Vese rákvizsgálatok

A veserák előfordulhat olyan jelek vagy tünetek miatt, amelyek egy személynél jelentkeznek, vagy laboratóriumi vizsgálatok vagy képalkotó vizsgálatok miatt, amelyeket egy személy más okból kap. A veserák tényleges diagnosztizálását a laboratóriumi vesesejtek mintájának megnézésével vagy néha a vese képalkotó teszten történő megnézésével állapíthatjuk meg. Ha úgy gondolja, hogy a veserák lehetséges jelei vagy tünetei vannak, keresse fel orvosát.

Orvostörténet és fizikai vizsga

Ha bármilyen olyan jele vagy tünete van, amely arra utal, hogy vese rákja van, orvosa a teljes kórtörténetet át kívánja venni, hogy ellenőrizze a kockázati tényezőket és többet tudjon meg a tüneteiről.

A fizikai vizsga információt nyújt a veserák jeleiről és más egészségügyi problémákról. Például az orvos képes lehet abnormális tömeget (csomót) érezni, amikor megvizsgálja a hasát (hasát).

Ha a tünetek vagy a fizikai vizsga eredményei arra utalnak, hogy veserákja van, valószínűleg további vizsgálatokat végeznek. Ezek lehetnek laborvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok vagy a vese biopsziái.

Vérvétel

A laboratóriumi vizsgálatok nem bizonyíthatják biztosan, hogy egy személynek veserákja van-e, de néha adhatják az első utalást arra, hogy veseprobléma lehet. Ha már diagnosztizálták a rákot, akkor azt is megteszik, hogy megértsék az ember általános egészségi állapotát, és segítsenek megmondani, hogy a rák átterjedhet-e más területekre. Segíthetnek megmutatni, hogy egy személy elég egészséges-e egy műtéthez.

Különleges vizsgálatokat végeznek vizeletmintán, hogy kis mennyiségű vért és egyéb, szabad szemmel nem látható anyagot keressen. A vesesejtes rákos betegek körülbelül felének vizelete van vérben. Ha a betegnél átmeneti sejtes karcinóma van (a vesemedencében, az ureterben vagy a hólyagban), akkor néha a vizeletmintának speciális vizsgálata (ún. vizelet citológia) megmutatja a tényleges rákos sejteket a vizeletben.

Teljes vérkép (CBC): Ez egy olyan teszt, amely a vér különböző sejtjeinek számát méri. Ez a teszt eredménye veserákban szenvedőknél gyakran rendellenes. A vérszegénység (túl kevés vörösvértest van) nagyon gyakori. Ritkábban előfordulhat, hogy egy személynek túl sok vörösvértestje van (ún policitémia), mert a veserák sejtjei olyan hormont (eritropoietint) termelnek, amely a csontvelőben több vörösvértestet eredményez. A vérkép is fontos annak biztosításához, hogy egy személy elég egészséges legyen a műtéthez.

Vérkémiai vizsgálatok: Ezeket a vizsgálatokat általában olyan embereknél végzik, akiknek veserákja lehet, mert a rák befolyásolhatja bizonyos vegyi anyagok szintjét a vérben. Például magas májenzimszinteket találnak néha. Magas vér kalciumszint található, amely több képalkotó teszthez vezethet. A vérkémiai vizsgálatok a veseműködést is mérik, ami különösen fontos bizonyos képalkotó vizsgálatok vagy műtét tervezése esetén.

Vizeletvizsgálat (vizeletvizsgálat)

Ez a vizeletvizsgálat elvégezhető, ha orvosa veseproblémára gyanakszik.

Képalkotó vizsgálatok a veserák keresésére

A képalkotó tesztek röntgensugarakat, mágneses mezőket, hanghullámokat vagy radioaktív anyagokat hoznak létre a test belsejéből. A képalkotó teszteket számos okból végezzük, például:

Megvizsgálni azokat a gyanús területeket, amelyek rákosak lehetnek
Megtanulni, milyen messze terjedhetett a rák
Annak eldöntése, hogy működik-e a kezelés
A kezelés után visszatérő rák lehetséges jeleinek felkutatása

A legtöbb más daganattól eltérően az orvosok a képalkotó vizsgálatok alapján gyakran tisztességesen diagnosztizálhatják a veserákot anélkül, hogy biopsziát végeznének (a daganat mintáját eltávolítanák). Néhány betegnél azonban szükség lehet biopsziára.

Számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat

A CT-vizsgálat röntgensugarak segítségével részletes keresztmetszeti képeket készít a testéről. Pontos információt nyújthat a daganat méretéről, alakjáról és helyéről. Hasznos annak ellenőrzésében is, hogy a rák átterjedt-e a közeli nyirokcsomókba, vagy a vesén kívüli szervekre és szövetekre.

CT-vezérelt tűbiopszia: Ha vese biopsziára van szükség, ez a teszt arra is használható, hogy a biopsziás tűt a tömegbe (csomóba) vezesse, hogy mintát kapjon a rák ellenőrzésére.

Amikor CT-t végeznek a vesék megtekintésére, gyakran szükség van egy IV (intravénás) kontrasztfestékre, hogy bizonyos területek jobban feltűnjenek a vizsgálat során. Ez a CT kontraszt károsíthatja a vesét. Ez gyakrabban fordul elő olyan betegeknél, akiknek a veséje eleve nem működik megfelelően. Emiatt a veseműködését vérvizsgálattal ellenőrizzük, mielőtt IV kontrasztot kapnánk.

Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)

MRI-vizsgálat elvégezhető, ha egy személy nem kaphatja meg a CT kontrasztfestéket, mert allergiás vagy nem megfelelő veseműködést mutat. MRI-vizsgálat akkor is elvégezhető, ha van esély arra, hogy a rák a hasi fő erekbe nőtt (mint például az alsó vena cava), mert jobb képet nyújtanak az erekről, mint a CT-vizsgálatok. Végül fel lehet használni az agy és a gerincvelő rendellenes területeinek vizsgálatára, amelyek oka lehet a rák terjedése.

Ultrahang

Az ultrahang segíthet megtalálni a vese tömegét, és megmutatja, hogy szilárd vagy folyadékkal van-e töltve (a vese daganatok nagyobb valószínűséggel szilárdak). A különböző ultrahangminták segíthetnek az orvosoknak megkülönböztetni a jóindulatú és rosszindulatú vesedaganatok egyes típusait.

Ha vese biopsziára van szükség, ez a teszt arra is használható, hogy a biopsziás tűt a tömegbe vezesse, hogy mintát vegyen.

Angiográfia

Az angiográfia egy röntgenvizsgálat, amely az ereket vizsgálja. A hagyományos angiográfiában kontrasztfestéket injektálnak a vese artériába, és a festék körvonalazza az ereket. Röntgenfelvételeket készítenek a vese daganatot tápláló erek azonosítására és feltérképezésére.

Ez a teszt segíthet egyes betegek műtétjének megtervezésében. Az angiográfia segíthet a veserák diagnosztizálásában is, mivel az erek általában különleges megjelenéssel rendelkeznek ezzel a vizsgálattal.

Manapság az angiográfiát a CT vagy MRI vizsgálat részeként, külön röntgenvizsgálat helyett végzik. Ez azt jelenti, hogy kevesebb kontrasztos festéket használnak, ami hasznos, mivel a festék károsíthatja a veseműködést.

Mellkas röntgen

A veserák diagnosztizálása után röntgenvizsgálatot lehet végezni, hogy kiderüljön, a rák átterjedt-e a tüdőbe. Gyakrabban azért végeznek CT-ládát, mert jobban látja a rendellenes területeket.

Csontszkennelés

A csontvizsgálat segíthet kimutatni, hogy a rák átterjedt-e a csontjaira. Kis mennyiségű alacsony szintű radioaktív anyagot injektálnak a vérbe, és főleg a csont rendellenes területein gyűlik össze. Megtehető, ha okkal feltételezhető, hogy a rák átterjedhet a csontokra, például csontfájdalom vagy vérvizsgálati eredmények, amelyek megnövekedett kalciumszintet mutatnak.

Vese biopszia

A legtöbb más típusú rákkal ellentétben a vesetumorok diagnosztizálásához néha nincs szükség biopsziára. Bizonyos esetekben a képalkotó tesztek elegendő információt nyújthatnak ahhoz, hogy a sebész el tudja dönteni, szükség van-e műtétre. Ezután a diagnózis megerősítést nyer, amikor a kivett vese egy részét megnézik a laboratóriumban.

Biopsziát lehet végezni egy kis szövetminta megszerzéséhez egy olyan területről, amely rákos lehet, ha a képalkotó tesztek nem elég egyértelműek a műtét lehetővé tételéhez. Biopszia is elvégezhető a rák megerősítésére, ha egy személyt nem kezelnek műtéttel, például kis daganatokkal, amelyeket figyelnek és nem kezelnek, vagy ha más kezeléseket fontolgatnak.

A finom tűszívás (FNA) és a tűmag biopszia a vese biopsziájának két típusa.

Abban az esetben, ha az orvosok úgy gondolják, hogy a veserák más helyekre is átterjedhet, a vese helyett biopsziát készíthetnek az áttét helyéről.

Biopsziás eredmények

A biopsziás mintákat laboratóriumba küldik, ahol egy patológus, egy orvos vizsgálja meg őket, aki laboratóriumi vizsgálatokkal a betegségek diagnosztizálására szakosodott. Ha vese rákot találnak, fontos szempont, amelyet értékelnek, az a fokozat, amelyet kifejezetten Fuhrman fokozatnak hívnak.

A Fuhrman fokozat a laboratóriumi veserák sejtjeinek vizsgálatával állapítható meg. Sok orvos leírja, hogy a rák milyen gyorsan növekszik és terjed. Az osztály azon alapul, hogy a rákos sejtek milyen közel vannak a normál vesesejtekéhez. A vesesejtes rákokat általában 1-től 4-ig terjedő skálán osztályozzák. Az 1. fokú vesesejt-daganatok olyan sejtek, amelyek nagyon hasonlítanak a normál vesesejtekre. Ezek a rákok általában lassan növekednek és terjednek, és jó prognózisuk van (kilátásuk). A másik végletben a 4. fokú vesesejtes rák egészen másnak tűnik, mint a normál vesesejtek. Ezeknek a rákoknak általában rosszabb a prognózisa.