Vese (vese) trauma

Mi a vese (vese) trauma?

A vese (vese) trauma az, amikor a vesét külső erő megsérti.

Veséidet a hátizmok és a borda ketrec védi. De sérülések történhetnek tompa trauma vagy átható trauma következtében.

  • Tompa trauma - olyan tárgyak által okozott kár, amelyek nem törik meg a bőrt.
  • Áthatoló trauma - a bőrt átszúró és a testbe jutó tárgy által okozott kár.

A vese bármilyen traumája megakadályozhatja a megfelelő működést. Fontos, hogy megismerje a vesék károsodását, és ha szükséges, azonnal gondoskodjon róla.

diagnózisa

A vese működésének diagramja

Nagyít

Mi történik normál körülmények között?

A húgyutak a test vízelvezető rendszere. Két vesét, két uretert, hólyagot és húgycsövet tartalmaz.

Az egészséges vese éjjel-nappal dolgozik a vér tisztításán. Ez a 2 bab alakú szerv a hátsó rész közepén található, közvetlenül a bordák alatt. A vese a gerinc mindkét oldalán ül.

A vesénk a testünk fő szűrője. Naponta körülbelül 150 liter vért tisztítanak. Minden nap körülbelül 1-2 liter vizeletet képeznek, ha extra vizet és hulladékot húznak a vérből. A vizelet általában a veséktől a hólyagig halad és a húgycsövön keresztül jut ki.

Szűrőként a vese sok mindent irányít, hogy egészségesek legyünk:

  • Folyadék egyensúly
  • Elektrolitszintek (pl. Nátrium, kálium, kalcium, magnézium, sav)
  • A hulladék eltávolítása vizelet formájában
  • A vérnyomás és a vörösvértestek számának szabályozása

Ha a vesék sérültek, előfordulhat, hogy nem működnek jól. A legtöbb esetben bizonyos károk nem okoznak túl sok problémát. De a súlyos károk több kezelést igényelhetnek, például a dialízist.

A férfi és női húgyúti traktusok diagramja

Nagyít

Tünetek

A vese (vese) trauma az, amikor a vesét külső erő megsérti. Kétféle trauma létezik: tompa és behatoló trauma.

Tompa trauma

A tompa vesekárosodás legjobb jele a vér a vizeletben („hematuria”). Néha a vér szabad szemmel látható. Máskor csak mikroszkópon keresztül látható.

A tompa traumás vese sérülések nem mutathatnak külső jeleket. Vagy zúzódások láthatók a hát vagy a has felett, ahol a vesék vannak.

Behatoló trauma

Behatoló vese traumára akkor lehet gyanakodni, ha késből, golyóból vagy más tárgyból seb keletkezett, amely átlyukasztotta a bőrt. De néha ezek a sebek kicsiek vagy nehezen megtalálhatók. Emellett néha a bőr sebe messze van a vesétől.

Okoz

A vese trauma vesekárosodásként fordulhat elő önmagában vagy más sérült szervekkel együtt. A vese a húgyúti szerv, amelyet leggyakrabban súlyos trauma okoz.

Tompa trauma okozhatja

  • Autóbaleset (autós baleseteknél a gyermekek különösen sérülékenyek a sérülésekre)
  • Esik
  • Nehéz tárgynak, különösen a szélén (a borda és a csípő között) erősen eltalálják
  • Olyan cselekedet, amikor a test hirtelen megáll, miután gyorsan mozog

Behatoló trauma okozhatja

  • Golyó
  • Kés
  • Bármilyen testet átszúró tárgy

A vesekárosodást öt fokozatú skálán értékelik annak alapján, hogy milyen súlyos. Az első fokozat kisebb sérülésekre, például zúzódásokra utal. Az ötödik fokozat a legsúlyosabb, ahol a vese széttörik és elszakad a vérellátásától.

Diagnózis

Egy egyszerű mérőpálcás vizeletvizsgálattal kimutatható a mikroszkopikus hematuria.

Vesekárosodás gyanúja esetén létfontosságú mindkét veséről képalkotó vizsgálatokat végezni. Ezek megerősítik a diagnózist és megmondják, milyen súlyos a sérülés.

Számítógépes tomográfia

A számítógépes tomográfia (CT) vizsgálata intravénás (IV) kontrasztdal (speciális festék) a legjobb módszer a vesekárosodás felmérésére. A CT-vizsgálat sok röntgenképet készít, amelyeket úgy állítanak össze, hogy a testrészek „szeleteit” mutassák. A sérülések tisztábban láthatók, amikor a kontrasztfesték átfolyik a véren és a vesén.

Ultrahang

Az ultrahanggal diagnosztizálható a vesetrauma is. Az ultrahang a test struktúráiból visszapattanó hanghullámokat használ képek létrehozásához. De lehet, hogy nem a sérülés legjobb részleteit mutatja.

Intravénás pyelogram

Az intravénás pyelogram (IVP) röntgensugarak segítségével mutatja be, hogy a festék hogyan mozog a vizeletrendszeren keresztül. Az IVP megmutatja, hogyan működnek a vesék. A festéket a kar vénájába injektálják.

Kezelés

A kezelés a beteg állapotától, a vesekárosodás mértékétől és egyéb sérüléstől függ.

Ha a beteg stabil, és nincs sérülés más szervekben, a trauma műtét nélkül kezelhető. A beteg addig pihen a kórházban, amíg több vizet nem lát a vizeletében. Szorosan figyelik a vérzést és egyéb problémákat. A kórház elhagyása után a beteget meg kell figyelni a vesekárosodás jeleire, mint a késői vérzés vagy a magas vérnyomás.

Ha a beteg nem stabil, és sok vért veszít a veséből, műtét végezhető. A műtét segíthet az orvosnak abban, hogy jobban szemügyre vegye a sérülést. A műtét célja a sérült vese rögzítése és megőrzése. Ha a páciensnek nyílt műtétre van szüksége más szervek helyreállításához, a sebész ellenőrzi és megjavítja a sérült vesét is. Néha a vese túl súlyosan megsérül, ezért el kell távolítani. Szerencsére a vesék hatékony szervek, és csak egy egészséges vesére van szükség a jó egészség érdekében.

Ma a legtöbb vese sérülést műtét nélkül kezelik. Sok súlyos sérülés minimálisan invazív technikával kezelhető. Az egyik módszer az angiográfiai embolizáció. Ezzel a módszerrel a sebészek az ágyékban lévő nagy ereken keresztül juthatnak el a vese artériáiba, hogy megállítsák a vérzést.

Kezelés után

A kezelés után a leggyakoribb probléma a vizelet szivárgása vagy a késleltetett vérzés. Ezeket teleszkópokkal kezelhetjük a húgyutak elérésére („endoszkópia”) vagy angiográfiai embolizációval. Ha ezek a dolgok kudarcot vallanak, műtétre lehet szükség. Előfordulhat, hogy ki kell venni a vesét.

Egy másik probléma a vesék körül kialakuló gennyzseb („tályog”). Ezt úgy kezelik, hogy a tályogba helyezett csővel lemerítik a fertőzést. Néha műtétre van szükség a tályog ürítéséhez.

Néhány beteg súlyos vesetráta után magas vérnyomást kap. Ez kezelhető gyógyszeres kezeléssel, intervenciós radiológiával (beleértve a stent elhelyezését) vagy műtéttel (beleértve a vese eltávolítását is).