11 kulturális áttörés Dzsingisz kán uralkodása alatt

elért

Persze, kíméletlen hadvezér volt, aki megtizedelte a seregeket, és teljes civilizációkat irtott ki. De kiderült, hogy Dzsingisz kán (valódi neve: Temujin) bármi más volt, mint barbár, amikor uralkodni kellett. Kulturális és politikai politikája hozzájárult a törzsek és hűbériségek korábban szétválasztott gyűjteményének egységesítéséhez, létrehozva egy mongol birodalmat, amely több mint egy évszázadon át uralta Ázsia és Európa hatalmas területét. Íme néhány Dzsingisz gyakorlata, amelyek határozottan megelőzték korukat.

1. MEGÁLLAPÍTTA A VALLÁSSZABADSÁGOT.

A Tengristának született nagy kán törvényeket fogadott el, amelyek lehetővé tették az alanyoknak a vallásszabadságot, sőt adómentességeket is adott az istentiszteleti helyeknek. Ez stratégiai lépés volt, mivel Dzsingisz kán tudta, hogy az alanyok kevésbé fognak lázadni. Ez praktikus is volt, mivel a mongol nép annyi különféle vallást figyelt meg, hogy lehetetlen lett volna egyesíteni őket egyetlen vallás alatt. A toleranciát leszámítva Dzsingisz egyetlen vallási rendeletet hozott létre: hogy az övé volt Isten szava.

2. TISZTÍTotta a kínzást.

Az akkori sok civilizált hadsereggel ellentétben a mongolok nem gyalázták és kínozták foglyaikat. Ehelyett Dzsingisz kán úgy vélte, a legbiztosabb módja a terror ösztönzésének a sebesség és a csata hatékonysága. A tudósok úgy vélik, hogy sok történet arról szól, hogy piramisokat építettek ellenséges koponyákból, és hogy az embereket életben forralják.

3. BESORÍTotta az ellenségeket a hadseregébe.

Dzsingisz kán a rivális katonák kivégzése helyett gyakran befogadta őket hadseregébe. 1201-ben, amikor majdnem megölték a csatában, miután a lovát kilőtték alóla, Dzsingisz az ellenséges foglyokat kérdezte, akik kilőtték a nyilat. Egy férfi bátran lépett előre, hogy vállalja a hibát, és azt mondta, hogy elfogadja a halál büntetését, vagy megmenekül a halandó hűségre, ha megkímélik. Dzsingisz azonnal hadsereg tisztjévé tette. „Jebe” vagy „nyíl”, ahogy Khan nevezte, a nagy mongol mezei parancsnokok egyikévé válik.

4. EGYEN HAGYOTT VÁROSOKAT.

Egy város elfoglalása után Dzsingisz kán néhány tisztviselőt hagyott maga után, hogy felügyelje az önkormányzati ügyeket, és lényegében hagyta, hogy az emberek folytassák az életüket (feltéve, hogy természetesen hűek voltak a Nagy Birodalomhoz). A legtöbb polgár jobban tudta, mint fellázadni az elméje ellen, de néhányan megtették és végül újra a teljes hadsereg haragjával szembesültek. Nishapur, a mai északkelet-iráni részen található, 1221-ben próbált szerencsét, és minden utolsó állampolgárt megölt.

5. AZ EGYÉNI ÉRDEKEKEN ALAPULÓ EMBEREKET TÁMOGATTA.

A Dzsingisz kán idejét megelőzően Ázsia-szerte fennálló feudális rendszer elsősorban az arisztokratikus kiváltságokat és születést díjazta. Annak ellenére, hogy főnök fia volt, Dzsingisz megvetette ezt a rendszert, és miközben végigsöpört a kontinensen, újat vezetett be, amely a hűséget és az egyéni eredményeket jutalmazta a csatatéren.

6. KIEMELT RABSZOLGÁLATOT.

Dzsingisz kán megértette a rabszolgaság okozta keserűséget és gazdasági megterhelést. Tizenéves korában maga is rabszolga volt, amikor feleségét Börte-t egy rivális klán elfogta. Tehát amikor Dzsingisz kán egyesíteni kezdte a mongol törzseket, törvényen kívül helyezte a mongolok szolgának vagy rabszolgának vételét.

7. ALKALMAZTA AZ UNIVERZÁLIS JOGOT.

A mongol közjogból átvett Dzsingisz kán jásza néven ismert jogrendszere megtiltotta a lopást, a házasságtörést, a vérbeli csalásokat és a hamis tanúvallomást. Egyes változatok beépítették a mongolok környezetvédelmét is azáltal, hogy betiltották a folyókban vagy patakokban való fürdést, és megkövetelték a katonáktól, hogy vegyenek fel mindent, amit a földre ejtettek.

8. ÉS UNIVERZÁLIS ÍRÁSI RENDSZER.

Törvényének érvényesítése érdekében Dzsingisz elrendelte az ujgur ábécén alapuló írásrendszer létrehozását. Nem ez volt az első írásrendszer Ázsiában, de ez volt az első, amelyet széles körben átvettek és megtanítottak az embereknek.

9. INGYENES KERESKEDELEMT LÉTREHOZ A Selyemút mentén.

Dzsingisz kán hitt a külkereskedelem egyesítő erejében, valamint annak értékes ismeretek megszerzésére való felhasználásában (sok kémje kereskedőként jelent meg). Amikor Ázsia végigsöpört, Dzsingisz a meghódított városokat kereskedelem útpontjaivá változtatta. Idővel Európába való hódításai kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalakat hoztak létre Kelet és Nyugat között.

10. LÉTREHOZTA AZ ELSŐ NEMZETKÖZI POSTA RENDSZEREKET.

A tudás hatalom volt Dzsingisz kán birodalmában, és ezért az egyik első uralkodói parancsa egy Yam néven ismert Pony Express-szerű futárrendszer létrehozása volt. A lovasok a kunyhók hálózatán keresztül továbbították az üzeneteket, és napi 200 mérföldet tudtak megtenni a tartók állandó cseréjével. Az üzenetek átadása mellett a lovasok cserkészként is jártak, akik figyelemmel kísérhették az ellenséges erőket, és fület tarthattak az asszimilált városokban.

11. ÁTOSZTÁT A GYAKORLATOT.

Dzsingisz kán gyakran szerepel a történelem leggazdagabb emberei között - de csak a meghódított földterület szempontjából. Ahelyett, hogy felhalmozta volna a hódítással megszerzett pénzt és javakat, Dzsingisz odaadta katonáinak és parancsnokainak (akiknek egyébként tilos volt engedély nélkül kifosztaniuk), visszadobva a gazdaságba.