Vizsgálatok ismeretlen elsődleges rákról

Az ismeretlen elsődleges daganatok (CUP) általában olyan jelek vagy tünetek eredményeként jelentkeznek, amelyeket egy személy tapasztal.

mikroszkóp alatt

Orvostörténet és fizikai vizsga

Ha bármilyen olyan jele vagy tünete van, amely arra utal, hogy rákos lehet, orvosa teljes kórelőzményt szeretne készíteni, hogy ellenőrizze a tüneteket és a kockázati tényezőket, beleértve a családi kórtörténetet is. Ezt fizikális vizsga követi, amely különös figyelmet fordít a test minden olyan részére, ahol tünetek jelentkeznek.

Az ismeretlen primer rák diagnosztizálásának megközelítése

Ha tünetei és a fizikai vizsga eredményei rákra utalnak, az orvos a következő különböző típusú vizsgálatokat használhatja a rák felkutatásához, megnézheti, hogy milyen típusú, és megtudhatja, hol található (és hol kezdődhetett):

  • Képalkotó tesztek, például röntgen, ultrahang vagy CT (számítógépes tomográfia) vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotás)
  • Endoszkópos vizsgálatok a szerveket egy megvilágított csövön keresztül vizsgálják, amely a test nyílásába kerül, például a szájba, az orrba vagy a végbélnyílásba.
  • Vérvétel
  • Biopsziák a szövetek vagy sejtek mintáinak eltávolítására, mikroszkóppal történő ránézésre vagy laboratóriumi vizsgálatra

Képalkotó tesztek

A képalkotó tesztek hanghullámokat, röntgensugarakat, mágneses mezőket vagy radioaktív anyagokat hoznak létre a test belsejéből. A képalkotó tesztek számos okból elvégezhetők, többek között:

  • Alaposabban megvizsgálni egy olyan rendellenes területet, amely rák lehet
  • Megtanulni, hogy meddig terjedhetett a rák
  • Megpróbálni megnézni, hol kezdődött a rák
  • Annak elősegítése, hogy a kezelés eredményes volt-e

Szomatosztatin receptor szcintigráfia

Szomatosztatin receptor szcintigráfia (SRS) képalkotó teszt, más néven OctreoScan, nagyon hasznos lehet a neuroendokrin daganatok (NET) diagnosztizálásában, beleértve azokat a neuroendokrin karcinómákat is, amelyekre gyanú merülhet fel, ha CUP-ja van. Az SRS hormonszerű anyagot nevez oktreotid amely radioaktív indium-111-hez kötődött. Kis mennyiségű oktreotidot injektálnak a vénába, és sok NET tumorsejtjén lévő fehérjékhez kapcsolódik. Ezután egy speciális kamerával megmutatják, hol gyűlt össze a radioaktivitás a testben. További vizsgálatokat lehet végezni a következő napokban is. Ez a teszt nemcsak néhány NET megtalálásában, hanem a kezelés meghatározásában is hasznos. Ha az SRS-ben daganat látható, akkor valószínűleg reagál bizonyos gyógyszerekkel történő kezelésre.

Endoszkópia

Az endoszkópia érdekében az orvos egy rugalmas világító csövet (endoszkópot) helyez el a testén egy apró videokamerával.

Az endoszkópokat az általuk vizsgált testrészről nevezik el. Például egy endoszkópot, amely a tüdő fő légútjait vizsgálja, a-nak nevezzük bronchoszkóp és az eljárást a bronchoszkópia. A vastagbél belsejének megtekintésére használt endoszkópot a kolonoszkóp.

Az endoszkópia gyakori típusai:

  • Laryngoscopia nézni a gégét (hangdoboz)
  • Esophagogastroduodenoscopia (EGD, amelyet felső endoszkópiának is neveznek) a nyelőcső (a torok és a gyomor összekötő cső), a gyomor és a duodenum (a vékonybél első része) megtekintésére.
  • Bronchoscopy hogy a tüdőbe nézzen
  • Kolonoszkópia nézni a vastagbelet (vastagbelet)
  • Cisztoszkópia hogy a hólyagot nézzem

Az endoszkópiát általában a nyelőcső és a gyomor, a vastagbél, a tüdő, valamint a torok és a gége (hangdoboz) megtekintésére használják. Ha valami gyanús dolog tapasztalható a vizsga során, a biopsziás mintákat az endoszkópon keresztül használt speciális eszközökkel eltávolíthatjuk. Ezután a mintákat mikroszkóp alatt megnézzük, hogy vannak-e rákos sejtek.

Endoszkópos ultrahang: Ezt a vizsgálatot ultrahangos szondával végzik, amely egy endoszkóphoz van rögzítve. Leggyakrabban a nyelőcső hasnyálmirigyről és daganatokról készült képek készítésére használják. A nyelőcsőben fel lehet használni a jelen lévő tumorok közelebbi megtekintésére. Ha nincsenek nyelőcsődaganatok, az endoszkóp a nyelőcsövön és a gyomorban, valamint a vékonybél első részén halad. Ezután a szondát a hasnyálmirigy felé lehet irányítani, amely a vékonybél mellett ül. A szonda az endoszkóp hegyén található, ezért nagyon jó módszer a hasnyálmirigyre nézni. Jobb, mint a CT-vizsgálatok, ha a hasnyálmirigyben apró daganatok vannak. Ha daganat látható, akkor ez az eljárás során biopsziával elvégezhető.

Az endoszkópos ultrahang egy formája szintén felhasználható a végbél daganatai alaposabb vizsgálatára. Ehhez az eljáráshoz az endoszkópot a végbélnyíláson keresztül vezetik a végbélbe.

Endoszkópos retrográd pancreatográfia (ERCP): Ehhez az eljáráshoz az endoszkópot átengedik a beteg torkán, a nyelőcsőn és a gyomorban, valamint a vékonybél első részébe. Az orvos átlátja az endoszkópot, hogy megtalálja a Vater ampulláját (azt a helyet, ahol a közös epeút összekapcsolja a vékonybéllel). Ezután kis mennyiségű festéket (kontrasztanyag) injektálnak a csövön keresztül a közös epevezetékbe, és röntgenfelvételt készítenek. Ez a festék segít körvonalazni az epevezetéket és a hasnyálmirigy-csatornát. A röntgenfelvételek megmutathatják e csatornák beszűkülését vagy elzáródását, ami a hasnyálmirigyrák miatt következhet be. Az orvos, aki ezt a tesztet végzi, egy kis ecsetet is behelyezhet a csőbe, hogy eltávolítsa a sejteket, hogy mikroszkóp alatt megtekinthesse, hogy megnézzék, ráknak tűnnek-e.

Ezekről a tesztekről további információk találhatók az endoszkópiában.

Vérvétel

Ha a jelek és tünetek arra utalnak, hogy rákos lehet, valószínűleg vérvizsgálatokat végeznek a vérsejtek számának és típusának vizsgálatára, valamint bizonyos vérkémiai anyagok szintjének mérésére.

Teljes vérkép

A teljes vérkép (CBC) alapján megállapítható, hogy alacsony a vérképe (vörösvértestek, fehérvérsejtek vagy vérlemezkék). A normálnál alacsonyabb számú különféle vérsejt-típus arra utalhat, hogy a CUP átterjedt a csontokra, és felváltotta a normális csontvelő nagy részét, ahol új vérsejtek készülnek.

A vérszegénység (a normálnál alacsonyabb vörösvértestek száma) azt is jelentheti, hogy gyomor- vagy bélvérzést okoz a rák. Ez arra utalhat, hogy valahol a gyomorban vagy a belekben keletkezési helyként szerepel.

Vérkémiai vizsgálatok

A vér kémiai szintjének vizsgálata megmutatja, hogy bizonyos szervek milyen jól működnek, és egyes esetekben tippeket adhatnak arra vonatkozóan, hogy hol található rák a szervezetben.

Például a CUP-ban szenvedő személy kóros májfunkciós tesztjei arra utalhatnak, hogy a rák a májban van. Lehet, hogy a rák a májban kezdődött, vagy átterjedhet a test másik részéről. Más vérvizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vesék mennyire működnek, és hogy a rák behatolt-e a csontokba vagy sem.

Szérum tumor markerek

A rák egyes típusai bizonyos anyagokat bocsátanak ki a véráramba, amelyek tumor markerekként ismertek. Sokféle daganatjelző létezik, de közülük csak néhány hasznos a rák eredetének kiderítésében, például:

  • Prosztata-specifikus antigén (PSA): A férfi magas PSA-szintje arra utal, hogy a CUP a prosztatában kezdődhetett.
  • Humán koriongonadotropin (HCG): A magas HCG-szint egy ivarsejtdaganatra utal, egy olyan típusú rákra, amely a herékben, a petefészkekben, a mediastinumban (a tüdő közötti terület) vagy a retroperitoneumban (a belek mögött) kezdődhet.
  • Alfa-fetoprotein (AFP): Ezt az anyagot egyes csírasejtdaganatok, valamint egyes májban kezdődő rákok termelik.
  • Chromogranin A (CgA): A CgA szint emelkedhet neuroendokrin daganatokkal.

További hasznos daganatmarkerek lehetnek:

  • CA-125: Egy nő magas CA-125 szintje arra utal, hogy petefészek, petevezeték vagy elsődleges peritoneális rák lehet az oka.
  • CA 19–9: Ennek a tumormarkernek a magas szintje arra utal, hogy a rák a hasnyálmirigyben vagy az epevezetékekben kezdődött.

Sok más daganatjelző létezik, de kevésbé hasznosak CUP-ben szenvedő betegeknél, mert szintjük sokféle rákos megbetegedéssel emelkedik. Például a karcinoembrionális antigén (CEA) bármely forrás adenokarcinóma jelenlétében felmehet. A vastagbél, a tüdő, a petefészkek, a hasnyálmirigy, a gyomor és sok más rák adenokarcinóma lehet és a CEA szint emelkedését okozhatja.

Biopsziák

A fizikai vizsgálatok, a képalkotó tesztek és a vérvizsgálatok időnként erősen utalhatnak rák jelenlétére, de a legtöbb esetben biopsziára (a daganat egy részének eltávolítása mikroszkóp alatt történő megtekintésre és egyéb laboratóriumi vizsgálatokra) van szükség ahhoz, hogy biztosan tudják, hogy rák van jelen . Biopsziára is szükség van annak megmondására, hogy milyen rákról van szó (például adenokarcinóma vagy laphámsejtes karcinóma), és nyomokat adhat arról, hogy a rák hol kezdődött. A CUP diagnosztizálásához biopsziára van szükség.

Különböző típusú biopsziák végezhetők attól függően, hogy hol található egy feltételezett daganat.

  • Tűbiopszia
  • Magtű biopszia
  • Sebészeti biopszia
  • Endoszkópos biopszia

A biopsziákkal kapcsolatos részletesebb információkért lásd: A rák keresésére használt biopsziák típusai.

Thoracentesis vagy paracentesis

Ha nagy mennyiségű folyadék van a mellkasában a tüdeje környékén (a mellkasi folyadékgyülem) vagy a hasában (ascites), a folyadék mintáit hosszú, üreges tűvel lehet eltávolítani. A tű vezetésére gyakran ultrahangot használnak. A folyadékot ezután mikroszkóp alatt megvizsgálják, hogy tartalmaz-e rákos sejteket, és ha igen, meghatározzák a jelenlévő rák típusát. Thoracentesis az orvosi kifejezés a folyadék eltávolítására a mellüregből. Paracentézis folyadéknak a hasból történő eltávolítására utal. Ezeket az eljárásokat általában helyi érzéstelenítésben (kábító gyógyszer) végzik, ébren.

Csontvelő aspiráció és biopszia

Ezeket a vizsgálatokat elvégezhetjük annak ellenőrzésére, hogy a rák átterjedt-e a csontvelőre, bizonyos csontok lágy belső részére, ahol új vérsejtek készülnek.

A csontvelő aspirációja és biopsziája általában egyszerre történik. A legtöbb esetben a mintákat a medence (csípő) csontjának hátsó részéből veszik. A csontvelő aspirációja érdekében vékony, üreges tűt helyeznek a csontba, és fecskendővel kis mennyiségű folyékony csontvelőt szívnak ki. A csontvelő biopsziát általában közvetlenül az aspiráció után végezzük. Egy kis darab csontot és velőt (kb. 1/16 hüvelyk átmérőjű és 1/2 hüvelyk hosszú) egy kissé nagyobb tűvel távolítunk el, amelyet megcsavarnak, amikor a csontba tolják. A csontvelőből származó mintákat egy patológiai laboratóriumba küldik, ahol megnézik és tesztelik rákos sejteket.

Biopsziás minták laboratóriumi vizsgálata

Az összes biopsziás mintát először mikroszkóppal vizsgálja meg egy patológus, az orvos, aki speciális képzettséggel rendelkezik a rák laboratóriumi diagnosztikájában. A rákos sejtek kinézete gyakran utal arra, hogy hol kezdődött. Ha a diagnózis nem egyértelmű, akkor további vizsgálatok segíthetnek.

Immunhisztokémia

Ehhez a laboratóriumi vizsgálathoz a biopsziás minta egy részét mesterséges fehérjékkel (antitestekkel) kezelik, amelyeket csak bizonyos rákos sejtekben található specifikus anyaghoz kötnek. Ha a beteg rákja tartalmazza ezt az anyagot, akkor az antitest a sejtekhez kapcsolódik. Ezután vegyszereket adunk hozzá, hogy a hozzájuk kötődő antitestekkel rendelkező sejtek megváltoztassák a színüket. Az orvos, aki mikroszkóp alatt nézi a mintát, láthatja ezt a színváltozást. Az orvosoknak gyakran sokféle antitestet kell használniuk, hogy megpróbálják meghatározni, hogy milyen típusú rák van a diákon.

Áramlási citometria

Az áramlási citometriában a biopsziás mintából származó sejteket speciális antitestekkel kezeljük, amelyek mindegyike csak bizonyos típusú sejtekhez tapad. A sejteket ezután egy lézersugár előtt vezetik át. Ha az antitestek tapadtak a sejtekre, a lézer színes fényt bocsát ki, amelyet egy számítógép mér és elemez. Ez a teszt valószínűleg a leghasznosabb annak eldöntésében, hogy a nyirokcsomó rákja limfóma vagy más rák. Ez segíthet a limfóma pontos típusának meghatározásában is, így az orvosok kiválaszthatják a legjobb kezelést.

Citogenetikai vizsgálat

A citogenetikai tesztek mikroszkóp alatt vizsgálják a sejt kromoszómáit (DNS-darabokat), hogy megtalálják az esetleges változásokat. A normál emberi sejtek 46 kromoszómát tartalmaznak. A rák egyes típusainak jellegzetes rendellenességei vannak kromoszómáikban. E változások megtalálása segíthet a rák egyes típusainak azonosításában. A rákos sejtekben többféle kromoszóma-változás található meg. Az ilyen típusú vizsgálatokkal az orvosnak tudnia kell, hogy milyen rendellenességekre kell figyelnie. A CUP-ben szenvedő betegeknél a citogenetikai teszteket nemigen használják, mivel az immunhisztokémiai tesztek egyre fejlettebbek azoknak a sejtváltozásoknak az azonosításában, amelyek bizonyos rákos megbetegedésekhez kapcsolódhatnak.

Molekuláris genetikai tesztelés

Néha a rákos sejtek DNS-ének vizsgálata olyan módszerekkel, mint a polimeráz láncreakció (PCR), olyan géneket és kromoszóma változásokat találhat, amelyek citogenetikai teszt alkalmazása esetén nem láthatók mikroszkóp alatt. A PCR-vizsgálat azt is megköveteli, hogy az orvosok tudják, mit keresnek. Bizonyos vírusok keresésére is használható. Például fel lehet használni az Epstein-Barr vírus megtalálására. Ennek a vírusnak a megnagyobbodott nyaki nyirokcsomóból származó rákos sejtekben való megtalálása azt jelentheti, hogy ez egy nasopharyngealis rák.

Erre a típusú vizsgálatra a legtöbb esetben nincs szükség, de néha hasznos lehet egyes rákok osztályozásában, ha más tesztek nem adtak nyomot származásukról.

A génexpresszió profilálása

A technika fejlődésével néhány újabb laboratóriumi vizsgálat egyszerre képes megvizsgálni a rákos sejtekben található számos gén aktivitását. Ha összehasonlítják a CUP mintában található génaktivitás mintázatát az ismert rákfajtáknál tapasztalt aktivitási mintákkal, az orvosok néha jobban képet kaphatnak arról, hogy a rák hol kezdődött. Ezek a tesztek néha segíthetnek orvosának abban, hogy kiderítse, hol kezdődhetett a rák, de eddig nem voltak összefüggésben a betegek jobb kimenetelével.

Elektronmikroszkópia

Az elektronmikroszkóp olyan elektronsugarakat használ, amelyek segíthetnek megtalálni a rákos sejtek szerkezetének nagyon apró részleteit, amelyek nyomot adhatnak a daganat típusához vagy eredetéhez.

Ezt a technikát gyakran nem használják CUP-ra a már tárgyalt kifinomultabb tesztek miatt, de segíthet megtalálni a rák forrását, vagy osztályozni tudja a rákot a kezelés irányításában.

Ismeretlen primer daganatok osztályozása

A kezdeti laboratóriumi vizsgálatok után a patológus az 5 fő típus közül az egyikbe sorolja az ismeretlen primer rákot:

  • Laphámsejtes karcinóma
  • Adenocarcinoma
  • Rosszul differenciált karcinóma
  • Neuroendokrin karcinóma
  • Rosszul differenciált rosszindulatú daganat