A bizonyítékokon alapuló orvoslás központja

Bizonyítószolgálat a COVID-19 válaszának támogatására

Marcy C. McCall, David Nunan, Carl Heneghan

Az Oxford COVID-19 Evidence Service Team nevében
Bizonyítékokon alapuló Orvostudományi Központ, Nuffield Egészségügyi Alapellátási Tanszék
Oxfordi Egyetem

ÍTÉLET
A karantén hatékonysága a vírusos járvány idején a karanténidőszak időzítésén és pontosságán, valamint az egyének és az egészségügyi szolgáltatók karanténeljárások követési képességén múlik. A karantén tájékoztatására vonatkozó jelenlegi bizonyítékok korlátozottak, és a COVID-19 fertőzés tendenciái kritikus kérdéseket vetnek fel a végrehajtás hatékonyságával kapcsolatban.

HÁTTÉR
A 2020-as COVID-19 járvány kockázatot jelent a vírussal fertőző személyek fizikai egészségére nézve. Az írás idején a megerősített esetek száma éppen meghaladta az egymillió határt. 2020. március 22-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadott egy frissített dokumentumot, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák felkészültségüket a COVID-19-re.

Az országoknak javasoljuk, hogy szigorú karanténeljárásokat alkalmazzanak a COVID-19 egyedi eseteiben. A klasztereket vagy a vírus nagyobb mértékű kitörését tapasztaló országokat arra ösztönzik, hogy „hajtsák végre a társadalom egészének rugalmasságát, felhasználják a kormányzati, az üzletmenet-folytonossági és a közösségi szolgáltatási terveket”. Eddig több mint 80 ország vezetett be utazási tilalmat vagy karanténeljárást a COVID-19 lázadására reagálva.

Mi a karantén?

A „karantén” fogalma gyökeresen beágyazódik a helyi és globális egészségügyi gyakorlatokba és kultúrába, fokozott érdeklődést vált ki a vélt vagy tényleges járványok epizódjai során.

A WHO szerint a karantén személyek tevékenységének korlátozása vagy a a nem beteg, de esetleg kitett személyek szétválasztása fertőző kórokozóra vagy betegségre, azzal a céllal, hogy figyelemmel kísérjék tüneteiket és biztosítsák az esetek korai felismerését.

A karantén különbözik az elszigeteléstől, amely a beteg vagy fertőzött személyek elkülönítése másoktól a fertőzés vagy a szennyeződés terjedésének megakadályozása érdekében. A karantén bevezetése a WHO szerint: „célja késleltetni a betegség behozatalát egy országba vagy területre, vagy késleltetheti a járvány csúcsát egy olyan területen, ahol a helyi átvitel folyamatos, vagy mindkettő”.

A COVID-19 vírus karanténparaméterei közé tartozik a fogság, amely 2 nappal a laboratóriumi igazolt betegségben szenvedő személy tüneteinek megjelenése előtt és legfeljebb 14 nappal számol. Az országok adaptálták ezt az ajánlást, és felkérik az utazókat, hogy egy idegen országból érkezve tartsanak be 14 napos önkarantént.

A WHO útmutatása emellett javasolja a fizikai kényelem biztosítását, ideértve a megfelelő szellőzést, a higiéniai felszerelést, a karanténba helyezett személyek közötti legalább 1 méteres társadalmi távolságot, az élelmiszer- és vízellátást, az internethez való hozzáférést, ha lehetséges híreket és szórakozást, valamint pszichoszociális támogatást kell biztosítani elérhető.

A COVID-19 esetében a jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy a tipikus inkubációs periódus körülbelül öt nap, és a fertőzött emberek, akiknél a tünetek jelentkeznek, körülbelül 99% -a 14 napon belül megteszi.

JELENLEGI BIZONYÍTÉK
A H1N1-ről szóló 2011-es keresztmetszeti tanulmány a karanténkezelési gyakorlatokat és hatékonyságuk akadályait vizsgálta Ausztráliában. A 297 résztvevőből álló mintában a válaszadók 90% -a, aki arról számolt be, hogy értette, mit kellett tennie a karantén alatt, 55% (n = 147) számolt be a teljes megfelelésről. Ezzel szemben a teljes megfelelésről csak a kisebbség 35% -a (n = 11) számolt be, akik nem számoltak be arról, hogy értik, hogy mit is kell tenniük. A megfelelés magasabb volt azokban a háztartásokban, amelyek megértették, hogy mit kell tenniük (esélyhányados 2,27, 95% CI 1,35-3,80).

A SARS-ről végzett, 2005-ben végzett megfigyelés arra a következtetésre jutott, hogy a Tajvanon végrehajtott teljes körű karanténintézkedések jelentős javulást eredményeztek a betegek diagnosztizálásának kezdeténél. (1,2 nap vs. 2,9 nap nem karantén alatt).

Egy 2001-es áttekintésben az Egyesült Államok orvosai és tudósai mérlegelték a nagyarányú karantén lehetséges előnyeit a bioterrorizmus kockázatával szemben. Megállapításaik a karanténon kívüli egyéb stratégiákat támogatnának, orvosilag védhetőbbek, nagyobb valószínűséggel fékeznék a betegség terjedését, kevésbé lenne nehéz megvalósítani, és kevésbé valószínű, hogy nemkívánatos káros következményekkel járna. A karantén igénybevétele előtt a szerzők azt kérdezik:

A közegészségügyi és orvosi elemzések indokolják-e a nagyarányú karantén bevezetését?
Megvalósítható-e a nagyarányú karantén megvalósítása és fenntartása?
A nagyarányú karantén lehetséges előnyei felülmúlják-e a lehetséges káros következményeket?

Gyors áttekintésben (2020) a szerzők 14 tanulmány adatait elemezték, hogy megállapítsák a karanténeljárások betartásának jellemzőit. A kvantitatív adatokat közlő kilenc tanulmány közül a karanténba helyezett személyek tapadási aránya 0% és 93% között mozgott.

FELKERÜLŐ BIZONYÍTVÁNY A COVID-19-ben
Az Imperial College legújabb modellezése a háztartási karanténba helyezte, mint kulcsfontosságú beavatkozás a fokozott fertőzés elleni enyhítés érdekében. A kutatók otthoni karantént határoztak meg, reagálva a háztartás tüneti esetének azonosítására, ahol a háztartás minden tagja 14 napig otthon marad. Feltételezésük szerint a háztartások kapcsolattartói aránya megduplázódik a karantén ideje alatt, de a közösségben a kapcsolatok 75% -kal csökkennek, ha minden háztartás 50% -a megfelel a politikának.

Az olasz eset azonban rámutat néhány kihívásra a jelenlegi karantén gyakorlatok hatékonyságával és a 14 napos számmal. Az olasz Egészségügyi Minisztérium 2020. február 21-én kiadta az új kötelező karanténintézkedéseket és az aktív felügyeletet tartalmazó Covid-19 sajtóközleményt. Emellett 2020. március 8-án országos elzárás lépett életbe. az esetek száma Olaszországban még mindig növekszik (lásd 1. ábra).

1. ábra: A COVID-19 aktív esetei Olaszországban

Egy friss cikkben az olasz orvosok aggodalmuknak adtak hangot az egészségügyi létesítmények karanténba helyezésének gyakorlata miatt: „A kórházak kényes helyet jelentenek a járványokban: törékeny személyeket gyűjtenek össze, akik ki lehetnek téve a vírusnak, és később visszafogadják őket a közösségbe, így tovább terjesztik a fertőzést.” Az olasz szerzők aggodalmukat fejezik ki a karanténba töltött napok számát alátámasztó adatok hiánya miatt, és azt sugallják, hogy a betegek légzőkészülékeken keresztüli fertőzésével járó kockázatok fokozódnak, miközben a kritikus ellátási egységekben karanténban vannak.

Új esetadatok: Olaszország, Dél-Korea és Svédország

Ha a 14 napos karanténra irányuló erőfeszítések eredményesek, a naponta újonnan fertőzött esetek számának a karantén végrehajtását követő két héten belül lassulnia kell. A tesztelési gyakorlatok jelenlegi eltérései azonban lehetetlenné teszik annak megértését, hogy a napi esetek száma elérte-e a csúcsot. Olaszország által jelentett esetek száma 2020. április 1-jéig hasonló szinten van, mint 2020. március 18-án (lásd a 2. ábrát).

2. ábra: A COVID-19 újonnan napi eseteinek száma Olaszországban (2020)

Dél-Koreában minden Wuhan régióból érkező állampolgárnak szigorú felügyelet mellett 14 napos karantént kellett betartania. A karantén belpolitikája február 26-án volt, és március 3-án újabb módosítást hajtottak végre, amely lehetővé teszi a COVID-19 gyanújával gyanúsított személyek vizsgálatát, karanténba helyezését és kezelését, és ha ezt elutasítják, bíróság elé állítják. Dél-Korea ösztönözte és elérhetővé tette a vírus gyors tesztelését is. 2020. március 20-án az ország tesztet rendelt el az országba 2020 március 22-től érkező utazók számára; és 14 napos karantén minden látogató számára, aki 2020. április 1-jétől érkezik Dél-Koreába. Dél-Korea esetpályája (lásd a 3. ábrát) új esetek növekedését jelzi a február 27. és március 5. közötti héten. . Dél-Koreában 2020. március 11-től folyamatosan csökken az új esetek száma.

3. ábra: A COVID-19 újonnan napi eseteinek száma Dél-Koreában (2020)

Dél-Korea karantén szigorú, megfigyeléssel és gyorsteszteléssel történő betartásával ellentétben a svéd kormány magatartási szabályokat adott ki a lakosok és az utazók számára, kizárva az egészségügyi ellenőrzéseket vagy a karanténba helyező intézkedéseket, hogy „elkerüljék az erőforrások csekély vagy semmilyen hatástalan felhasználását”.

2020. március 30-tól Svédország közegészségügyi ügynöksége két csoport vizsgálatát javasolja: kórházi betegek, vagy olyan emberek, akik egészségügyi vagy idősgondozásban dolgoznak, COVID-19 gyanúval. Az egészségügyi tisztviselők arra kérik a lakosságot, hogy csökkentse a másokkal való érintkezést, ha beteg, és javasolja az otthoni önkezelést, ha a koronavírusnak megfelelő tünetek jelentkeznek. A COVID-19 napi új esetei Svédországban 621-ről 312-re csökkentek 2020. április 2. és április 4. között (lásd 4. ábra).

4. ábra: A COVID-19 újonnan napi eseteinek száma Svédországban (2020)

Amint az országok reagálnak a COVID-19-re, létfontosságú, hogy a jelenlegi járvány során kutatást folytassunk a karantén hatékonyságával kapcsolatos megválaszolatlan kérdések megválaszolásához, ideértve: időzítés, végrehajtási eljárások, megfelelőség és költség-haszon.

Fontos korlátozások az olvasók számára: A COVID-19 epidemiológiai adatai nagyon változatosak és bizonytalanok. A korlátozott tesztelési gyakorlat számos országban azt jelenti, hogy az esetek számát és a fertőzési arányokat alábecsülhetik vagy torzíthatják az adatokat. (Lásd: COVID-19 esetek halálozási arányai)

KÖVETKEZTETÉS
A vírusok nem utaznak, az emberek igen. Tehát intuitív módon azt várjuk, hogy a fizikai térbeli korlátok bevezetése a fertőzés felszámolására fog hatni. A karantén hatékonysága a vírusos járvány idején azonban a karanténidőszak időzítésén és pontosságán, valamint az egyének és az egészségügyi szolgáltatók karanténeljárások követési képességén múlik. A jelenlegi bizonyítékalap korlátozott, és a COVID-19 fertőzési tendenciák kritikus kérdéseket vetnek fel a megvalósítás hatékonyságával kapcsolatban.

Jogi nyilatkozat: a cikket nem értékelték szakértői véleményen; nem helyettesítheti az egyedi klinikai megítélést, és a hivatkozott forrásokat ellenőrizni kell. Az ebben a kommentárban kifejtett nézetek a szerzők véleményét képviselik, nem feltétlenül a befogadó intézmény, az NHS, az NIHR vagy az Egészségügyi és Szociális Gondozási Minisztérium véleményét. A nézetek nem helyettesítik a szakmai orvosi tanácsot.

INFORMÁCIÓFORRÁSOK
Az ebben a felülvizsgálatban használt összes bizonyítékforrás elérhető a fenti hiperhivatkozásokon keresztül.