról, de az erőszak folytatódik.

2016. április 10 - Yatsenyuk ukrán miniszterelnök bejelenti, hogy lemond.

2016. szeptember 28. - A közös nyomozócsoport, egy esetleges büntetőeljárási bizonyítékokat összegyűjtő holland vezetésű ügyészek csoportja azt állítja, hogy arra a következtetésre jutott, hogy a Malaysia Airlines 17. járatát Kelet-Ukrajna felett egy Oroszországból egy Kelet-Ukrajna oroszbarát területe.

2016. október 16 - A Motorola becenéven ismert Arsen Pavlov oroszbarát szeparatista parancsnokot megölik a kelet-ukrajnai Donyeck városában.

2017. február 20 - Megkezdődik a tűzszünet, amelynek célja az ukrán erők és az oroszok által támogatott szeparatisták közötti véres harc befejezése. A tűzszünet újbóli kísérlet a minszki békeprotokoll végrehajtására - ez a megállapodás többször kudarcot vallott azóta, hogy először 2015-ben részben végrehajtották.

2017. március 23 - Denisz Voronenkov, az orosz parlament alsóházának egykori kommunista tagja meghalt, miután lelőtték egy kijevi szálloda előtt. Porosenko elnök a lövöldözést "orosz állami terrorcselekménynek" nevezi. A 2016-ban Ukrajnába menekült Voronenkov a legújabb Putyin és Oroszország kritikusainak sorában, akiket rejtélyes körülmények között öltek meg vagy sérültek meg.