20: Az emésztőrendszer

Fejlesztési készségek

Azonosítsa a tápcsatorna szerveit a proximálistól a disztálisig
Azonosítsa a kiegészítő emésztőszerveket

Az emésztőrendszer feladata az elfogyasztott ételek lebontása, tápanyagok felszabadítása és a tápanyagok felszívása a szervezetbe. Habár a vékonybél a rendszer munkalova, ahol az emésztés nagy része bekövetkezik, és ahol a felszabaduló tápanyagok nagy része felszívódik a vérbe vagy a nyirokba, az emésztőrendszer minden szerve létfontosságú hozzájárulást ad ehhez a folyamathoz (20.1. Ábra).

20.1. Ábra Az emésztőrendszer elemei Az összes emésztőszerv szerves szerepet játszik az emésztés életfenntartó folyamatában.

Emésztőrendszeri szervek

Az emésztőrendszer megértésének legegyszerűbb módja, ha szerveit két fő kategóriára osztja. Az első csoport a tápcsatornát alkotó szervek. A kiegészítő emésztőszervek alkotják a második csoportot, és kritikus jelentőségűek az étel lebontásában és tápanyagainak a szervezetbe történő beolvadásában.

A kiegészítő emésztőszervek, nevük ellenére, kritikus jelentőségűek az emésztőrendszer működésében.

Táplálékcsatorna-szervek

Emésztőrendszeri (GI) traktusnak vagy bélnek is nevezik tápcsatorna (aliment- = „táplálni”) egy egyirányú cső, amely az élet során körülbelül 7,62 méter (25 láb) hosszú, és halála után mérve közelebb van a 10,67 méterhez (35 láb), ha a simaizom tónusa elvész. A tápcsatorna szerveinek fő feladata a test táplálása. Ez a cső a szájnál kezdődik és a végbélnyílásnál végződik. E két pont között a csatorna a garat, a nyelőcső, a gyomor, valamint a vékonybél és a vastagbél formájában módosul, hogy megfeleljen a test funkcionális szükségleteinek. A száj és a végbélnyílás egyaránt nyitott a külső környezet felé; így az étkezési csatornában található ételeket és hulladékokat technikailag a testen kívülinek tekintik. Az élelmiszerekben lévő tápanyagok csak a felszívódási folyamat révén jutnak be és táplálják a test „belső terét”.

Kiegészítő szerkezetek

Minden egyes kiegészítő emésztőszerv segédeszközök az élelmiszerek lebontásában (20.2. Ábra). A szájban a fogak és a nyelv megkezdi a mechanikus emésztést, míg a nyálmirigyek megkezdik a kémiai emésztést. Amint az élelmiszeripari termékek belépnek a vékonybélbe, az epehólyag, a máj és a hasnyálmirigy szekréciót bocsát ki - például epe és enzimek -, amelyek az emésztés folytatásához elengedhetetlenek. Ezeket együttesen kiegészítő szerveknek nevezzük, mert a fejlődő bél (nyálkahártya) béléssejtjeiből kihajtanak, és fokozzák működését; valóban nem élhetne nélkülözhetetlen hozzájárulásuk nélkül, és sok jelentős betegség következik be meghibásodásuk miatt. A fejlesztés befejezése után is fenntartják a kapcsolatot a bélcsatornákkal.

20.2. Ábra Az emésztőcsatorna rétegei Az étkezési csatorna falának négy alapvető szövetrétege van: a nyálkahártya, a submucosa, a muscularis és a serosa.

A száj

Az arc, a nyelv és a szájpadlás keretezi a szájat, amelyet más néven szájüreg (vagy szájüreg). A száj szerkezetét a 20.3. Ábra.

20.3. Ábra Száj A száj magában foglalja az ajkakat, a nyelvet, a szájpadot, az ínyeket és a fogakat.

A garat

A garat (torok) mind az emésztésben, mind a légzésben részt vesz. A szájból táplálékot és levegőt, az orrüregből pedig levegőt kap. Amikor az étel bejut a garatba, az akaratlan izomösszehúzódások lezárják a légutakat.

20.4. Ábra Garat A garat az orrlyukaktól a nyelőcsőig és a gégéig tart.

A nyelőcső

A nyelőcső egy izmos cső, amely összeköti a garatot a gyomorral. Körülbelül 25,4 cm (10 hüvelyk) hosszú, a légcső mögött helyezkedik el, és összeesett állapotban marad, ha nem nyeli le. Mint láthatja 20.5. Ábra, a nyelőcső főleg egyenes úton halad át a mellkas mediastinumán. A hasba való belépéshez a nyelőcső a nyelőcső hiatusának nevezett nyíláson keresztül hatol be a rekeszizomba.

20.5. Ábra Nyelőcső A nyelőcső felső záróizma szabályozza az étel mozgását a garatból a nyelőcsőbe. Az alsó nyelőcső záróizom ellenőrzi az étel mozgását a nyelőcsőből a gyomorba.

Gyomor

A régióban négy fő régió van gyomor: a kardia, a fundus, a test és a pylorus (20.6. Ábra). A kardia (vagy szívrégió) az a pont, ahol a nyelőcső kapcsolódik a gyomorhoz, és ezen keresztül az étel átjut a gyomorba. A rekeszizom alatt, a kardia felett és bal oldalán helyezkedik el a kupola alakú szemfenék.

A szemfenék alatt a test, a gyomor fő része. A tölcsér alakú pylorus összeköti a gyomrot a duodenummal. A tölcsér szélesebb vége, a pylorus antrum, csatlakozik a gyomor testéhez. A keskenyebb véget nevezzük pylorus csatorna, amely a nyombélhez kapcsolódik. A simaizom pylorus záróizom ez utóbbi kapcsolódási ponton található, és ellenőrzi a gyomor ürítését. Étel hiányában a gyomor befelé ereszt, nyálkahártyája és submucosa nagy ráncba esik, amelyet ruga.

20.6. Ábra Gyomor A gyomornak négy fő régiója van: a kardia, a fundus, a test és a pylorus. A belső ferde simaizomréteg hozzáadásával az muscularis képes erőteljesen felforgatni és keverni az ételeket.

Szövettan

A gyomor fala ugyanabból a négy rétegből készül, mint a tápcsatorna többi része, de a nyálkahártyához és az muscularishoz igazodik ennek a szervnek az egyedi funkciói érdekében. A tipikus kör- és hosszanti simaizomrétegek mellett az muscularisnak van egy belső ferde simaizomrétege (20.7. Ábra). Ennek eredményeként, a tápláléknak a csatornán való mozgatása mellett a gyomor erőteljesen fel tudja kavarni az ételeket, mechanikusan apróbb részecskékre bontva.

20.7. Ábra A gyomor szövettana A gyomor fala a gyomor funkcióihoz igazodik. A hámban a gyomor gödrök gyomor mirigyekhez vezetnek, amelyek kiválasztják a gyomornedvet. A gyomormirigyek (az egyik mirigy jobbra megnagyobbodva látható) különböző típusú sejteket tartalmaznak, amelyek különféle enzimeket választanak ki, beleértve a hidroklorid savat, amely aktiválja a fehérjét emésztő pepszin enzimet.

Vékonybél

A vékonybél tekercselt csöve három régióra oszlik. A proximalistól (a gyomorban) a disztálisig ezek a duodenum, a jejunum és az ileum (20.8. Ábra).

20.8. Ábra Vékonybél A vékonybél három régiója a duodenum, a jejunum és az ileum.

Szövettan

A vékonybél fala ugyanabból a négy rétegből áll, amelyek tipikusan jelen vannak az étkezési rendszerben. A nyálkahártya és a submucosa három jellemzője azonban egyedülálló. Ezek a tulajdonságok, amelyek a vékonybél abszorpciós felületét több mint 600-szorosára növelik, körkörös redőket, bolyhokat és mikrovillusokat (20.9. Ábra). Ezek az adaptációk a vékonybél proximális kétharmadában fordulnak elő leginkább, ahol a felszívódás többsége bekövetkezik.

Vastagbél

A vastagbél a függeléktől a végbélnyílásig tart. Három oldalról keretezi a vékonybelet. Annak ellenére, hogy körülbelül fele olyan hosszú, mint a vékonybél, nagynak nevezik, mert több mint kétszerese a vékonybél átmérőjének, körülbelül 3 hüvelyk.

20.10. Ábra A vastagbél A vastagbélbe beletartozik a vakbél, a vastagbél és a végbél.

A vastagbélre három jellemző jellemző: a teniae coli, a haustra és az epiploicus függelékek (20.11. Ábra).

20.11. Ábra Teniae Coli, Haustra és Epiploic Függelékek

Szövettan

Számos figyelemre méltó különbség van a vastag- és a vékonybél falai között (20.12. Ábra). Például kevés enzimet szekretáló sejt található a vastagbél falában, és nincsenek körkörös redők vagy villiák. Az anális csatornán kívül a vastagbél nyálkahártyája egyszerű oszlopos hám, többnyire enterocitákból (abszorpciós sejtek) és serlegsejtekből áll. Ezenkívül a vastagbél falán sokkal több bélmirigy van, amelyek enterociták és serlegsejtek hatalmas populációját tartalmazzák. Ezek a serlegsejtek váladékot választanak ki, amely megkönnyíti a széklet mozgását, és megvédi a beleket az enterális baktériumok által termelt savak és gázok hatásaitól. Az enterociták felszívják a vizet és a sókat, valamint a bélbaktériumok által termelt vitaminokat.

LAB 20 GYAKORLATOK 20-1

Címkézze fel egy üreges szerv részeit: Mucosa

* Submucosa * Muscularis externa (kör- és hosszanti rétegek) * Serosa * Muscularis nyálkahártya * Peyer-folt.

LAB 20 GYAKORLATOK 20-2

B Címkézze fel egy üreges orgona részeit: Villus * Lacteal * Serlegsejt * Bélkripta * Bélmirigy

Jelölje meg a szájüreg összetevőit:

Uvula * Gingiva * Orális előcsarnok * Kemény szájpadlás

Címkézze fel a fog részeit: Zománc * Dentin

Cementum * Pulp üreg * Apicalis foramen * Gyökércsatorna * Korona * Gyökér.